Nyilvánitás.
1183Nyilvánitás.
(Vége.)
Felteszem hogy a közönség, a status ezen intézetet felkarolván, az átalánus éghetlenitést nem 100 nem 87, de 60 évek alatt rendelné eszközlendőnek, és ebben egy külön igazgatóság neveztetnék ki, – melly egyedül a háztetők fátlanitásában működnék: milly áldozattal lehetne e czélt elérni? – felelet: kevéssé többel, mint a mennyivel most a tűzbiztositó intézetek adóztatják a közönséget, – megmutatom azt példában. – Biztositottam egy különben oltó szerekkel tűzvész ellen türhetően rendezett városban levő kőépület fazsindelyü födelét, istálóját és szinét, melly mintegy 8 öl széles utcza által a többi háztól szomszédjával külön válik, egy részről 8, más részről 16 öl távolságban vala a többi épületektől, rendes kéménynyel biztositva, 700. pft. értékig – kérdésemre 5 pengő forint dijért körülbelül egyévre, melly azonban a Bécsből érkezett taksa szerint egyhét mulva 8 pft. 32 kr.-ig szaporittatott, igy tehát száztól 1,22 pct.ért legközelébb. – Meg kell jegyeznem, a ház egy csendes család laka, semmi keményebb tüzelést nem gyakorol. – Ha ezért annyit vett a biztositó intézet, ugy a szalmafödelü sürün összehalmozott falusi házak közt létező pálinkafőző házét hogyan ne vehetne 6 pct. száztolit, s ha ez igaz, ugy bizonyára nagyobb áldozatot a fátlani épitkekezés, tüzkár elháritására épen nem kiván.
A közönségnek az illy veszélyesen tüzelő ronda házaknak minél előbbi átalakultát sürgetni ugyis joga levén, – azért a szorosságban levő nád vagy szalmafödelü pálinkaházért fizettetne gazdájával évenkint 6 pct. száztolit 16 évig, mikorra aztán az intézet azt tüzmentesen felépitteti, – és a legjobb tüzoltó eszközökkel felkészült városban, egy fa alkrészekre rakott cserépzsindelyes födelü, pálinkaházért 2 és fél pct = 2,5 pct 40 évig. Igy ha a legnagyobb szorosságban levőt szalmafödelü lakházért fizettetnék a tüzkárt elháritó inézetnek 3 pct. száztoli, ugy annak értékit 33 évvel befizetné egészen és méltán kivánhatná, hogy a társaság készitsen helyibe tüzellenes fátlan épületet. – Erre ideje alig ha leend, – mert azt az igazgatóság előbb meg fogta tenni, ugy hogy a minden éven befizetett öszvegből, a mi azon felül maradt, a mit a történetesen leégett házak fátlan tüzmentes épitésére forditott, a felmaradt rész (kivevén az első éveket, mellyekben az olly tőke növelésére, s ezzel a társulat állandósága biztositására kamatozand bizonyos tőke szaporitása erejéig, – mellynek évi kamatja, ugy a hivatalnokok s intézkedők fizetése, valamint a szerencsétlen tüzvészek helyén kivántató ujanti fátlan épitések rögtöni elrendelésére elegendő legyen): a fenmaradt rész aztán teljesen az ócska éghető anyagból alkotott épületeknek szilárd anyagból fátlan, tüzmentesen átalakitásokra fordittatnék, – és igy a tüzvész elháritása évenkint gyarapittatnék.
Azon kérdésre, kiknél kellene ezen épitkezést kezdeni? önkint tolakodik a felelet: azoknál, kik leginkább levén a tüzveszélynek kitéve, nagyobb száztolit fizetnek, és bizonyos ideig még fizetni folyvást kötelesek, p. o. a 6 pct. fizetőknél, – kezdetnék a 10-dik évben az átalakitás, és végeztetnék a 16-dikban vagy előbb is; az 5 pct. fizetőké kezdetnék a 12. évben az uj épitkezés, és teljesittetnék a 20-dik évben, s igy tovább s azok közt viszont azoknál volna a teendők elsőbbsége, kiknek házaik olly helyt fekünnének, 1184hogy a lehető tüzvész esetén tüzmentességükkel a dühöngő lángok ellen gátul szolgálnának, s igy a tüzi veszély tovább terjesztését lehetlenitenék. – nem különben azon házi gazdák épületjeinél, kik házaik jelen állapotjukhoz képest esendő száztólin felül önkéntesen többet fizetnének, hogy annál korábban jussanak éghetlen biztos ház, fátlan födendő épületeknek birhatásához.
Képzetit hogy adjam a fizetések különbségének, melly a jelen épületek alkrészei tűzfogékonysága mekkoraságától becsültetik, a mint t. i. nagyobb vagy kisebb mértékben vagynak a tüzveszélynek jelen állapotjokban kitéve, s igy korán vagy később történhető, – megkisérlem azt az egész ország 60. évek alatti átalakitásának modorában ekkép:
a) Nagyobb tüzelést gyakorló lakos szalma, nád vagy gyékény p. o. pálinkafőző vagy fazekas ház jelen falai fából, igy egy egészlen uj szilárd anyagu épület majdani előállitására, fizet évenkint 6 pct. 16 évig.
b) Nagyobb tüzelést gyakorló fa lak, de fa vagy cserépzsindely alatti fizet évenkint 5 és fél = 5,5 pct. 18 évig.
c) Nagyobb tüzelést gyakorló sárból vert falak, szalma gyulékony födelü 5 pct. 20 évig.
d) Nagyobb tüzelést gyakorló sárból vert falak, fa zsindely alatt 4 pct. 25 évig.
e) Nagyobb tüzelést gyakorló háztulajdonos falai sárból cserépzsindely alatt 3 1/2 pct. 29 évig.
Jegyzés: α folyóviz melletti népes helységben levő, a fenti állapotnak három negyedét több évekig.
β) Tégla vagy kő szilárd anyagu falak megmaradhatván, csak teteje fátlan készitendő, a fentiekhez képest felét évenkint két annyi időre.
f) Dorozsmák, vendégfogadók, szállások, istálók, pajták, a fentebbi különnemü alkrészekhez alkalmazva 1/3 részszel kevesbet 1/3 több évekig.
g) Pálinkafőző, fazekas, cserepégető s egyéb nagyobb tüzelés nélküli épületekért, mellyekben csak fütés és konyhatüzelés gyakoroltatik, a fentiekhez képest évenkint fizetik felit – két annyi időig.
h) Városi vagy jól rendezett helyeken szilárd kőépületeknél téglakéménynyel szalmafödél biztositása 3 pct.-tóli 33 évig.
i) Városi vagy jól rendezett fa zsindelyfödél biztositása 2 1/2 pct. 40 évig.
k) Városi vagy jól rendezett cserépzsindel-födél biztositása 2 pct. 50 évig.
l) Szab. királyi vagy teljesen rendezett városbeliek cserepzsindely tüzi falakkal 1 4/6 pct. 60 évig.
m) éghetlen anyagu izmos kőrakat, fátlan födelü uj épület 0 semmit.
Illy modorban véltem 60 év alatt fátlan, tüztől teljesen ment épületekkel ellátni egész hazámat a nélkül, hogy akár idegen segitségre, akár a sorsjáték bizonytalan szerencséjére támaszkodnánk. – Igy hiszem azt legigazságosbrak! – Nyereség minden esetre még az is, hogy illy csekély évi fizetéssel egészséges és biztos hajlékot nyerhet az is, kinek eddig háza sem volt, csak annyi terü helyt szerezzen, hová háza jövendőben tüzmentesen épittessék.
Ezen 60 évet 10 évvel lehetne röviditni, ha az intézet által a szabott évek előtt épitett házak tulajdonosai bizonyos pótlék-fizetésre köteleztetnének, a többiek által nyujtott 1185segitség lerovására, vagy lehetne 60 évet 100 évre hosszabbitni, a mikor némelly jegyzékek mellett az évenkinti fönebb emlitett fizetéseknek csak fele szolgáltatnék. Minden esetre az 50, 60 vagy 100 évek lefolytával ezen intézet kötelességét teljesitvén megszünend üdvös müködése, emléke a fátlan rakandó cserépfödények állandóságával, gyakorlatban örökre megmaradand, s a tüzi veszély borzalma utódainknál csak historiaból ismertetnék; mindezek fölött az uj épitmények értéke mutatná meg: hány milliót tartott meg a honnak hazánkban alapitott tüzmentő intézet alakitatásával és hány milliónyi érték leend biztos födél alatt tüzvésztől mentve!
E vázlatot adám, többek felszólitására. És ime mind ez filius ante patrem – most, midőn a tökélyre éredt fátlan födésmód nagybani valósitására, melly a hazát, az emberiséget annyira boldogitaná, annyi felszólamlás, törekvésem, mintám és elméleti munkálatim előmutatása, utazásim s folyamodásim után sem találkozott tehetősbink közt, ki költséget nyujtott volna a kisérlet nagybani megtételére. – Boldog isten! 2000 pengő forint kivántatik csak a födényütő gyorsgép teljes kikészitésére (a melly gépnek segitségével lehet csak e fátlan födél olcsó és igy közönségesen használható) s ezen czél fontosságához képest, csekély sommát nyolcz évek multa sem hozhata együve. Ez a honi bizalmatlanság a magyar találmányra. – Mit tudna a magyar? guny, kaczaj és gyalázás készen várja azt itt. Mi csuda, ha a külföldiek által háttérbe szorittatunk. Mogolfier találmánya nem belga találmány, s közel 70. éves, olasz, angol, német, franczia, amerikai sem tökéletesítheté eddig, még a Bonaparte Lucian pártfogása s esze sem közhasználatra, igy nagyon kétséges még jövendője, kétséges, mert egyedül azon elem elleni rugaszkodással, mellynek viharos hatalmában uszik, semmi másba nem kapaszkodhatván, egyedül e leghigabb elem, a gyengéd lég sebessége még gyorsabb hátra lökésével, lehetséges azon valamelly csekély sulyu erőmüvel győzedelmeskedni, mit mig a villany–erő könnyü gyors hatását nem használhatjuk az Archimedes csavara szélellenes gyors befurakodására, alig ha elérendnek – mégis Brüsselben most két milliom forintot tett össze egy társaság, a léggolyóvali utazás közhasználatba hozatala módja kifürkészésére. De az franczia ám – ez üreges cserépfölény pedig csak magyar találmány honfiaink előtt – ám tehát! De itt is volt Hempelen, volt Hell, van Kliegel, kik ugyan nem a nemzet nagylelküsége, de kegyelmes legfelsőbb segedelmezéssel megmutathatták, hogy magyar létökre találtak fel ollyasmit, miről mások nem is álmodoztak. És Lisztünk, nem világ-csodálta magyar-e? Marko nem honunk fia-e? Szentpéterink müve Nagybritanniában is, nemde remek münek nézetett-e, avvagy az éghetetlenség olly csekélység-e, hogy annak eszközlését más nemzetnek juttassuk? –
A Daguerotyp feltalálóját Frankhon 300. ezer frankkal jutalmazá. Az ércz, fa, vagy bármi anyag legerősben kötő szert, feltalálójától az angol marina, mint titkot 30 ezer font sterlingen vásárlá meg, s ő azt másutt viszont mint titkát eladhatja. Itt nálunk az éghetlen könnyü és olcsó legtartósb cserépfödél tüzellenessége még csak gyakorlatra sem méltatik, – pedig ajánlottam azt honomnak, Miskolcz, Besztercze, Besztercze-bánya, Lugos, Fejérvár Debreczen honi városinknak, s minden ajánlatok mellett sem 1186nyerheték pártolást a födényütő gyors gép kiállitására, igy a találmány elenyészszen-e? Nem lehet az nem, hazám lelkesb fiai-e pangást nem tűrendik. Erre bizakodva berekesztem nyilvánitásomat B. M. ur szavaival: csak közakarat kell tehát, mert hiszen értelmiség és tehetség van elég e nemzet fiaiban, és a panasz hangja elnémuland. Hiszen az istenért ha a gyakori tüzvész által károsodottak felsegélésére évenkint adakozott öszvegeket összeszámitgatjuk, egyre másra egy tüzkár elháritó intézet felállitása és fentartására elégségesek volnának. Nem kell azt gondolni, mintha honunkban egy átalános tüzkár-mentesitő intézet nem virágozhatnék. Virágzik az, csak nagyjaink menjenek elő példával, a kisebbek követni fogják őket.
A jövő számban a fátlan födél valósitására s olcsósága megmutatása végett szükséges födényütő gyorsgépnek előállitására mságos Uzovich k. kamarás ur által javaslott és megnyitott aláirási ivet közlendem, hogy kiknek ez ügy „épületeink, házaink éghetlensége” szivükön fekszik, s érdekükben van, alkalom az előmozditásra ne hijánozzék. –
Vas Imre.
