Austria gyapju-kivitele és gyapju-fonal-fonása.
A nemesitett juhtenyésztés következtében Austria gyapju-kivitele tetemesen növekedett. Tiz év alatt 1831– 1840 a nyers gyapju-kivitel egyremásra évenkint 129,676 mázsára rugott. 1840-ben 142,081 m. volt, 1841-ben 167,190 m., a köv. két évben 118,240 és 115,918 mázsára szállott; de 1844-ben ismét 152,235 mázsára szökkent, 1845-ben 138,143 m. volt. Azon irány, mellyet a gyapju-kivitel 1843–45-ben vőn, kitetszik Austria köv. gyapju-kivitele átnézetéből:
| Déli Németországba mázsa | 49,304 | 60,106 | 52,64 |
| Szászországba mázsa | 45,837 | 66,863 | 62,065 |
| Poroszországba mázsa | 10,631 | 12,910 | 12,945 |
| Lengyelországba mázsa | – | 237 | – |
| Oroszországba mázsa | 2 | 2 | 193 |
| Törökországba mázsa | 849 | 771 | 1,332 |
| Olasz statusokba mázas | 2,142 | 1,795 | 2,233 |
| Schweizba mázsa | 5,601 | 982 | 5,025 |
| Fiuméba tenger felé mázsa | 13 | 1 | – |
| Triestbe tenger felé mázsa | 469 | 7,870 | 510 |
| Velenczébe tenger felé mázsa | 616 | 410 | 932 |
| Más tengerpartokra tenger felé mázsa | 12 | 19 | 13 |
| Öszvesen mázsa | 115,918 | 152,235 | 138,143 |
| Pénzértéke p.ben | 9,273,40 | 12,178,800 | 11,051,440 |
1488Kiviteli vám a gyapju mázsájától 1 pft. Velencze szabad kikötő területében fekvő gyárak számára a vámkapcsolatban levő tartományokból a gyapju mázsája 32 pkrnyi vám mellett vitetik be. Gyapju átmérőleges ára a kivitelnél, hol rendszerint finom gyapju szokott előfordulni, 80 pft; bevitelnél azonban, mivel itt leginkább csak közönséges gyapju jön elő, és a mellyért csak 30 pkrnyi vám fizettetik, 40 pftra tehetni. A gyapjubevitel tett 1831–1840-ben évenkint 43,887 mázsát; 1840-ben 36,156 m.; 1841-ben 46,060 m.; 1842-ben 52,064 m. A bevitel mennyiségét és irányát 1843–1845-ben mutatja a következő rovat:
| Gyapjubevitel Austriába | 1843 | 1844 | 1845 |
| Déli Németországból mázsa | 438 | 480 | 398 |
| Szászországból mázsa | 293 | 305 | 236 |
| Poroszországból mázsa | 982 | 1,356 | 835 |
| Lengyelországból mázsa | 37 | 16 | 39 |
| Oroszorsz. Brodyn át mázsa | 5,044 | 9,222 | 3,876 |
| és más felől mázsa | 4,864 | 9,691 | 9,200 |
| Törökországból mázsa | 26,211 | 27,675 | 28,962 |
| Olasz statusokból mázsa | 360 | 509 | 214 |
| Fiuméból tenger felől, mázsa | 12 | 11 | 9 |
| Triestből tenger felől, mázsa | 1,111 | 1,053 | 823 |
| Velenczéből tenger felől, mázsa | 12,757 | 11,747 | 11,160 |
| Más tengerpartokról tenger felől, mázsa | 970 | 191 | 526 |
| Öszvesen mázsa | 53,444 | 63,055 | 56,667 |
| Pénzértéke p.ben | 2,137,760 | 2,522,200 | 2,266,680 |
Ezenkivül 1845-ben még 52,288 mázsa gyapju, mellynek értéke 3,137,280 ftot tett, vitetett át a birodalmon. Ezen átvitel nagyobb részét Törökország vette meg (24,325 mázsát), a többi pedig (18,520 m.) a vámegyleti statusokba ment. Oroszországból Brodyn át jött 19,788 m., melly 175 m. kivül Poroszországba ment. A velenczei tengerpartról 7359 m. szállhatott átvitelkép, mellyből 6101 mázsa ment az idegen olasz statusokba.
Az austriai gyapjukézfonás jelenleg nem foglalkodtat annyi embert mint az előtt, jelesül a mult század végeig, mert csaknem mindenik posztógyárnak magának van fonógépe, sőt több gyár nemcsak maga szükségletit fedezi, hanem mások számára is dolgozik, miáltal a kézfonás a posztógyárak közelében csaknem egészen kiszoritatott. A gépfondák most ugy el vannak az osztrák statusokban terjedve, hogy több posztókészitő Morvában és Csehországban gyapjuja megfonásához maga tart gépeket. Csak a gyarfonal (Kammgarn) némelly sima gyapjuszövethez fonatik meg kézzel, de 1489a kézfonásnak még ezen neme is mind inkább megy ki szokásból, mivel a legujabb időben behozott, bár tetemes költséggel járó gyarfonal-készitő gépek Prágában, Morva-Neustadtban, Gmünden, Hirschbergben az eddig jobbadán Szászországból és Angliából kapott gyarfonalt nélkülözhetővé teszik, és a belföld szükségletét fedezni igyekeznek. A közönséges fonókerék még csak ott használtatik, hol a gyapjufonásnak a mezei ember ruházatához szükséges darabokat kell szolgáltatnia, és ezen kézfonás, melly a magyar katonai vidék némelly helyein némi jelentősséggel bir, csak az ottani mezei ember házi szükségeinek kielégitésére szolgál, ki ott egyszersmind juhtenyésztő, fonó és takács, és a házilag készitett fonalat kereskedési czikké nem teszi.
Austriában jelenleg 14 gyarfonal-fonda van 24,500 orsóval, s készit 8040 mázsa fonalat, jelesül:
| Austriában Ennsen alól | 2 | 3,200 mázsa | 880 |
| Austriában Ennsen fölül | 1 | 5,000 mázsa | 1,500 |
| Csehországban | 9 | 14,200 mázsa | 4,860 |
| Lombardiában | 1 | 1,000 mázsa | 260 |
| Öszvesen | 14 | 25,000 mázsa | 8040 |
Austriában az Ennsen alól a juhgyapjufonás egészen jelentéstelen. A Rittersfeldben fenálló posztógyárnak magának vannak fonógépei. A böslaui gyarfonalfonda Badennél alsó Austriában csupán magyar gyapjut dolgozik, mellynek finomsága és nyulóssága jó hirben áll. Ezen gyár rövid gyapju számára angol gépekkel van ellátva, mellyek ugyan nem olly szép minőségü, de hasonló munka- és időráforditással nagyobb mennyiségü fonalat készitnek, s azért olcsóbban dolgoznak, mint a francziák. Egyébiránt alsó Austria saját gyarfonal-szükségletét épen nem fedezi, ugy hogy a bécsi shal- és szövetkészitők fonalaikat más tartományokból, jelesül Morvából vagy külföldről veszik.
Az Ennsen felüli tartományban a kézfonást a gépek még nem szoriták ki egészen. Salzburg vidéken a juhgyapjut és kecskeszőrt télente házilag fonják és ruhadaraboknak készitik. Ennsen felüli Austria a legujabb időig a legnagyobb fonóteleppel birt, melly sok kézfonót foglalkodtatott, nevezetesen az 1672-ben felállitott, és 1754-től egész 1840ki ujánt alakitásaig fejedelmi rovásra üzött cs.k. gyapjuszövet-, posztó- és szőnyeggyár Linczben, melly a szomszéd kerületekben, sőt Csehországban is közel 10,000 gyapjúfonót foglalkodtatott, és a pilseni, klattaui, chrudimi, königgraetzi és berauni kerületekben saját ügynököket tartott.
Stayerben a fonás csak a saját kellet fedezésére üzetik; Tirolban sok család fon juhgyapjut, és a nyert fonal lepel készitésére használtatik. Az Oetz völgy belsejében és Innsbruck vidékén a juhgyapjufonás a szegény néposztálynak némi keresetet nyujt. Illiria északi részében szinte csaknem minden hegyes vidéken el van a gyapjufonás terjedve, de csak a házi szükség kielégitésére szoritkozik. Az itt Klagenfurt közelében fenálló Moro-féle posztógyár, a gyártulajdonosoktól elmésen kigondolt vizerőtől hajtott fonógépekkel van ellátva, mellyek bámulatos finomságu szálakat készitenek 1490Illiria déli részében ellenben kevés gyapjut fonnak és dolgoznak fel. (Vége köv.)
