Répaczukor-ügy.
Répaczukor-ügy.
A pesti czukor-gyár-egyesület választmánya 1846-ik évi dec. 22-kén nyilvánosan adott szavát ime most beváltja, a mennyiben az ez idei junius 7-kén tartott közgyülésen jelen nem volt – részvényesekkel, és átalában a nagyérdemü közönséggel, ezen gr. Batthyány Lajos elnöklete alatt tartatott rendkivüli közgyülés eredményét közli, e következőkben:
A választmány kivánságára Malvieux C. J. nagykereskedő; Manno J. kereskedő és itteni váltótörvényszéki ülnök; Kunewalder F. itteni nagy-kereskedő; Halbauer J. Gy. illeni nagy-kereskedő urak, és Grohman J. ur a majlandi czukor-finomitó ügynöke, sziveskedtek több szakértők és ns Pest városa ellenőrködése mellett, melly e végre Koller tanácsnok urat küldte ki, uj lelettárt 844késziteni, és az arra alapitott üzlet-befejezést vezetni és ellenőrizni.
E bizottmány jelentése nemcsak hogy a mult évi mérleg helyességét erősiti, hanem kedvező vélemények és bizonyitmányok mellékletével, e következő örvendetes és minden tekintetben valódi szilárd eredményt mutat ki, ugymint:
1) A finomitás üzletében részvényenkint 21% tiszta nyereség;
2) Ellenben a nyersrépa-czukor-gyártás mellett – a száraz rendszerrel – tiszta veszteség 11% van;
3) Ezek szerint, hogy a szokásos leirás, és a már kifizetett 5%-nyi kamatokon kivül, még is 9 1/2% osztalék fölösleg jut minden részvényre.
Miután a közgyülés az illető adatokat szigorun megvizsgálta, minden oldalról megvilágositotta, s a kérdéseket sokfélekép megvitatta s nyomozta volna, minden eddig történtek nyomán, a kérdéses és ismert ügy végképeni befejezésére egy nyilatkozatot bocsáta közre, mellynek szerkesztésével gr. Andrássy György, gr. Széchen Antal és Weisz-Bernát urakat bizta meg; melly nyilatkozat im itt következik:
A pesti czukor-gyár-egyesület folyó hó 7-kén tartott nagygyülése – Lichtl Károly részvényes ur által a társulatban is ismételve, de hirlapok utján is nyilvánitott ama szenvedélyes megtámadásaira, mellyekkel a választmányt és különösen Varnhagen igazgató urat arról vádolta, hogy ő az egyesület ügyeit csak könnyen veszi, s az eredményeket hamisan mutatja ki; – fölhivatva érzi magát, a választmánynak és Varnhagen urnak minden alkalommal – még a legszomoritóbb s akadályozóbb körülmények közt is – kimutatott gondoskodásaért, mellyel az egyesület java iránt volt, ebbeli elismerését és köszönetét nyilvánitani, annyival is inkább, minthogy Lichtl ur fentebb emlitett vádjai merőben alaptalanoknak s rágalmazóknak bizonyultak be, és az ő magaviselete egészben véve a társulat javára nem, hanem ellenkezőleg kárára volt.
Egyszersmind nem mulaszthatja el a közgyülés, – a midőn Lichtl ur mértéktelen és ellenséges megtámadásai fölött, határozottan roszallását nyilvánitja – kijelenteni, hogy az innentől támadható vádakat, valódi becsük – t. i. a szerzett tapasztalás szerint fogja méltányolni. Pest, junius 7-kén 1847. A pesti czukor-gyár-egyesület közgyülése.
Jelen voltak gr. Batthyány Lajos elnök, gr. Andrássy Gy., gr. Andrássy E., gr. Batthyány Kázmér; Berlier A.F., Bezerédy I., Csekonics J., gr. Dessewffy E., Gaál L., Frölich F., Jalics F. A., báró Jeszenák J., gr. Károly L., Lichtl K., Marczibányi L., Mayer K., Nádosy J., Szabó B., gr. Széchenyi I., gr. Széchenyi A., Weisz B., gr. Zichy Ferraris L., Varnhagen igazgató ur, képviselve volt 128 szavazat.
Azonkivül elhatározá a közgyülés, hogy az 5% fölül levő nyereményt az üzletben benhagyja egy tartalék-pénztár alapjául, és a jövő novemberi közgyülést mint ugy is fölöslegest nem tartandja meg, valamint a választmány egyéb javaslatait is helybenhagyta. A választmányból kilépő gr. Zichy Miklós és Fröhlich F. helyett, gr. Zichy Ferrarist és Weisz B. urakat, az igazgató Varnhagen urat pedig bizalma 845és elismerése bizonyságául választmányi rendkivüli taggá nevezte ki. A pesti czukorgyár egyesület választmánya.
A Rajna mellől. Panaszolkodnak a répaczukor-iparosok azon titkolódás ellen, mellyet a vámszövetség követ a czukorrépa-vára körül. Tudva levő, hogy sept. 1-jén a szerződésileg megalapitott czukorvám és répaczukor-adó meg fog szünni, minélfogva a répaczukor-gyártók a legnagyobb feszültséggel várják ama rendszabályokat, mellyek keresetükre nézve életet vagy halált okozók. Még semmi sincs tudva. Csak kevés szövetségi kormány kért rendeitől vagy kereskedelmi kamrájától tanácsot az uj adóztatás felől, átalában ugy látszik, mintha az egész kérdés megfejtése csupán csak az irodában történnék meg. Eddig még a legártatlanabbat t. i. a vámszövetségi répaczukor termelés mennyiségét sem közlötték, noha ennek tudása a gyárosokat igen megnyugtatná. Az 1841. évi szerződésben kimondott elvek nyomán t. i. csak akkor lenne a mostani répaczukor adó fölemelendő, ha a vámszövetségben gyártandó czukor az egész czukor-szükségletnek 25%-ét fedezendi. Ha a gyárosok tudnák, hogy egészben véve mikép áll termelésük, akkor mostani aggodalmuk legnagyobb részben megszünnék. – Hanem az illetők igen óvakodnak, nehogy a titkot valamikép tudomásra juttassák, mivel azért hogy az iparosok aggódnak, még pedig méltán – ha bár alaptalanul is – az illető uri emberek a náluk már vérré és csontá vált titkolódzástól eltérni nem tudnak. Ugyan minő józan oka lehet pedig annak? A külföld iránti tekintet nem, s némelly szövetségi tagok iránti kedvezés szinte nem. Azt kell gyanitanunk hogy némelly szövetségi kormányuk azért tartózkodnak, azért óvakodnak annak kihirdetésétől, hogy ekkép elkerülhessék azt, mikép a közönség az uj adóztatásnál kártyáikba lásson. – A. Z. .. B. szerkesztője erre megjegyzi: E fentebbi czikket közlénk lapjainkban, ámbár a panasz nem egészen alapos. Hanem a répaczukor-ipar hanyatlása csakugyan mutatja, hogy némelly iparágak állapotáról több és gyakoribb közlések igen szükségesek. Mi sem emlékezünk, hogy a vámszövetség hivatalos kimutatásiban valahol a répaczukor-ipar átalános mibenlétéről valamit láttunk volna, hanem mellékutakon mégis kitapogatható az. A porosz idei pénzügy a répaczukor-adót 126,450 tallérra teszi. Minthogy pedig ezen adó egész jövedelme a lakosok száma szerint osztatik el, tehát a répaczukor-ipar egész termelését 246,580 mázsára lehet tenni, a porosz vámjövedelmet 55 percentre számitva. A nagyobb adótóli félelem ennélfogva merőben alaptalan, ha az 1841. szerződés elve még fenáll, miről azonban kételkedünk. 246,580 mázsa répaczukor még koránsem teszi 25 percentjét a vámszövetségben fölhasznált czukormennyiségnek, mivel 1846-ban 1,358,645 mázsa gyarmati czukor vitetett be.
A „Hamburger Börsenhalle” következő czikket tartalmaz, mellyet lázasztó volta miatt szóról szóra közlünk. „Berlinből apr. 25-kéről azt irják, hogy biztos kutfő szerint sept. l -jétől kezdve a répaczukortól a vámszövetségben az eddogo 1 tallér helyett 3 tallér adó szedetik mázsájától, mi is olly rendszabály, mellyet minden tekintetben helyeselnünk kell, és mellyet a vámszövetségnek rég kellett volna életbe léptetni, nehogy egy iparág olly föltünőleg kegyeltessék, mellynek haszna csak képzeleti még a statusháztartásra a kereskedelemre és a statuspolgárok 846legnagyobb részére nézve káros volta, igen könnyen bebizonyitható.”(?)
E czikkben csaknem annyi hazudság van mint szó. Először azon hiteles kutfő, mellyből e hir meritetett, igen bizonytalan és hiteltelen, mivel a répaczukor-adónak 3 tallérra emelése szerződés elleni, és igy statusgazdászatilag lehetetlen. Másodszor nem a czukorrépára, hanem az abból készitett czukorra vettetik az adó jelenleg és jövőre. Harmadszor a répaczukornak mázsánként három tallérral megadóztatása nemcsak hogy minden tekintetben, hanem egyátalában nem helyeselhető, a mennyiben egy honi iparágat erőszakosan elnyom. Negyedszer ezen rendszabályt nem kellett volna már régen életbe léptetni, mivel akkor senki sem gondolt volna arra, hogy répaczukrot gyártson. Ötödször a répaczukorgyártás nem képzeleti hasznu, hanem ellenkezőleg a legértelmesebb és legjózanabb mezőgazdák és statusgazdászok egyhangu nyilatkozata szerint, – valódi. – Hatodszor nem a kereskedelmet átalában, hanem annak csupán egy kis ágát, a czukorkereskedést, de még ezt sem egészen, hanem csak a gyarmati czukor-kereskedést, és csak a tengeri városok gyarmati czukor-kereskedését kárositja; ez pedig a kereskedésnek azon ága, melly eddigi hibás, és az ország érdekére nézve minden egyéb csaknem előnyös szerkezeténél fogva, a latban egyátalán fogva keveset nyom. Végre hetedszer a statuspolgároknak csak akkor volna joguk ezen iparág ellen panaszt emelni, ha ez czukorszükségletüket megdrágitaná, vagy jó czukor helyett roszat tukmálna reájuk. Pedig tudva levő, hogy e kettő közül egyik sen, történik meg, sőt inkább némelly vidékeken a répatermesztés a mezőgazdászat emeltyűje, első lépcső az ólazásra, és gyarapitója a földmivelésnek. Azon, fájdalom csekély összeg, melly általa sajnálatos kereskedelmi helyzetünknél fogva megtakaritatott, minden józan belátásu statusgazdászoktól hálával fogadtatott, s hihetőleg ezután is fogadtatik, ha csak az amsterdami és hamburgi szatócsérdekek őket is el nem vakitják. – Illy sok hazudság olly kevés szóban!
