A képviselőház 1848-dik évi october 7-dik napján reggel tartott ülésében hozott határozata.
A képviselőház 1848-dik évi october 7-dik napján reggel tartott ülésében hozott határozata.
A képviselőház elnöke előterjeszté: mikint b. Hrabovszky magyarországi főhadi parancsnok, egy levelet küldött be, mellyet hozzá b. Jellachich, a Magyarországba beütött s az austriai hadsereg részéről hozzá csatlakozott pártütés vezére intézett, egyszersmind jelenté: hogy a nevezett pártütő vezérnek a magyar koronához tartozó főhadi parancsnokságokhoz s a felségsértő Rajacsics József volt metropolitához, a rabló szerb csoportok egyik főizgatójához intézett több rendbeli hasontartalmú levelei fogattak el; – figyelmezteté a képviselő házat azon nyomtatott csatolmányra, melly állítólagosan Ferdinand király aláirása alatt s magát ministerelnöknek nevező Récsey Ádám ellenjegyzése mellett Schönbrunban f. hó 3-kán kelt, s mellynek tartalma következő:
„Mi első Ferdinánd Isten kegyelméből Austriai császár, Magyar, Cseh, Horvát, Tót és Dalmát országoknak e néven V-dik királya, Erdélynek Nagy Fejedelme stb.
Magyar, Erdély országnak s ahhoz kapcsolt országok zászlósainak, egyházi s világi főméltóságainak, Nagyainak és képviselőinek, kik az általunk szabad királyi Pest városunkba összehívott országgyülésen egybegyülve vannak, üdvöt és kegyelmünket!
Mély fájdalommal és megütközéssel tapasztalván, hogy a képviselőház Kossuth Lajos és társai által nagy törvénytelenségekre magát rávenni hagyta, sőt több törvénytelen végzéseit, királyi akaratunk ellenére, végrehajtotta, és közelebbről a béke helyreállitására általunk kiküldött királyi biztosunk, gróf Lamberg Ferencz tábornagyunk ellen, mielőtt ez a törvényes formában kiadott megbizó levelünket előmutathatta volna, folyó eszt. september 27-kén egy végzést hozott légyen, mellynek folytán a nevezett királyi biztosunk egy a dühösségre felhevült vad csoport által az útczán vakmerőleg megtámadtatott és irtóztatosan meg is öletett.
Mi ezen körülmények közt azon királyi kötelességünknél fogva, mellyel az ország biztossága és törvényei megőrzésére köteleztetünk, ezennel rendelünk és végrehajtásul parancsolunk:
1. Az országgyülést ezennel eloszlatjuk, úgy hogy a jelen legkegyelmesebb leiratunk közhirré tétele után üléseit azonnal berekeszteni köteles.
2. A jelen országgyülés és a képviselőháznak általunk nem szentesitett mindennemű végzéseit és rendeleteit törvényteleneknek és semmit érőknek nyilatkoztatjuk.
3. Horvát, Tót és Dalmát országok bánja, b. Jellachich József tábornagyunk főparancsnoksága alá rendeltetnek minden Magyar és az ahhoz kapcsolt országokban, úgy nemkülönben Erdélyországban levő hadiseregek és akármilly nemű felfegyverkezett csapatok, akár azok nemzeti őrök, akár önkénytesek legyenek.
4. Addig, mig a felforgatott rend és béke Magyarországban helyre nem álland, az ország a hadi törvények alá rendeltetik és ennek folytán az illető hatóságok mindennemű megyei, városi, vagy kerületi gyülések tartásától ideiglenesen eltiltatnak.
5. Horvát, Tót és Dalmát országok bánja, b. Jellachich József, mint kir. felségünk teljhatalmu biztosa küldetik ki, adván neki teljhatalmat és hatóságot, hogy a végrehajtó hatalom körében azon hatóságot gyakorolhassa, mellyel e rendkivüli körülményekben mint kir. felségünk képviselője fel van ruházva. Melly királyi legfelsőbb hatalmazásunk következtében mind azt, a mit Horvátországunk bánja rendelend, intézend, végzend és parancsoland, legfelsőbb kir. hatalmunk szerint rendeltnek, intézettnek, végzettnek és parancsoltnak nyilatkoztatva, Magyar és Erdélyországnak s a hozzá kapcsolt országok minden egyházi, polgári és katonai hatóságainak, tisztviselőinek, méltóságainak s minden rendű és rangu lakosainak legkegyelmesebben rendeljük és parancsoljuk, hogy b. Jellachich József, mint kir. felségünk teljhatalmu biztosa által aláirt parancsai iránt mindenekban szintolly hódolók és engedelmesek légyetek, mint a mikép legfelsőbb kir. felségünk iránt lenni tartoztok és tartoznak.
6. Jelesen pedig királyi biztosunk, meghagyásunk nyomán, arra ügyelni fog, hogy gr. Lamberg Ferencz kir. biztosunk megtámadói és gyilkosai, átaljában ezen a fölségi és emberi jogokat lábaival taposó ocsmány bünnek inditói és részesei ellen a törvények teljes szigorusága alkalmaztasson.
7. A polgári közigazgatás egyéb folyó tárgyai ideiglen az illető ministeriumok tisztviselői által a törvények szerint vezettetni fognak.
Mikép ennek folytán a közbirodalom közös érdekei biztositásának és igazgatásának egysége maradólag helyreállítandó, minden nemzetiségek egyenlő feljogositása szakadatlanúl biztositandó, s ennek alapján a koronánk alatt egyesült országok és nemzetek közös viszonyai elrendelendők légyenek; mind ezek, minden részek képviselői hozzájárultával, tanácskozás alá vétetni és törvényes úton elhatároztatni fognak. Kelt Schönbrunban, oclober 3. 1848. Ferdinánk m. k. Récsey Ádám m. k. ministerelnök.
Magyar s vele egyesült Erdélyországunk s az ahhoz kapcsolt országok zászlósainak, egyházi s világi főméltóságainak, nagyainak, és képviselőinek, kik az általunk szabad kir. Pest városunkba összehivott országgyülésén egybegyülve vannak.”
Az elnök értesité a képviselőházat, miként Jellachichnak emlitett levelei ezen csatolmány tartalmának sikeresitésére s mindennemű fegyveres népeknek a nevezett pártütő Jellachich József rendelkezése alábocsátására vannak intézve.
Melly csatolmánynak felolvasásából a nemzet képviselni tapasztalván, miként a pártütő Jellachich a király nevének saját szentségtelen czéljaira használata mellett olly lépések végrehajtásának megkisértésére vetemedett, mellyek Magyarország s a hozzá kapcsolt országok törvényes függetlenségének felforgatását, a királyi esküvel szentesitett alkotmány eltörlését, s hazánknak 14 királyi eskü ellenére az austriai birodalomba beleolvasztását és ezzel Magyarországnak az önálló országok sorából kitöröltetését foglalnák magokban.
Ámbár ugyan a legközelebbi időkben sokszorosan tapasztalák a nemzet képviselői, miként hazánknak a királyt környező ellenségei, a beteg királynak nevével, isten és ember igazságának s minden jognak, törvénynek s a királyi eskü szentségének lábbal tiprására szentségtelenül visszaélnek:
Mindazonáltal a felolvasott nyomtatványban foglalt merények olly égrekiáltó jog és törvénysértést foglalnak magokban, hogy annak a király által történt valóságos aláirását még a közelmultaknak szomorú tapasztalásai után sem hihetnék el.
Nem hihetik pedig annyival inkább, mivel ha az valósággal a királytól eredett volna, lehetetlen, hogy elébb az országgyülésnek meg ne küldeték vala, mielőtt a pártütés vezére annak végrehajtására s hazánk fegyveres seregeinek az alkotmányra letett esküjöktől elcsábitására tettleges lépéseket tenni felhatalmaztatnék.
De nem hihetik még azért sem, mert bár mennyire beteggé s önmagával tehetetlenné lett legyen is a király, még sem hihetik, hogy ő felsége öntudatos eszméletétől annyira megfosztva legyen, miszerint keze az igazságos isten itéletétől vissza ne rettenjen, egy olly iromány aláírásánál, mellyel hű Magyarországa népeinek nemzeti és alkotmányos létele ép azon rablónak s pártütőnek zsákmányul dobatnék oda irgalmatlanúl, ki minden jognak, minden törvénynek s magának a királyi tekintélynek is lábbal tapodása mellett fegyveres kézzel támadta meg az országot, öldökli, pusztitja, rabló módon zsarolja a magyar népet, s kit ő felsége a törvényes formákban ministeri ellenjegyzés mellett maga is pártütőnek nyilatkoztatott, s ki azóta pártütési büneit az országba lett fegyveres beütésével csak sokszorosan növelte.
És nem hihetik azért is, mert lehetetlen feltenniök, hogy a király 394maga bár mennyire beteg s önmagával tehetetlen legyen is, nevét adhassa oda eszközül, kiirtására minden kegyeletnek és ragaszkodásnak, mellyel a magyar nép tömérdek szenvedései daczára iránta viseltetett – de mellynek lehetetlen gyökerestől ki nem szagattatni a nép szivéből, ha látandja, miként: a hű magyar nemzet feletti királyi hatalmát egy rablóra ruházza, ki az országot fegyveres erővel megtámadá, s azt az alkotmány felforgatásának szentségtelen munkájával bizza meg, köszönetül azért – hogy a magyar nemzet az austriai házat három száz esztendő előtt a magyar koronával szabad akaratból megajándékozá, s 300 esztendő alatt sokszor ingadozott tronusát a nemzet vérével tartotta meg.
És végre el nem hihetik még azért is, mert lehetetlen feltenniök, hogy akadhasson magyar, ki egy illy égre kiáltó rendeletet, melly ha végrehajtatnék, nemzetünket az élő nemzetek sorából kitörölné, anyagyilkos kézzel törvénytelenül ellenjegyezni merészelné.
Ugyanazért a nemzet képviselői a király iránti tiszteletnek adják akkor jelét, midőn a felhivott irományt koholtnak s hamisnak nyilatkoztatják s abban nem látnak egyebet, mint egy alávaló cselt, mellyel a pártütő Jellachich vitéz hadseregeinknek igazságos boszújától megmenekedni törekszik, mit a nevezett pártütőről annál inkább feltehetni vélnek a nemzet képviselői, mivel egy olly emberről, ki az őtet eltiporható vitéz seregeinknél a győzelem perczében fegyverszünetért könyörög, s azt olly feltétel alatt nyeri meg, hogy a fegyverszünet perczébeni állomását mind a két tábor megtartsa, ő mégis miután a törvényt a hazánkat védelmező vitéz hadseregeink nagylelkűségétől a fegyverszünetet megnyeré, annak ideje alatt egész táborával gyáván és becstelenül megszökött – hogy hazánknak pusztitását még egy ideig tovább űzhesse s a magyar nemzet megsemmisítésére összeesküdött bécsi camarillától reménylt segitséget magához vonhassa, egy illy emberről tehát hogy bünének érdemlett büntetését kikerülhesse a legbecstelenebb csel is alaposan feltehető.
Azon nem várt esetre mindazonáltal, ha a felhívott rendelet csakugyan valóságosnak bizonyosodnék, s eredetében az országgyülésre is megküldetnék, a nemzet képviselői tekintetbe vévén:
1-ször. Mikint a mult országgyülésnek királyi esküvel szentesített III-ik t. cz. a 3-ik §-ban világosan azt rendelné: hogy a királynak bármelly rendelete, parancsolata, határozata s kinevezése csak ugy érvényes, ha a Budapesten székelő ministerek egyike által is aláiraték, s igy magának egy uj ministerelnöknek kinevezése is csak hasonló aláírás mellett lehet érvényes, Récsey Ádám pedig nem Budapesten székelő minister, s ministerségéről az országgyülés átalában semmit sem tud: következésképen a felhívott rendelet minden esetre érvénytelen. – Tekintetbe vevén
2-or. Hogy ugyancsak a mult országgyülésen alkotott IV-ik t. cz. 6-ik §-nak világos tartalma szerint, az országgyülés az utósó évrőli számadás és következő évi költségvetés iránti határozatnak meghozatala előtt be nem rekesztethetik, sem az országgyülés fel nem oszlattathatik; s mivel ezen határozatok még meg nem hozattak, az országgyülést ő felsége még rendes ministeri ellenjegyzés mellett sem oszlathatja el. És tekintetbe vevén
3-or. Hogy az országot az ellenségnek kezébe martalékúl adni, az alkotmányt s minden alkotmányos biztosítékokat eltörülni s az országot olly hadi törvények alá rendelni, mellyek szerint a senkit meg nem támadott s csak magát, a törvényt és az ország lételét kötelessége szerint védelmező nemzet minden tagjainak élete halála a fegyveres ellenség pártütő vezérének kezébe tétessék, a királynak joga semmi esetben nem lehet. És tekintetbe vévén
4-er, Hogy Magyarországnak saját törvényei szerinti kormányzatát eltörülni, azt ő felsége többi tartományainak birodalmába bele olvasztani, s hazánk törvényhozó hatalmát más idegen nemzetek képviselőiből is alakítandó valamelly testületre ruházni a király koronázási esküjével, s ugy az 1790 : 10-ik, mint a mult országgyülésen alkotott sarkalatos törvényekkel merőben ellenkezik:
Mindezeknél fogva a nemzet képviselői a nemzet halálát szentségtelen kezekkel alá nem irhatván, a felhívott állítólagos rendeletet, mind belső tartalmára, mind alakjára s külső formájára nézve törvénytelennek, érvénytelennek, és semmit érőnek nyilatkoztatják, törvényhozói kötelességüknek a törvény értelmében folytatását elhatározzák, – s ezen határozatuk jogszerűségére nézve az örökké való istenre, a nemzetre s az egész világ közvéleményére annál bátrabban, annál tisztább lélekkel hivatkoznak, mert lehetetlen hinniök: hogy egy derék békes és hű nemzetnek illy hallatlanúl irtózatos módon az élő nemzetek sorábóli kiirtását, s ez által saját lételüknek is erkölcsi bizonytalanságba tételét a világnak bármelly mivelt népei halgatag elnézhetnék.
Melly határozatnak folytán, a nemzet képviselői ugy Jellachich Józsefet magát, mint mindenkit, a ki őt ez országban bármelly hivatalos hatósággal birónak elismerné, neki önkénytesen engedelmeskednék, vagy épen a nemzet alkotmányos szabadságának felforgatására intézett merényleteiben segély kezet nyujtani merészlene: hazaárulónak nyilatkoztatják, s a honnak minden becsületes polgárát, de különösen a vitéz magyar hadsereget, s az országnak minden hatóságait és tisztviselőit a honárulásbani részvét sulyának terhe alatt arra kötelezik, hogy ezekkel akkint bánjanak, mint a törvények a hon árulókkal bánni rendelik.
Az ország minden hatóságainak pedig különösen is elengedhetlen kötelességükké teszik, hogy megyei, városi vagy kerületi gyüléseiket rendesen folytassák, s a közigazgatás minden ágaiban törvényes kötelességük szerint folytonosan eljárjanak. A törvényes büntetés terhe alatt, másként nem cselekedvén.
Végezetül, minthogy a nemzet képviselői az idézett vagy koholt vagy alkotmányt felforgató iraton Récsey Ádámnak, mint állítólagos ministerelnöknek aláirását szemlélnék; és tekintetbe vevén azt, hogy ha magát ez irománynak ministerelnökké törvényes formában lett kineveztetése nélkül irta alá, mint a ministeri czímnek bitorlója törvényes büntetés terhe alá esik, és tekintetbe vevén különösen, hogy a mult országgyülésen alkotott III. t. czikk 32-ik §-a még a törvényesen kinevezett ministereket is minden olly tettért vagy rendeletért feleletre vonandóknak parancsol, melly tett vagy rendelet az ország függetlenségét, az alkotmány biztosítékait, a fenálló törvények rendeletét, s az egyéni szabadságot sérti:
Ugyan azért a képviselőház Récsey Ádámnak törvényes kereset alá vonatását, s e végett vád alá helyeztetését ezennel elhatározza.
Mind ezen határozatainak, részint hozzájárulás, részint pedig az 1848-iki III-ik t. cz. 34. §-a értelmébeni eljárás végett a felső házzal leendő közlésére, s egyszersmind az ország minden polgári és katonai hatóságaihoz, különösen pedig az ország minden polgári és katonai hatóságaihoz, különösen pedig az ország vitéz hadseregeihez, mellyeknek hazafiui hűségüktől s rettenthetetlen vitézségüktől várja nemzetünk ez elárúlt árva hazának megmentését, megküldésére, s általános közhirré tételére a ház elnökét utasítván. – Pázmándy Dénes s. k. elnök. Ludwig János jegyző.
