MISS PARDOE: MAGYARORSZÁGRÓL.
MISS PARDOE: MAGYARORSZÁGRÓL.
II. Deák Ferencz.
„Ez időben (1839–40.) a’ követi táblának talál legkitünőbb tagja Deák Ferencz Zala v. követe, ki már az 1832-ki országgyülés folytában a’ parasztság sorsánakjavitására inditványozott intézetek komoly és ügyes pártfogásával hiressé lön. – Az utóbbi évtizetdben a’ szabadelmüebb ’s felvilágosodottabb magyaroknál meghonosult a’ gondolat, hogy képesitni kell a’ jobbágyokat az elkotmány jóvoltibani részesülésre: ’s e’ remény erősödék közöttük, midőn ez 1832-ki országgyülés egybehivatott, mellyen olly buzgó törekvés volt látható, e’ kivánatos, ez életkérdéses tárgyat kieszközölni. – És valóban lett is a’ törekvésnek némi sükere, de koránsem annyi, mint czéloztaték: következőleg ez országgyülésen ujra fölvétetett a’ tárgy, hasonló buzgósággal ’s eltökéltséggel. – Legelől a’ szabadság és hazafiság bajnokai közt állt Deák Ferencz, kiről igazsággal ellehet mondani, hogy szándoka épen olly szilárd, mint nagyok értelmű tehetségei. Feszült tanulmány ’s épen olly állhatatos mint itéletes olvasmány által éveken át készült, kehidai elvonultságában, a’ törvényhozás kötelességeire; ’s midőn a’ mult országgyülésen helyt foglalt a’ követek között, magát egyszerre megkülönbözteté; ’s mig minden felekezet csudálatát magára vonná a’ szabadalmüek által vezérnek fogadtaték.”
„Deák ur deli férfiú (a very fine man), mintegy 35 éves; kinézése tökéletesen magyar; nagy fekete szemei rendkivül csillámlanak; szava erős férfihang, ’s nagy ügyességgel tudja használni; beszédmódja egészen classicai.”
„Akármi legyen bár a’ vitatás tárgya, Deák azt mindig három különböző szempontból veszi föl. Először a’ törvény szempontjából. Halkkal és nyugodtan kezdi beszédét, elmékedik ’s haladtában minden pontot felvilágosit; aztán egy pillanatnyi szinet után – melly alatt a’ ház őt mindig kifakadó tetszéssel árasztja el – fölveszi beszéde fonalát, ’s a’ kérdést csupán politicai szempontból taglalgatja. És ez Deák szónoklatának legerősb oldala; mert mielőtt beszédét végezné, közönségesen olly mély ’s érzékenyitő melancholiába szállong alá, hogy ékesszólásánál közönyösnek maradni, vagy meg nem illetődni lehetetlen. Szava mintegy suttogásban hangzik el, a’ nem rég olly fényes szem homályba borul, ő nem okoskodik többé, csak érez, ’s hallgatóit kényszeriti, vele együtt érezni. Gúnyra, szemrehányásra soha sem fakad, hallgatóit rossz szenvedelmeit nem izgatja föl; de soha sem szól a’ nélkül, hogy maga iránt rokonszenv és bizodalom leghőbb érzelmeit ne ébresztené. Ezekhez járul még egy parlamentaris tapintata és semmitől vissza nem rettenő becsületesség.”
„Mondják, hogy a’ kormány hivatalt ajánlott neki; de ő állhatatosan vonakodott azt elfogadni. Magányos élete egyszerű ’s példás; dolgozzék vagy pihenjen, minden perczét gyenlőn hona érdekének szenteli. Deák nőtelen, ’s kehidai jószágán lakik bátyjával Antallal, ki maga is néhány országgyülésen át kitünő tagja volt a’ követi táblának szinte Zala részéről. A’ két testvér olly szeretetteljes egyetértésben él együtt, hogy örökségüket soha em osztották fel.”
„Azoknak sorában, kik a’ „reform” elveit buzgón pártolják, Deák Ferencz után a’ legkitünőbb egyed, Deák Ferencz után a’ legkitünőbb egyed Klauzál Gábor Csongrád vármegye követte.” (Folytatjuk.)
