FŐVÁROSI UJDONSÁGOK.
194FŐVÁROSI UJDONSÁGOK.
István főherczeg, nádorunk, mult szerdán este érkezett vissza Bécsből, a rendes gőzösön, mellyen az utazókkal majdnem folyvást szokott nyájasságával mulatott.
– Pestváros közgyülés, august 17. A mozgó nemzetőr-csapatok alakítását meghagyó ministeri rendelet fölvétetvén, egy 1200 főből álló zászlóalj kiállítása határoztatott. A kiállítás módja egy választmányra bizatván, mellynek azonban három nap alatt kész véleményét be kell adni. Igy tehátpanasz a főváros ellen e tekintetben nem lehet, mert az lakóinak olly számát küldé már s kész még küldeni a haza védelmére, mint aránylag egy hatóság sem. Ugyanis két honvéd-zászlóóalj itt s nagyobbára itteniekből alakíttatott, ugy a honvéd-tüzérség, s később más zászlóaljakat is pótló toborzás volt. Földváry Lajos alatt, vagy 700 ember szállt táborba. Woronyeczky, herczeg, itt toborzott csapata már 200 felé van. Kis Miklós őrnagyhoz is többen csatlakoztak. Vegyük még ehhez a most gyüjtendő 1200 mozgó nemzetőrt, s tekintetbe vevén azon körülményt, hogy ezek nem felváltandó hadak, hanem szolgálnak mig a haza kivánja, meg kell vallanunk, hogy a főváros kötelességének eleget tesz, nem is számítva a temérdek helybeli, s ha nem is dicső, de szükséges és fáradságos szolgálatot, mellyel nemzetőrei itthon is terhelvék. Felolvastatott még e gyülésben a belügyminister rendelete, a minapi testi közgyülséből, az országos rendőr–hivatal felállítása ellen kelt felirásra, melly szerint előbb indokúl a hivatal szükséges és czélszerű volta kifejtetvén, s a város hatósági jogai biztosíttatván, a minapi közgyülési határozat megsemmisíttetik, s a rendőr–hivatal felszólításának nem engedelmeskedő városi tisztviselő és nemzetőr század hivatalától felfüggesztetni, illetőleg feloszlatni rendeltetik. Keserű, de szükséges rendelet, mellyet előre látott s jóslott is a minapi minoritás. De becsületére válik a pesti képviselőknek, hogy bár a minapi ellenzők ma is többségben látszanak elmenni, mégis engedve a jobb meggyőződésnek, Gräfl városbiró jelesen motivált s némileg közvetítő indítványára, az újabb ministeri rendeletet minden vita nélkül, s közhelyesléssel elfogadák. Csak egy bő szónoklatú képviselő, egyike a multkori heves ellenzőknek, nem hagyhatá szó nélkül a dolgot, s látván, hogy a tárgyat többé megbuktatni nem lehet, rá akará legalább az ősi prokátori fogások bélyegét nyomni, inditványozván kijelentetni, miképen az országos rendőr-hivatal felállítása nem „quid juris”, hanem csak „quid consilii” tekintetből engedtetik meg. de az inditvány épen semmi pártolásra sem talált. – Minap határozatba menvén, hogy az ujan rendszeresítendő néhány tanácsos és jegyzői állomása csak a képviselők válasszanak helyettesítésképen, ma Molnár József, derék képvsielőnk, valóban szabadelvű indiítványára, ezen határozat, miután az ősválasztók közt elégületlenséget szült, oda módosíttatott, hogy ezen uj hivatalok betöltése, helyettesítés nem lehetvén, az ősválasztók által szokott tisztujítási modorban történjék, az elintézés választmányra biztatván. Végre előfordult még egy igen odiosus tárgy, melly, ha a vádúl felhozott tények bebizonyulnak, gyalázattal bélyegzendi egy szükséges philantrpocus intézet, a városi kórház igazgatását. A betegek elhanyagolása, pénz–zsarolás és elsikkasztás valának a felhozott s bizonyosnak lenni állított vádak; heves vita után, mellyben a vádlottak egyike is részt vett, a kórházi választmányra bizaték a megvizsgálás. Vessünk tehát leplet addig is a szomorú tárgyra, mert jellem homályosító vádakat terjeszteni a világ elé, mielőtt azok bebizonyultak, s midőn már orvoslásokra a szükséges intézkedés megtörtént, talán nem volna méltányos. A vizsgálat eredménye azonban lelkiösmeretesen elfog mondatni.
– Szerdán érkezett gőzösön Pestre néhány száz főnyi hondé-csapat, Pozsonyból, s még az nap indult tovább a csatatérre. Viseletök példás volt, mit valóban hazafiui örömmel kell hallanunk.
– Csütörtökön reggel hozatott Szegedről, s az ottani nemzetőrök kiséretében, Pestre szekereken 104 rácz fogoly, a kikindai lázadók közől, köztök tizennégy terhesebb bünös vasban. Itt tüstént gőzösre szállíttattak. Kiséretűl számokra 200 budai nemzetőr volt már másfél nap óta consignálva, ezek vevén által s még reggel indultak redeltetésökhelyére, Komáromba. –
– Jelen voltak a pesti angol apáczák tanvizsgálatán, julius végén. Megnyugvást éreztünk ez intézetben, s szerencsét kivánánk a gyermekeknek, ki ez intézetben nyerhetik nevelésöket. Az egészből érezni, hogy a nő-növedékek szorosabb viszonyban vannak tanítónőikkel, mint egyedűl tanítvány és tanítóéban: itt a szeretet munkál. A tantárgyak: a magyar, német és franczia nyelv és fogalmazás, természettan és rajz, földirat és történet, fejbeli és irva-számolás, vallástan s női munkák; a tannyelv magyar, némelly tárgyak körűl a német is. A növendékek nemcsak tanulnak, de szívesen is tanulnak. A nyelvfejtegetésben, fogalmazásban, számolásban, a az abroszon és történetben, otthon vannak. A keresztény vallástant kiegészíti a haza iránti kötelességek ismerete, a miért a jámbor ferenczi tanító hálát érdemel: ő vallássá teszi a honszerelmet e leendő anyák szívében. Általában e nőnevelő intézet vallásosság, erkölcsösség és nemzetiség tekintetében, a hazai kivánalmainak teljesen megfelel. Hála érte a jámbor szűzeknek, kik éltöket igaz szeretettel s önfeláldozattal szánják fel a nemes czélnak. Egy óhajtást legyen szabad kifejeznünk. Sok spedialitást tanulnak a növendékek, mellyet, mert az életben velök többé nem találkoznak, elfelednek, míg ezáltal sok gyakorlati ismeretektől elesnek, miknek elsajátítására idő nem jut. A tudósnak péld. szép tudnia, hogy az Ulfilas bibliai fordításának codexe az upsalai egyetem könyvtárában őríztetik: másra nézve felesleges, leánynövedéknek haszontalan. Igy Svédország földrajzát egészen máskép kell tanulni, mint Magyarországét, s mindkettőt folyvásti tekintettel a természetrajzra és a történetre. A történetet megtisztítva minden száraz puszta adattól, és csak a nevezetesb időpontokat, de aztán ezeket az okbeli összefüggés fonalán, vérrel és hussal biró képekben. Igy a természettant és rajzot folytonos összeköttetésökben a mindennapi élettel, sőt a gazdászattal, mellyből soha sem tudhat senki, s így a nő sem eleget. De hol hát a hiány? Sem az intézet jóakaratában, sem tehetségében, hanem hiányzott eddig a segédeszközökben, s ezek előállítása, fi- és nőiskolák számára, az illető kormánynak már most első kötelességei közé fog tartozni. – T. F.
