Saguna román püspök pásztori levele hiveihez.
22Saguna román püspök pásztori levele hiveihez.
– „Krisztusban szeretett híveim! Ösmeretes s tudva van nemcsak az egész általam szertett papság, hanem, kivevén csak néhányokat, az egész erdélyi román nemuzet előtt is, miszerint megválasztatván balásfalvi gyülésünkön egy küldöttség, melly arra volt rendelve, hogy ő felségének a mi legjobb királyunknak nemzeti kérelmünket átadja, ezen küldöttségnek elnökéül s igazgatójáúl én valék kikiáltva, és egy hanggal kinevezve; tehát ezen rám vett kötelességemnek teljesítésére, Bécsbe útazván, valamint már Szebenből elutazásom előtt benneteket körlevelem által tudósitottalak, és összetalálkozván ott küldöttségünkkel, mivel hogy a mi legjobb királyunk nem vala Bécsben, hanem Innsbrukcban Tyrolban, tüstént elindultunk Innsbruckba; hová is csütörtökön junius 10/22 istennek segitségével békében megérkezvén, az utána való nap, azaz pénteken junius 11/23-án szerencsések valánk ő felségétől elfogadtatni, s egy különös irásbeli és egy más szóvali esedezésünk mellett átadtuk nemzetünk kérelmét ő felségének kezébe, és az ő legfelsőbb atyai szavával, de aztán irásban is mélóztatott ő kir. Fölsége ezen atyai választ adni, a melly minister herczeg Eszterházi Pál által a mi kérésünkre meg is hitelesittetett és melly a következőkép szóll:
„Különös tetszéssel fogadván a már Magyarországgal egyesült Erdélyben való román alattvalóim hűségének biztositását, nyilvánitom junius 11-én adott válaszom összefüggésében, hogy a ti nemzetiségtek magyar ministeriumom törvényjavaslatára különös törvény által biztosittassék, és a nemzeti iskoák fölállitásáról gondoskodva legyen. Az általatok kért görög nem egyesült szentegyháznak az ország többi szentegyházaivali egyenlősége, valamint a templomi és iskolai szükségeknek az állodalom általi fedezése a leg közelebb mult magyar országgyülés 20-ik, a közteherviselés a 8-ik, robot, s a tized megszüntetése a 9-ik, a sajtószabadság és esküttszékek a 18-ik, a nép fegyerzése a 22-ik törvénycztikk által meg vagynak adva. Magyar ministeriumom gondot fog viselni, miszerint a ti helybeli panaszaitok megvizsgáltassanak s elláttassanak, az én román alattvalóim a közigazgatásnak minden ágainál számuk s kiképzettségük arányában hivatalokba alkalmaztassanak. Én ellenben elvárom tőletek, hogy ti az én magyar koronámhoz híven ragaszkodva, mind azt el fogjátok mellőzni, a mi egyenetlenséget szűl; mert csak polgártársaitokkali egyetértés biztosithatja nektek az általam adott szabadság élvezését, ki is nektek királyi kegyelemmel s jó indulatommal maradok.”
Ez, krisztusben szeretett fiaim! Leggazdagabb kegye atyáskodó királyunknak, melly által mindenek előtt biztosittattunk: 1-ör miszerint a mi román nemzetünk el fog ismertetni mint nemzet és biztosittatni fog egy különös törvény által; 2-or hogy a mi görög nem egyesült szentegyházunk jövendőre hasonló lesz az országbani többi szentegyházakkal; 3-or hogy az állodalom, vagy az ország minden templomi s iskolai költségünket fedezni fogja, tudniilik papjainkat s tanaitóinkat fizetni fogja; 4-er hogy mindnyájan az országban minden legkisebb különbség nélkül fizetni fogunk contributiót, vagy is adót, és egyránt viselendjük a közterheket; 5-ör hogy a jobbágyság és a dézma el fog töröltetni, valamint már meg is történt; 6-or hogy nekünk is lesz sajtószabadságunk, és esküttszékünk; 7-er hogy a min népünk is törvény szerint fog felfegyvereztetni; 8or hogy népességünk száma és kiképzettsége arányában részünkről is lesznek minden hivatloknál tisztviselők alkalmaztatva.
Láttátok, hogy jó királyunknak kegyessége az, mikép a mi nemzetiségünk különös törvény által biztosittassék ő felségének magyar ministeriuma fölterjesztésére. Tehát ő felségének, kinek mindnyájan hűséget esküdtünk, és a kihez voltunk és leszünk is mindörökké hivek, legfelsőbb akaratja az, miszerint mint nyilvánosan is parancsolja, hogy hivek legyünk az ő magyar koronájához; azon javitások iránt, mellyek még életbe nem léptettek, magyar ministeriumához járuljunk. Ennélfogva olly szerencsések lévén, hogy ő felsége nádor és magyarországi király helyettes István főherczeg két ministerrel Innsbrukcban voltak éppen akkor, midőn mi is ott voltunk, az egész küldöttség megegyezett abban, s jónak találta, miszerint ügyünket ezen nagy személyeknek ajánljuk és alázatosan megkérjük hathatós pártfogásukért és segitségükért. Ezt megtettük ugy Innsbruckban, vlamint onnan visszatértünkkor Pesten is az egész ministeriumnál, s minden részről szerencsések valánk igazságos kéréseinknek teljesitésére nézve leglelkesebb biztositásokat nyerni.
Igy állván tehát dolgunk, nem sziem, hogy csak egy is találkozhatnék köztünk, ki mindezekért szivéből ne örvendene, s előre ne látná nemzetének boldog jövendőjét. – Ime ti szeretett fiaim! Kik még tegnap s tegnapelőtt a jobbágyságnak nehéz és szomoru sulya alatt nyögtetek, ime, mondom, már ma szabad emberek vagytok és polgárai az országnak, mint akárki; háláljátok meg az istennek, a ki érdemesekké tett bennünket, e rég ohajtott időt elréni; adjatok forró köszönetet mind azoknak, kik kimondhatlan igazságszeretettel titeket rabszolgálkat szabad emberekké tettek; kik olly örömet okoztak nektek, mellyrél nagyobbat, mint hiszem, az ég alatt nem lehet nyerni. Háláljátok meg, mondom, mindezeket egész erőtökbül, az ország atyjának, legjobb királyunknak köszönjétek meghasonlóképen az egész országgyülésnek, következőleg a ti földesuraitoknak, kik tudván mi az igazság, titeket magukhoz hasonlókká tettek, köszönjétek meg mondom ezeknek, és midőn szükségük lesz a ti kézi munkátokra, adjatok neki segitséget, mert megvagyok győzödve arról, miszerint verétéktek nem lesz jutalom nélkül; s ha még volnának némi igényeitek, ősirégtek, szántóföldeitek, vagy pedig erdőitek végett, keressétek azt az illető törvény útján, és legyetek meggyőződve, hogy ha az igazság részeteken lesz, minél hamarább megnyerenditek azt, minthogy maga ő felsége is biztosit bennünket legkegyelmesebb válasza által, hogy t.i. a mi helybeli panaszaink meg fognak vizsgáltatni s ellátattni az ő magyar ministeriuma által. És mivel a mi vallásunk azon méltóságra emeltetett, a mellyben a többi vallások vannak, és igy nekem is, mint görög nem egyesült püspöknek jogom vagyon az országgyülésen lenni, itt fogok maradni egy időre, hogy az országgyülésen legyek, a melly mentül előbb meg fog nyittatni, s tehetségem és az igazság szerint működni fogok mindnyájunknak hasznára.
Végre, valamint mindig, mióta szerencsés vagyok főpásztorilag rólatok gondoskodni, oktattalak benneteket, hogy jó emberek legyetek, hivek fölséges királyunk Ferdinand és a haza iránt, és engedelmesek minden törvényhatóságoknak, s valamint eddig minden alkalommal azt mondám nektek, hogy mint testvérek éljetek a hazában lakó minden nemzetekkel, ugy most is atyailag oktatlak mindnyájatokat: legyetek jók, legyetek valamint voltatok eddig is hívek fölséges királyunknak és a hazának és engedelmeskedjetek elöljáróitoknak. Viseljük, szeretett hiveim! Magunkat, ugy magunk közt, valamint a többi hazábani nemzetek iránti testvéri szeretettel, mert ugy tetszett az úr istennek, hogy mi több nemzetekkel legyünk egy hazában, s hogy örvendhessünk a jótékonyságokban, legyünk testvérek egymás között, élvezzük több társnemzetekkel a közhaza javait, végre pedig velök egyesült erővel védelmezzük hazánkat minden ellenségei ellen, valamint hálá legyen az égnek, a mult s jelenkor bizonyitja, hogy azt tettük is. Tudja azt a világ szeretett fiaim! S meg van győződve arról, miszerint hányszor veszedelem fenyegeté édes hazánkat, a román késedelem nélkül kész volt annak védelmére, ő a többi nemzetekkel egyformán vére föláldozásával védelmezte azt, melly neki akkor még mostoha anyja volt, mennyivel örömestebb fogja azt tenni most, látván, hogy a haza őt édes anyai kebléhez szoritja, s őt saját édes fiának nyilvánitja. Vitéz katonáknak mutattátok ti magatokat a rendes ezredekben szolgáló román harczosok! Vitézeknek ti is a székely vitézekkel elegyesen szolgált román határőri katonák; vitézek, és igen vitézek voltatok ti is két ezredbeli tiszta román határőrök; vitézek voltak atyáitok s őseitek, kik valamint ti is a vitéz székely határőrökkel viselték és viselitek a haza legterhesebb szolgálatát; körül veszitek és véditek külveszélytől a hazát. Mutasságok most is azon vitézséget, tartsátok szemeitek előtt fegyveretek szent czélját, és éljetek székely bajtársaitokkal egyetértésben és testvéri szeretetben, használván fegyvereiteket, melylyeket viseltek, csupán csak és egyedül édes hazánk és annak fiai védelmére, Különböztessétek meg magatokat ezután is elöljáróitok és tiszteitk iránti tisztelet és hűség által, és legyetek meggyőződve, hogy a ti sorsotok is igazság és méltányosság szerint fog javulni. Törekedjünk mindnyájan, szeretett fiaim, hazának javára és hasznára móködjünk egyesitett erővel és testvériséggel, hogy elérhessük végtére a rég óhajtott kikötőt: a közboldogságot. Kövessétek még egyszer, kérlek, a ti lelki atyátok tanácsát és boldogok lesztek, mind ezen a földön, mind pedig a jövő életben veenditek mennyei jutalmatokat. Pest junius 18–30 napján 1848.
Saguna András m.p. püspök
