IRODALOM.
IRODALOM.
Kevés nevelő, tanár és író fogta fel a nevelési ügyet olly buzgón és kedélyesen egyszersmind, mint Tavasi Lajos, azért minden, amit ez ügyben külön alkalmakkal gyülésekben és tanszékről mondott, mi t „Tanodai hírleményeiben s Nevelési Emléklapjaiban“ ír, az a kebel legmélyebből mondatott, s egy a növendék emberiség szeretetével megtelt szív vérével íratott. Nem szavalunk azon ügy fontossága felett, mellyet a becsült tanár élte feladásává tett: minden olvasónkról feltesszük, hogy arról meg van győződve; és most inkább mint valaha, midőn a milliók nem tartalmatlan számok többé, hanem politicai egységek, mellyek, hogy midőn összadatnak, egy hatalmas egészet képezhessenek, tartalmas kiképzést igényelnek: hanem figyelmeztetjük mind azokat, kiknek a jövő ivadék java szívükön fekszik, s azt munkálni akármint szakkormány emberek, akár mint tanítók, s különben mint nevelők hivatva vannak, sőt a mívelt szülőket is, a derék féfi munkálodásaira, s különösen, időhöz nem kötött folyóiratára, melly „Nevelési melléklapok“ czím alatt immár az ötödik füzetet hozza. Értekezések, könyv bírálatok, szakbeli vegyes közlések, a prof. tanári gyülések munkálódásai stb. teszik azoknak tanulságos tartalmát. A jelen füzet fontosabb értekezései szabó Jánosé, mellyben a középiskolának egyszersmind szorgalomtanodákká alkotása sürgettetik; Argay Jánosé az előkelők neveléséről; Seltenreich Károlyé a női hivatás képzésének fontosságáról; ide számítjuk Tavasy Lajos bevezető szózatát, úgy közvizsgálati beszédét is, mellyből sok tanító megtanulhatja, millyennek kell az iskolának lenni, hogy fiainkat vallásos, erkölcsös jó polgárokká nevelje. Ohajtjuk, hogy a kiadót le ne hagyja kitartása e rögös pályán, a s hogy nemes törekvéseiben pártolókat találjon, srokon lekkü munkatársakat. – Folyóiratára csak egy megjegyzésünk van, s ez is nem tárgyait és tanit illeti,henm előadását és nyelvét. ajánlunk különösen magának a kiadónak több egyszerűséget, világosságot és könyűséget amabban; több correctiót s kevesebb különcszködési vágyat ebben. Az ujítás csak úgy helyeslendő, ha szükség követeli, vagy szépség és törvényszerűség javalják. Mit nyerünk ha „eddigelé“ helyett az mondjuk „eddigelé“, ollykor-ollykor helyett: „olly-ollykor“ évenként helyett „évente“ stb: (Tavasy úr nem csak hogy nem akarja érteni, mi sokszor elmondatott immár, t. i . hogy naponta* nem annyit tesz: naponként, hanem: nappal; hanem e hibát még az éventével is szaporítja.) Ezekhez még a töméntelen mány-ményen kívűl még a sok sajtóhiba is! tehát több gondot a külsejére: a belső valóságos nyeresége a nevelési ügynek.
Ez a korcs naponta szó naponként helyett számtalanszor fordúl elő országgyülési iratainkban. –
A szerk.
Ez alkalommal minden mívelteknek, de különösen a nevelők figyelmét egy derék archaeologiai munkát fordítjuk melly a római élet, történet és írok ismeretébe kellemesen vezeti be az olvasót. – Ennek czíme: Róma Augustus és részint Tiberiuskorában, egy kortanú által, úti levelekben, magyarítá Magos Ernő. Első kötet. A szerző, Dezobrea Károly, az ismertes „Anacharsis“ módját követve, egy ifju gallust utaztat Rómába Augustus alatt, ki ott maradván, barátjának koronként ir, s előtte a rómaiak erkölcseit, szokásait, intézvényeit és állapotai festi. Olly időben élünk, mellyben a politicai jellemón kiképzésére és szilárdítására egy-egy táplálóbb olvasmányt a római történetíróknál nem tudok: ezekhez kellemes és hasznos kalauzul szolgál e könyv, mellynek folytatását minél előbb várjuk. – T. F.
– Augustus 26. tartott a Kisfaludy–társaság folyó havi ülését. Érdekes előadás volt Szeberényi Lajos értekezése a tót népdalokról, mellyben nemcsak a tót népdalt magában jellemzi, hanem a magyarhoz valló viszonyát is érinti, s emellett magyar és Szeberényi Andor által fordított lyrai és történetei tót népkölteményeket közül, jeles jegyzésekkel. – Bemutattatott Phaedrusnak senariusokban készsült fordítása, s az szokott vizsgálat alá bocsáttatott. Örvendetesen hatott a társaságra közoktatási minister úr válasza, mellyben jelenet, hogy a társaság folyamodása következtén az ez által kiadatni szándéklott magyar Quintiliant, Szenczy Imre társ. Tag áttétele szerint, de melly vállalata a társaságnak a haza jelen állapotában elakadt, közköltségen kiadatni elrendelte. És így a szónoklat tanítás legközelebb egyik főfő classicusával fog gazdagodni. El volt a társaság által határozva jövő évi februar 24-kén, mint Révai Miklós nagy nyelvtudósunk születése századik napján, egy százados ünnep ülése is, s e napra Révai nagy grammaticája harmadik, s nyelvrégiségei második és harmadik köteteinek kiadatása. E részében is ugyanezen minister nyújt segédkezet; s így az ő lelkes gondoskodásának köszöni majd a nemzet, s remeknek több mint negyvenévi múltatl?n homályukból kiragadtatását. Hála neki ezért! – Megkészült az említett százados ünnnep előrajza is; szerepelni fognak abbban Czuczor, Erdélyi, Garay, Toldy; annak megnyitása végett b. Eötvös József úr, mint a társaság rendes elnöke kéretett meg. –Végre ez alkalommal hallottuk Vörösmarty legújabb művét, egy karokkal ellátot hadi éneket, a koszorús költő által szavaltatni. Melly hév, mélység és erő abban! Szerencsés zenét hozzá, s ez ének zengedezése közt lehetetlen a magyarnak hálátlan ellenségein nem győzedelmeskedni.
