Báró Lo Presti Lajos vezér.
Báró Lo Presti Lajos vezér.
Báró Lo Presti Lajos vezér, egy önkéntes őrcsapat kiálitására s az ellenség elleni vezetésére a nádor kir. helytartótól nyert felhatalmazás* nyomán következőkben hija fel a bátor lelkü honfiakat:
Nádor kir. helytartó ő fenségének felhatalmazása igy szól: „Báró Lo-Presti Lajos urnak. Figyelembe vévén azon veszélyteljes eseményeket, mellyek hazánkat nehéz csapással fenvyegetik, önt önkénytes folyamodása folytán mindazon lovas csapatok vezéreül kinevezem, a mellyek az ön felszólitására akkor, ha a hazát fenyegető veszedelmek súlya még inkább öregbednék, önkénytesen ön költségökön, vagy személyesen, vagy fogadott embereikkel kiállani fognak; – az ön által bemutatott öltözeti és fegyverkezési módot is helybenhagyván. De egyszersmind felelőssé teszem önt, hogy ezen önkénytes seregnél a szükséges rendet és engedelmességet föntartsa, mi végre annak idejében, egy a hadtudományokban jártas, gyakorlatilag kiképzett lovassági fő tisztet fogok ön mellé rendeltetni. Pesten junius hó 30-kán 1848. István nádor s. k. kir. helytartó. Gróf Batthyány Lajos s. k.”
Mindenki ismeri azon veszélyeket, mellyek hazánk minden oldalárul föltornyosulva a magyar nemzet ezer éves országlatát vég enyészettel fenyegetik!
Keletről az orosz hatalom mind inkább harapódzik országos határaink közelébe, nemzeti létünket kiirtani az europai szabad nemzetek sorából.
Délről az ármányszülte legaljasabb fondorkodás már is sikerült horvát testvéreink szivét elidegenítni, s ellenünk felbőszíteni ugyanazon horvátokat, kik századok óta mellettünk küzdöttek egy istenért, egy királyért, egy hazáért, és akár merre esett a koczka, a magyar koronához ragaszkodva, minden sorsban testvérileg velünk osztoztak!
Nyugotról is tátong ellenünk a kényuri vágy, hintegetve mindenfelé a magyarság elleni gyülölet magvát a németek közt.
A magyarnak, vitéz karjain és bátor szivén kivül Europában más szövetségese, kiben bizhatna – nincs!
S tekintve hazánk belzavaros állapotát; milly borzasztó látni. – A fölbőszült lázangó alföldi ráczokat már havak óta mint rabló gyilkosokat, s gyujtogatókat a bánsági megyék áldott termékenységü vidékein, – a szomszéd szerbek pártütő csoportaiktól segittetve – pusztitani, ölni, rabolni, gyujtogatni, büntetlenül – elegendő gát nélkül.
Más részről az alattomosan bujtogatóknak, s a jobbak és józanabbak fogékonyságát akadályozó titkos nadályoknak naprónapra felötlőbb cselszövényei, a magyar nemzet figyelmét mindinkább igénybe veszik.
Hazánk tehát nagy veszedelemben van. Ministeriumunk ugyan minden szelidebb eszközt felhasznált a vész elháritására, – mind eddig azonban nagyobb siker nélkül.
Mi szelidebb módon nem eszközöltethetett, erőhatalommal fog sikerülni.
De hosszabb időt igényel – s tán már késő lesz ezen pénzszegény időben egy, országos költségen felállitandó lovas sereg felfegyverkezése.
Talpra tehát magyarok, kiknek a szerencse eléggé kedvezett, hazátoknak ingyen szolgálhatni! Ébreszszétek fel őseitek már hanyatlani kezdő hős szellemét mámor álmából.
Vezetni foglak benneteket, nemzeti lobogónkat elő víve, melly alatt évdendjük a magyar nemzet hófehér becsületét, ha mindjárt fajunk a nemzetek sorából elenéyszend is.
Egy önkénytes sereget képezzünk. Élelmezésünk s fölfegyverkezésünkkel nem fogunk az álladalomnak terhére lenni.
Pannonia zászlói alatt harczoló derék katonáinkat támogatandjuk, – a legveszélyesebb állásokon; mi legyünk elsők, siessünk szegény elhagyatott, leigázott testvéreinknek segitségére.
A harczban bátrak, győzelemben nagylelküek, az igazságos ügyért győzünk, vagy haulunk.
Jelszavunk: Éljen szabd hazánk! éljen nép áldásaival koronázott fejedelmünk, ötödik Ferdinánd!
Felhivásomra már harmincz nemes keblü bajnok áll harczra készen, adja a magyarok Istene hogy a nemeslelküek száma ne sokáig legyen illy csekély.
Felszólitom tehát a hon nevében mindazokat, kik e fényes hazafiúi tettben részt venni akarnak, ebbéli határozatukat minél előbb jelentsék be – bérmentes levelekben – a honvédelmi főparancsnokság hivatalában Pesten.
Szándékukat illy formán nyilatkoztassák: „Alolirt kötelezem magamat augustus 4-én Pesten vagy Augustus 6-án Aradon, személyemben, vagy annyi fogadott emberrel szabály szerint fölfegyverkezve megjelenni.” – aláirás és lakhely.
Én augustus 2-án Pesten az istván czimü fogadóban leszek az illető harczra kész urakat elfogadni, s az elmenetelre készületeket tenni. Ugyan e czélra Aradon is (a fehér kereszt czimü fogadóban) van egy tiszt megbizva.
Fölvétel, fölfegyverkezés s ruházatra nézve következő szabályok vannak.
I. Fölvétel szabályai:
1. Ezen szabad csapat tagjai tulajdon költségeiken fegyverzik, ruházzák, s élelmezik magokat a szolgálat egész ideje alatt.
Közép szám szerint egy ember fentartása lovával együtt naponként 40 pengő krba, legfeljebb egy forintba kerül.
2. Az ellenség előtt alávetik magokat a hadi törvényeknek.
3. Alárendeltségre nézve a mozgó önkénytes őrük részére kiadott országlári szabályok szolgálandnak zsinórmértékül.
4. Noha a szolgálat ideje nincs meghatározva, még nem áll senki hatalmában az önkénytes csapatot kénye szerint elhagyni, hanem 10 napi bejelentés után elbocsátását megnyerheti.
5. Személyesen köteles ez évi augustus 4-én Pesten, vagy 6-án Aradon megjelenni.
II. Fegyvert illetőleg.
Mindenkinek legyen dupla puskája, mennyire lehet, húzott csövű, két dupla pisztolja, ellátva golyó öntővel; – egy a kardövön megerősitett, 60 töltésre alkalmas tárczája; szurás s vágásra alkalmas jó kard, mint lovar leghasznosabb fegyvere.
III. Ruházat.
1. Egyszerü fekete csákó egyenes tollal, nemzeti szinü rózsával V. F. (ötödik Ferdinánd) s alól: M. N. (magyar nemzet) betűkkel.
2. Sötét zöld huszár mente, sötét cinober-vörös mellény, öt rendet képező zsinórral. – Ez alatt cinober-vörös, fehér zsinóros mellény.
3. Sötét zöld vörös, zsinóros, belső felében fkete bőrrel áthuzott magyar nadrág.
4. Hosszu, vörös zsinórral beszegett csizma, rövid vas sarkantyúval.
5. Hamuszinü lovarköpeny, olly formára, mint a vasas németekké, újjakkal ellátva.
Szükségesnek találtam itt megjegyezni, hogy a megrendelt de a kitüzött megjelenési határnapig el nem készült egyenruhákat Pestre Malvieux s társa nagykereskedő, – vagy Aradra a fehér kereszthezi vendéglőhöz legyenek szivesek az illetők küldeni, honnan azután a harczállomásokra átszállittatnak.
Minthogy sokan egy vagy több embert tulajdon költségükön vezetendnek a csatamezőre, hol vezetőikkel ugyanazon szolgálatokat teendik az ellenség ellen, természetes, hogy jól fölfegyverkezve kell lenniök. – Egyenruhájuk egyszerübb lehet, vörös zsinóru dolmán, és nadrág olcsó zöld kelméből.
Jól betanitott, tüzet megszokott lovak, ne legyenek 15 3/4 maroknál nagyobbak, és 14 3/4 maroknál kisebbek. Lószerszám: mint a rendes katonaságnál, a takaró vörös, nemzeti szinű szegéssel, s M.N.V.F. betükkel.
Lószerszámot kész fizetés mellett a királyi öltöny szállitó bizottmánynál báró Baldacci ur utalványára készen lehet kapni.
Végszóul legyen mondva: ha az isteni gondviselés ugy akarja, hogy a magyar nemzet elenyésszen, történjék ez hozzánk illő módon, a magyar csak legyőzve, bajnokilag halhat meg, de rabszolgává nem lesz, lennie nem szabad. – Pest julius 11-én.
B. Lo Presti Lajos, vezér
