Bácsból, october 2-án.
Bácsból, october 2-án.
Különös időket élünk, mindenki feszült figyelemmel várja harczias körülményeinknek fejlődését. Sokan vannak, kik elszántan néznek a jövőbe, lelkesűlten várják az időt, a mikor ifjú szabadságunkat elleneink vérével megpecsételhessük; és kevesebben azon kis lelkűek, kik rettegve kisérik a perczeket, s önárnyékuktól is elrémülnek. – Hazánk beborult ege mindenikünket fegyverre int, hogy elárultatásunkat nemzetünkhez illőleg megboszuljuk, int, hogy őseink példáját követve férfiasan, híven, és sérthetlenül megőrizzük dicső szabadságunkat. Ez a teendőnk, ez hazánk jólléte iránti kötelességünk, ezt igényli tőlünk nemzetünk szellemi fejlődése, mellyet nem teljesítve létünknek örökös megsemmisülését idézzük elő. – Nem titok többé, kivel van dolgunk, az ármánykodó bécsi camarillával, ki gyalázatos cselszövéseit minden útak- és módokon gyakorolja ellenünk.
Mult napokban is a hegyesi jegyző egy egyént fogott el négy szekérrel, magát – ha bár külseje mást árult is el – pinczérnek vallotta; későbbi vizsgálat után azonban kisült, hogy az elfogott nem más, mint elleneinknek bérlettje volt, ki a rabló csorda számára huszasok- tallérok- aranyak- és német bankjegyekben nagyobb mennyiségű pénzt, s kétfejü sassal megbélyegzett zsákokban 30–35 pesti mérő borsót vitt. Megemlítendő: hogy a kocsisok újvidéki magyarok voltak.
Alattomos bujtogatókat most már ugyan nem igen tapasztalunk veszélyezett megénykben,
vagy azért, hogy félve a bitófától nem merik űzni, vagy igen titokban űzik alávaló mesterségöket.
Verbászi táborunkat ide nem értve, legnagyobb erőnk mostanában Palánkánál – közel a Dunához – fog összpontosíttatni, miután itt is gyanítható a zsivány-ráczok áttörése.
A táborok élelmezésére megkivántató mindennemű szereket mult hó 14-től egy hónapig a nemes birtokosok egészítik ki. Nemes-Militicsnek rácz lakói eleinte vonakodtak termesztményeket adni, azonban később, miután megtudák, mi következése lesz makacsságuknak, megigérék a bizottmánynak a kiszolgáltatást.
Halljuk: hogy a követválaszlási helyet ó Moroviczáról ide épen a kerület szélére, hol 700 egyéni szavazat választandja a képviselőt, áttették, és e szerint a köznépet új joga gyakorolhatásától elzárták. – Nemes-Militics olly helység, hova a volt jobbágy követet választani, soha sem menend, miért? azt mások ugy tudják mint mi. – Urak ne compromittálják már annyira Bácsmegyét, ugy is jót igen keveset tud az irás előmutatni e megyéről. Most nem a régi aristocraticus világban élünk. A szegény elnyomott népért is tegyenek valamit, melly három százados raboskodásából csak most szabadulhatott ki. – Ne tartsák önök főelvül: „mindent magunkért, és mit sem a népért.” – N...i.
