Zágráb, aug. 10-kén.
Zágráb, aug. 10-kén.
Tegnap érkezék városunkba Károly városról az ottocsáni őrvidéki zászlóalj, melly másnap Szentivány felé vala menendő. Jellesich beszédet tartott e zászlóaljhoz, melyben kijelenti, hogy egészen e zászlóaljra bizza magát, s annálfogva ez legyen neki testőre. A többek közt ezeket is mondá: Barátim! Bocsássatok meg, hogy e meleg napokban használlak titeket, de ti vitézek vagytok; nem sokára a Dráva mellett leendünk, s legfelebb 14 nap mulva mint győztesek fogtok visszatérni, és boldogul élni azután. Ugyancsak 11–ikére 14 ágyut vártak Károlyvárosból, mellyek ideiglenesen itt maradandnak. A hadi adó ugyan csak erélylyel gyűjtetik. És ugyan megrovatnak ám az uraságok, igy például: a zágrábi káptalan csupán a kraljeveczi birtokért, melly mintegy 16 ezer forint jövedelmet hozott a robotolás idejében, ennek megszünte után is fizet 4000 frtnyi adót.
Jellasich többek előtt oda nyilatkozott, hogy kivánataival legfelebb még 10 napot várand békében, alig várja már, hogy ütközhessék a magyarokkal.
Hir szerint Jellasich elvesztvén tárczáját, melyben pénzen kívűl még igen nagy fontosságú levelek is voltak, igy nagyon kedvetlen.
A szerbek ide is folyamodtak segedelemért, pedig azt hitték itt, hogy a szerb tábor el van látva mindennel.
Aug. 13-ikára nagy katonai templom–ünnepély vala rendezve az alsóvárosnak ugynevezett harmiczi terére, s ugyan ez nap veendette át a nemzeti őrsereg a katonaságtól a szolgálatot. Ez utóbbiak közt átalánosság let azon hiedelem, hogy 14-kén mindnyájan a Drávához indulnak.
Azon tüzérségi osztály, melly Grätzből 6 ágyuval érkezett ide a mult napokban, biztosan reményli, hogy a magyar sorkatona nem fog a horvátok ellen működni, sőt hogy épen ezekhez csatlakozik.
