Fővárosi hirnök.
Fővárosi hirnök.
„Allah nagy!”... a német ideiglenes szinház áll. A választottak összesereglenek körüle, és örömtől repeső szivvel mondják: „ez a ni müvünk, ez nagyszerüségben a rómaiak semmi müvének nem enged.” – Legyen nekik az ő hitük szerint, csak hogy a karzatra sok embert ne bocsássanak, vagy ha bocsátnak, előre paranvsolják meg, hogy nagyon ne tomboljanak, mert akkor az inkább daczból, mint szükségből épitett comoedia-ház maga megsokalhatja a sokat, és agyon nyomhatja a tombolókat és nem tombolókat is, velök együtt a lelkesedést, és az – elemet. – Az ideiglenes szinház körül már többeknek megengedtetett étel-, ital-, fagylalt-árulás végett fabódékat épittetni, és még többen folyamodtak engedelemért. Hogy a concurrentia nagyobb legyen, jó volna a vásári bódékat mind a nagy piaczra állitani, és mindenikbe frissitő ital, sütemény, ser-, bor-, pálinka-árulókat rendelni, igy az ideiglenes szinház környéke élénkebb lenne, a lelkesek még lelkesebbek lennének.
Mult szombaton mintegy 6 óra tájban két lánynevelő 9 növendékével sétálni ment, s Budának legtisztább és legregényesb részén vitte át növendékit. Hol hát kérdi a nyájas olvasó? A Dunaparton, a sárkány lyukakkal gazdag Dunaparton, hol a nap és éj legnagyobb részében butrány, trágárság, isteni káromlás, és igen gyakran verekedés van napi és éji renden, hol a társaság söpredéki a legmélyebb sülyedettség élő szobraiként mutogatják magukat, honnan legtöbb beteg kerül a budai s pesti kórházakba. Ha a gyermek elől minden képet, minden könyvet távoztatni kell, melly erkölcsére kártékonyan 830hathatna, mit kell gondolnunk azon nevelőnékről, kik olly helyen sétáltatják növendékeiket, hol a társasági romlottság s elerkölcstelenedés a legszomoritóbb alakban mutatja mennyire sülyedhet az ember, hol a növendék szivében minden más, csak jó, csak nemes gondolat nem támadhat. A szülék nehezen köszönik meg az efféle nevelőnék fáradozását. Bizony, bizony a nevelő intézet-állitási engedély megadásában egy kissé szigorubbnak kellene lenni, – Budavárosa pedig a sok figyelmeztetés s szutyongatás után végvalahára hurkot vethetne a dunaparti veszedelmes hydra nyakára.
Sárosmegyei Zboró helységben gróf Erdődyné udvari kápolnájából két zsidó 2 nagy ezüst lámpát, mintegy 1200 pft értéküt rabolván el, az itteni rendőrségnek sikerült a két gazfit hurokra keritni, s most tömlöczben várják büntetésöket.
A lóvásár melletti nagy pajta, mellyet a város fiókkórháznak forditott, felsőbb rendelet következtiben megvizsgáltatván, kórháznak egészen alkalmatlannak találtatott, s a betegek onnan azonnal másuva szállittatni rendeltettek.
Egy arszlán f. h. 21-kén részeg fővel a hidról a Dunába ugrott, s midőn kifogására a csolnak ott termett, még neki állt feljebb, hogy őt miért háborgatják szándokában; őt, ki sehány nagy urral fogadott, hogy egész felöltözve átuszsza a Dunát, s most csak fogadását akarja megnyerni; tisztelet becsület mi is láttuk, de ha a csolnak szabaditásaira annak idejében meg nem érkezik, azon uri ember minden bizonynyal részegsége s állitólagos fogadása áldozata lesz.
A Széchenyi-ligetet hüsre tették, azaz, noha már nehány héttel ezelőtt jó pénzért megnyitották, most ismét vasrácsokkal és kendermadzagokkal erősen el van zárva. Tehát a hüsre tevésnek csakugyan meg kelle történni!
A pesti evang. iskola költészeti osztályával kapcsolatban levő magyar társulat a mult pénteken ülé örömünnepét. A derék tanárt Tavassy urat ismét csak dicsérhetjük.
A P. H. legutóbbi számában több mészáros azt állitja, hogy Pesten félévig hizott tehenet, félig pedig hizott ökröt vágnak, és hogy hetenkint 600 darab hizott marha vérzik el a pesti vágóhidakon. Mi nagyon jól tudjuk, hogy a hizott tulkokkali véres áldozatok megszüntek, de még is szabad legyen kérdenünk azon tisztelt több mészáros urakat, valjon ki emészti fel azt a tömérdek hizott marhahúst? minekutána nekünk és Pest lakossága nagy-nagy részének örökös panaszunk, hogy borzasztó sovány marhahuson kell rágódnunk. – Ne vegyék azonban a tisztelt urak ezen, a valóságból származó kérdést megbántásnak, mert mi őket, ha veszteségben vannak őszintén sajnáljuk, bántani pedig semmi esetre sem szándékunk, jól tudván hogy jobb élni zöldséggel békeségben, mint hizott tulokkal keserüségben.
Dunaparti mozgalom. F. hó 18–25. jöttek a gőzösön felülről Pestre 1561, alulról 897-en, mentek fölfelé 1242, lefelé 983-an. – A pesti részen ment lefelé 7 hajó vegyes árukkal, 3 gabonával, 2 fával, 34 üresen; a budai részen ment fölfelé: Gein József hajója 9073 mérő repczével, Cziráky Ferenczé 10,000 m. zabbal, Gyorgyovitsé 2700 m zabbal, Kopasz Józsefé 3500 831m. kölessel, Hercz Salamoné 2000 m. tiszta buzával, Bruder Antalé 1700 m. rozszsal, Molnár Sándoré 6000 m. zabbal, Dobos testvéreké 2500 m. zabbal, Fernbaché 9000, Weisz Istváné 3000 m. zabbal, Fabian Ferenczé 2000 m. tiszta buzával, 600 m. zabbal, Szarka Zsigmondé 1100 m. árpával, 300 m. kukoriczával, Szaraylicsé 4 500 m. zabbal, 1000 m. repczével, 4 fával, 3 szénával, 2 kővel, 1 szénnel, 4 üresen.
Vasuton az emlilett idő alatt mentek Pestről Vácz felé 2847-en, jöttek Vácz felől Pestre 3014-en.
Piaczi mozgalom. Mióta a kofák, kik az országutra elővásárolni mennek, elfogatnak és bezáratnak, mindenen meglátszik, hogy ulcsódik, igy p. o, egy zsák burgonyát, mellyet magok a kofák 6 ft 30 krért alkudtak ki, 5 fton vehette a közönség, s a 25-ki hetivásárig zsákja 4, 3, 2 és fél forintra szállt; a zöldségnek szinte türhető az ára, a tojás azonban, miért, miért nem, sehogy sem akar olcsulni, mert hogy egy darabot 3 kron és százát 4 ft 36 kron alól most nem kaphatni, az mégis különös. – Köles mérője 9 ft, sárga kása 24 ft, bab 16 ft 30 kr., kendermag 7 ft; medgy itczéje 6–10 kr., cseresznyeé 4–10 kr. – A város naponta 5–6000 db kenyeret adat el, s a vidékiek mintegy 3–4000-et hoznak, s fontja már 11 vkért kapható. Ha a város az általa eladatni szokott kenyér árát, ha mindjárt némi áldozatával is, még lejebb szállitná, ugy a kenyérre nézve, még ujig is viszszaállna az előbbi normalis állapot. Mind ezek azt mutatják, hogy a mostani drágaság nem természetes, hanem csak mesterségesen kicsinált drágaság volt, a gabona-uzsorások és némelly más szükkeblü urak müve, mert ha nem mesterkélt volna a drágaság, akkor képzelni sem lehet, hogy az élet ujig megolcsulhatna.
Mészárszékügy. F. hó 18–25 levágatott Pesten 52 mészárszékben 567 db ökör, 36 db tehén, 216 db borju, 304 db ürü, maradt vágó marha 1727 db ökör, 213 db tehén. – Mi a heti marhavásárt illeti, eladatott 23-kán 267 db ökör, dbja 280–370 ft, 392 db tehén, darabja 170–220 ft váltóban. – A helytartó tanács a mészárosok folyamodása következtiben próbavágást parancsolt, – igen kivánatos, hogy a próbavágáson szakértők is legyenek, mert ha csupán mészárosok lesznek jelen, akkor megérjük, hogy a próbamérés a mészárosok részire roszul üt ki, hogy a közönség, most nyárban urunk születése után 1847-dik esztendőben, 18 krral lesz kénytelen egy font hust fizetni.
A dologházban van jelenleg 5 évestül 14-ig 70 férfi, 15 évestől 50-ig 85; némber 7 évestől 16-ig 40, 17 évestől 60-ig 103, öszvesen 298 egyén.
A polgári kórházban jun. 22-kán volt, 579 beteg, ezek közül 240 fizető 339 ingyenes, azon nap meghalt 5, holtan bevitetett 8.
