A KÖZLÖNY UTÁN.
A KÖZLÖNY UTÁN.
Minthogy a budai nemzetőrség közől már 60 egyénnél több jelentkezett a nemzetőri tüzérséghez, kik közől csak fél üteghez megkivántató egyének vannak némikép betanítva, honvédi tüzéreink pedig, kik a tanítást elvállalhatnák, ugy szólván mind a táborban vannak; ezennel fölszólítok tehát mindenkit, ki mint kiszolgált tüzér tüzéri képzettséggel bír, s a tanítást kellő jutalomért elvállalni hajlandó, sziveskedjék magát kellő bizonyítványaival ellátva f. h. 16. 17 és 18-án reg. 8 órától 12-ig szállásomon a várban gr. Sándor-házban jelenteni. Budán, oct. 13. 1848.” Kiss Miklós őrnagy.
– Az országos honvédelmi bizottmány, honárulás vétkével terhelt zágrábi püspök Haulik János Magyarországban létező minden egyházi javainak s bárminémű javadalmainak zár alá vételét, úgy Muraköznek a zágrábi püspöki hatóság alóli kikebelítését, s a szombathelyi püspökséghezi kapcsolását elhatározta, s ezen határozatának sikerítése végett a szüksegelt intézkedéseket megtette. Budapest, 1848-ki oct. 14-én, az országos honvédelmi bizottmány, Kossuth Lajos, elnök.
– Naponkint ujabb adatokból jön világosságra azon alacsony összeesküvés, melly Bécsben a népnek nagyszerü felkelése, Latournak érdemlett megbüntetésével szétüzött camarillának terve szerint, Magyarországnak alkotmányos szabadsága ellen több oldalu katonai betörésekkel akarta az önkénynek uralmát ismét reánk erőszakolni. –
Ezen alacsony erőszakoskodásnak legujabb jele azon tény, hogy egy bizonyos Simonics nevü ember, ki magát Generálnak nevezi, hivatkozva valami rendeletre, mellyet a magyar kormánytól soha sem kapott – a nélkül, hogy a legdurvább népek között is tiszteletben tartott azon népjogot tisztelte volna, hogy ha mint ellenség jön, legalább felmondja a barátságot, és becsületes művelt ember módjára előbb hadat üzen, Sárosmegyébe betört, miért is ezen Simonics semmi esetre sem mint becsületes ellenség, de egyenesen mint rabló törvén be Magyarországba, következésképen nem is mint ellenség, de mint haramia és rabló tekintetvén, közhírré tétetik: hogy mind ezen rabló maga, mind minden társai és minden vagyona közprédául jeleltetnek ki, és meghagyatik Magyarország minden lakosainak, hogy ezen rablócsapatot minden uton és módon agyonverni, kizsákmányolni s neki mindenkép ártani mindenki hazafiai kötelességének tartsa, sőt hazaárulásnak vétke s büne alatt tiltatik, bárkinek, ezen rablókat bármivel ellátni, bármivel élelmezni vagy segíteni, és Sáros, Abauj, Zemplén, Borsod, Torna, Szepes, Mármaros, Ugocsa, Ung és Gömör megyék főispánainak s ezek távollétében, az alispánoknak ezennel legszorosabb felelet terhe alatt meghagyatik, hogy ők a megyéjökbeni népfelkelést mint a megyék főkapitányai rögtön tettleg felállitsák mindazon helyeken, hol politikai okok nem állnának ellen, semmi fáradságot nem kimélvén, egyszersmind tudtul adatik az is, hogy ezen népfelkelés alkalmazása iránt egyenesen ezen rablócsoport ellen fővezérré parancsnokká kinevezett Pulszky Sándor alezredes urnak rendelkezése alá rendeltetnek, kinek parancsától fog függeni, merre, mennyinek és hová kelljen menni és mit cselekedni.
Egyszersmind az is közhírré tétetni rendeltetik, hogy magának a rabló Simonicsnak fejére 100 ezüstforint, és ezen rablócsoport minden egyes tagjának fejére 20 ezüst forint jutalmak tétettek, akár élve akár halva keritse valaki birtokába, – és az állomány ezeknek rögtöni kifizetéséről intézkedend.
Mellyeknek pontos és szigoru teljesitése hazaárulásnak terhes vétke alatt mindenkinek szent kötelességévé tétetik. Budapest oct. 14-én 1848. az országos honvédelmi bizottmány.
