A PÉNZÜGYMINISTER JELENTÉSÉNEK KIVONATA (Folyt.)
A PÉNZÜGYMINISTER JELENTÉSÉNEK KIVONATA (Folyt.)
Ezután az adókulcs eredményét a mostani adórendszerrel összehasonlítván, egy példában egy Pest megyei egész telkes gazdát vesz fel, ki 24 hold szántóföld, 8 hold rét, 8 hold legelő, 2 fiú, 2 leány, 4 jármas ökör, 2 tehán, 2 borjú, 40 sertés, 20 juh után az eddigi rendszer szerint 12 ft 16 4/5 krt fizetett; most pedig a Pest megyei legmagas osztályzat szerint összesen 12 ft. 8 2/10 krt fog fizetni.
Az adókivetés és behajtás kezelése rendszerét illetőleg szem előtt tartotta a pénzügyminister, hogy a ministeri kormányzat, a megei és községi rendszerrel öszhangzásba hozassék. Megkaarta adni a ministeri kormányzatnak azt, mit természete megkiván, de nem akarta, hogy e határon túl a ministeri kormány a községi és megyei életet absorbeálja; mert ez élet nélkül valódi polgári szabadságot nem ösmer. ennek elvesztéséért garló kárpótlásnak tlaálná azon részvétet, mellyet a választók három évben egyszer 30,000 lakosra eső eg követnek választásábai befolyás által gyakorolnak.
Akkint ügekezett tehát az adókezelést rendszeresíteni, hogy a közállomány gépezetének biztos működését a megei hatóság s községi municipalitas ne zavarhassa; de viszont a ministeri kormányzt a megyei s községi életet meg ne semmisitse, hanem legen meg kellő alárendeléssel mindeniknek saját hatásköre.
E szmpontból indulva adóügi javaslata következőkön sarkallik:
Az adókulcsot a törvényhozás határozza meg.
Az ország olly nagyságú adókerületekre oszlatik, miszerint egyegy kerületben a községenkinti kivetést egy rónok, s a behajtást egy adótárnok, kik országos tisztviselők s a pénzügyminister által neveztetnek ki, elvégezhessék.
A rónok községenként teszi adótárgyak szerint a kivetést; egyéni fölosztásba nem ereszkedik. Munkálata nyilvános. Jelen vannak ellenőrség végett a törvényhatósági tisztviselők, kik a kivetési lajstromot ellenjegyzik.
A törvényhatóság átvizsgálja e lajstromokat, s tehet ellenészrevételekt de minden eljárás határidőhöz s felelősséghez van kötve. A végelhatározás a pénzügyministert illeti, ki eljárásól a törvényhozásnak számol.
A törvényhatóság elkészíti házi költségvetését, s azt a belügyministerhez végelhatározás végett felküldi, ki azt megállapítván a pénzügyministernek tudtára adja.
A község szinte elkészítvn költségvetését, azt a megyei s kerületi alszámvevők megvizsgálják, a törvényhatóság elhatározza, s a pénzügyministert minden község költségvetéséről értesíti.
E szerint a pénzügyminister előtt az országos házi és községi adó tudva levén, elhatározza, minden forint országos adó után hány krajczár házi adó, s hány községi adó fejében fizetendő.
Ezen arányban történik az egéni kivetés is, s nincs szükség külön kivetésre, hanem minden adó egyesíttetik.
A rónoki kivetés után következik az egyéni kivetés, mellyet a községi jegyző hajt végre, ki megyei s kerületi tisztviselővé emeltetik.
Ennek ellenőre a törvényhatósági alszámvevő, ki az előforduló panaszokat megvizsgálja, a törvényhatóság elhatározza a fölebbvitel a pénzügyministerhez fönnmarad.
Az egyéni kivetés lajstromba vetetik, az adószedőnek kiadatik, de minden adózónak sjaát könyvecskéjébe is beiratik.
Az egyéni behajtás községi adószedő által történik az adózók könyvecskéibe, azonkivül naplóba és külön adólajstromba is vezettetik.
A községi adószedőnek ellenőre az országos adótárnok, kinek nem szabadv semmi kiadást tennie, hanem a hónap folytában beszedett adót a havonként egyszer megjelenő adótánoknak adja.
Az adótárnok combinálja az adószedő naplóját az adólajstrommal, ezt néhány adózó könyvecskéivel. Minden hiány azonnal orvosoltatik. Az adótárnok a községi és törvényhatósági illetőséget kiadván, az ország illetményét a kijelölt kincstári pénztárba szolgáltatja. Minderről a pénzügyminister értesittetvén, az egész ország adóállapotjáról minden hónapjban tisztába jő.
A községi adószedők számadásait a jegző elővizsgálja, a megyei számvevő felülvizsgálja; a megéjét megyei számvevő elővizsgálja, a számvevőszék határoz, a belügyminister felülvizsgálja; az adótárnokét a rónok elővizsgálja, a pénzügyminister felülvizsgálja.
Minden év utósó havában a tartozások tisztába hozatnak, minden hivatalnok eljárása jutalomml, de felelősséggel is jár.
Ez a pénzügyminister adórendszere, mellnyek nyomán bemutatja.
1. Az adókulcsróli törvényjavaslatot:
Törvényjavaslat az 1849-ki adókulcsról. A határőrvidékek adózási tekintetben ideiglenesen jelen állapotjukban hagyartván, az országnak minden egyéb részeiben – Erdélyt is ide értve – valamint a kapcsolt országokban is, a már törvény által elhatározott közös teherviselés alapján 1849-ik évben az országos közadó következő kulcs szerint fog kivettetni és behajtatni.
1. §. A nádori kapuszám szerinti (portalis) kivetés eltöröltetvén, az adófizetés minden honpolgárral közös kötelességének igazságosabb felosztása tekintetéből, öt adónem állapíttatik meg, ugymint:
| a) földadó, |
| b) házadó, |
| c) keresetadó, |
| d) személyadó, |
| e) távolléti adó. |
Első fejezet. Földadó.
2. §. Földadó tekintetében a törvényhatóságok kilencz osztályba soroztatnak, mell osztályozat a jelen törvényczikkhez ·/· és ·//· alatt csatoltatik.
3. §. Ezen osztályzathoz alkalmazottan, szátóföldekre szőlőkre és szilvásokra, az első osztálybeli törvényhatóságkban 1200 öles holdanként középszámvetéssel 15 kr., az utolsó osztálybeliekben 6 kr. – rétekre, belső telkekre és kertekre az első osztályban 24 kr. az utolsóban 8 kr. – erdőkre, legelőre és nádasokra, az első osztályban 12 kr., az utolsóban 3 kr. fog országos évi adó gyanánt számíttatni.
4. §. Megjegeztetik, hogy semminemű marhától külön adó nem fog fiezttetni annálfogva, valamint az erdőtől fizetendő adó, mindennemü haszonvételi u. m. faizást, makkoltatást, legelést, gubicsszedést; ugy a föld, rét s legelőadó már a marhaadót is magában foglalja.
Az osztályzati középkulcs a jelen törvényhez ·///· alatt csatoltatik
5. §. Mindenik osztályzatu törvényhatóságban – a szántóföldekre, szőlőkre és szilvásokra öt alosztály , a belső telkekre, rétekre és kertekre három alosztály, – az erdőkre, legelőkre és nádasokra szintugyy 5 alosztály állapíttatik meg, olly módon: hogy a ·///· alatti lajstromban osztályonként kitett közép adókulcs mindenütt a középső alosztály kulcsát teszi, s ehhez képest a többi alosztályok kulcsa egyegy krral (réteknél, kerteknél s belső telkeknél 2 krra) száll és emelkedik. Miszerint aztán az ország legelső osztálybeli törvényhatóságának legjobb szántóföldjére, szőlőjére és szilvására holdankint 17 kr., a legutolsó osztálybeli hatóság utósó alosztályában pedig 4 kr.– belső telekre, rétre és kertre 26 kr., s illetőlegg 6 kr. – erdőre, legelőre, náadsra 14 kr. s illetőleg 1 kr. fog a községenkénti adókivetésnél kulcsul szolgálni.
Az alosztályok szerinti földadókulcs, a jelen törvényhez 4 ·/· alatt van csatolva.
6. §. Ezen alosztályzat a megyékre, kerületekre és székekre értetik, a kir. városok a ·///· alatti kulcs szerint fognak adóztattni.
7. §. Azt, hogy minden eges község, az illető törvényhatóságnak mellyik alosztályi kulcsa szerint fogja együtt véve a földadót fizetni, az összeirás alkalmával az országos rónok határozandja meg, fönnmaradván a t. cz. szerint az illető törvényhatóságnak észrevételi s minden egyes érdeklettnek panaszjoga, mellyre nézve a véghatározatot meghozni a pénzügyminister hatóságához tartozik.
8. §. Az adófizetési kulcsnak külön kell a szántóföldekre, szőlőkre és szilvásokra, külön a belső telkekre, rétekre, kertekre, s külön az erdőker, legelőre és nádasokra kijelöltetni, de ámbár ezen három cathegoriának minden földnemeire egy osztálykulcs van a ·///· alatt felvéve, az adókivetés alkalmával mindazáltal, minden egyes földnem, például szántóföld és szőlő, erdő és legelő a rónok által külön alosztályba soroztathatik.
9. §. Egyegy községnek minden egyes földneme, például szántóföld, szőlő, rét vagy legelő összesen s egütt véve csak egy alosztályi kulcs szerint rovathatik meg a rónok által, de a községben az egyéni kivetés alkalmával egyes szántóföldek egymás között a T. t. cz. szerint különbözőleg osztályoztathatnak.
10. § Azonban egyegy adótárgy összes adó illetékéből más tárgyra semmit sem szabad áttenni; s a mint a rónok által meghatároztatik, hogy egy bizonyos községnek összes szántóföldje, a szőlőkkel együtt, vagy szántóföld és szőlő külön összesen mennyi adót viselend, úgy a szántóföldre vetett összes adónak csak a szántóföldek után, rétekre vetettnek csak a rétek után stb. szabd egyénenkint is kivettetni.
11. §. A földadót mindig a tulajdonos fizeti, akár mivelje földjét házilag, akár adta legyen haszonbérbe, a tulajdonos és haszonbérlő között szerződési viszony kiegyenlitése magán utra tartozván. A hol mindazáltal a öfld használatában a volt urbéri viszonyhoz hasonló szolgálat vagy magánadózás neme forog fön, például állandó földbér, kilenczed, robot vagy hegyvám, ot a földadó a földtulajdonos és földmivelő között a venni szokott haszon arányában osztatik fel ollyformán, hogy a földmivelő által valamelly földnek használatáért fizetett vagy szolgált bér középértéke tiszta jövedelmenk tétetvén, annak 6 száztoliját a földtulajdonos, az illető adó többi részét pedig a földmivelő fizeti.
12. §. Haszonbéreknél ellenben a földadót egészen a tulajdonos fizetvén, a haszonbérlő keresetadót fog az alább meghatározandó módon fizetni.
Második fejezet. Házadó.
13. §. Minden ollyan ház, mellyben valaki lakik, legyen az maga a tulajdonos, vagy annak tisztje, szolgája avvagy bérlője, házadót fizet. Ezen adó szobaszám szerint határoztatik meg. A szobákkal egy tekintet alá jőnek minden más ollyan épületi helyiségek (localitások) mellyek külön bérbe adhatók, millyenek: boltok, istálók, tárak, kocsiszinek, külön pinczék. Mezei gazdasághoz közvetlen tartozó épületek, vagy épületrészekm mint magtárak, csűrök, pajták, aklok stb. adó alá nem jőnek.
27014. §. Házadó tekintetében az országban levő minden városok, falvak, puszták és tanyák négy osztályba soroztatnak:
1-ső osztályba jő Pest városa.
2-ba mindazon királyi s más városok, mellyek nagyobb népességüknél fogva külön országgyülési követküldés jogával vannak felruházva.
3-ba mindazon városok, mellyek választó kerületi főhelyűl vannak törvény által kijelölve, vagy nem illyenek bár, de mellyekben a lakások bérbeadásának s vevésének alkalma, nem egyes kivételképen, hanem rendesen előfordul.
4-be minden más helyek.
15. §. Az első osztálynak házadóját a rónok 2 ftjával, a másodiknak 1 ftjával, a harmadiknak 30 krjával, a 4-iknek 15 krjával számítandja.
16. §. A szobák, s hasonló tekintetbe jövő helyiségek minden községekben egyenkint, számszerint fognak a rónok által összeiratni; az összeiratkank száma az illető osztályzati kulcscsal sokszoroztatni, s ekkint az összeg megállapittatni, mellyet azon község házadó fejében fizetend.
17. §. Azonban uganazon községben az egyéni kivetés alkalmával, a házakra nézve, különböző helyzet s jövedelemezőség szerint alosztályokat lehetend emgállapítani, mellyek szerint a községre általában kivetett házadó felosztandó, de a házadóból más adótárgyra semmi sem háríttathatik. (Folyt.)
