MIRE VAN PEST VÁROSÁNAK SZÜKSÉGE, hogy magára fővárosi alakot öltsön?
MIRE VAN PEST VÁROSÁNAK SZÜKSÉGE, hogy magára fővárosi alakot öltsön?
Szabatos rendszer, szoros rendtartás és kéjelem; – e’ háromban fekszik a’ nagyvárosiság életere, alannyira, hogy nélküle a’ legnépesebb város sem lesz soha nagy város. Ügyekeznünk kell pedig, hogy hazánk fővárosa nagy város legyen, nem csak a’ nemzeti becsület tekintetéből, minthogy a’ honunkat meglátogató ’s – reméljük – évről évre sürűbben látogatandó külföldiek fővárosunkról itélik országunkat; nem csak azért továbbá, mivel egy főváros lakói minden tekintetben megérdemlik a’ gondoskodást, hanem azért is, mivel ha kártékonynak érezzük az absentismust, ha ohajtjuk, hogy nagyjaink, vagyonosbjaink ne költsék külföldön százezreiket, gondoskodnunk kell, hogy napról napra többet találjanak fel fővárosunkban azon kéjelemből és éldeletből, melly őket külföldre vonzza; mert hiába – ha honmaradásukat mindig csak hazafiság nevében áldozatkint követeljük: csak néhány lelkesbeknél boldogulhatunk; a’ nagyobb résznek érdeket kell nyujtanunk, mert érdek a’ sükernek legfőbb rugója. E’ szempontok vezérlének, hogy némellyeket szóba hozzak, mik nélkül – nézetem szerint – Pest városa magára fővárosi alakot soha sem vonand. Illyenek:
| 1) | Utczasarki állandó őrök felállitása. Ezek a’ személy és vagyon eddiginél nagyobb biztositásán felül arra is felügyelnének, hogy: |
| a) | A’ beteg, az aluvó, a’ gondolatburávr, a’ csendben élő, ’s kik gond és fájdalom miatt virasztanak, holmi éjjeli kurjongatások, csoportos és lármás zenék által ne háborittassanak. Fő törvény a’ társas életben: hogy vigadni is csak ugy és ott lehet, hol és mikint más kára nélkül megtörténhetik. Quod tibi non vis fieri, alteri ne feceris. |
| b) | Hogy az épületfalak ’s járdák éjjelenkint holmi büdös hagyományokkal el ne undokittassanak. Ezen undokság nem csak a’ levegőt vesztegeti meg, hanem a’ gyalogjáró szemeit, orrát ’s lábait is kiállhatlanul boszantja. |
| c) | Hogy a’ járdákon járkelők a’ bérkocsik általi legázolástól, a’ taligások és puttonosok taszigálásaitől menten tartassanak, – szóval: minden a’ mi rendet bont, csendet háborit, ’s egészséget veszélyeztet, elmellőztessék. |
| 2) | A’ homokpor eláradásának meggátlása. Fájdalommal tapasztalja fővárosunk minden lakosa, hogy a’ téli nedvek kiszáradtával csakhamar a’ napnyugoti ’s éjszaki szelek által felkapott homokpor özönével annyira elborittatnak az utczák, hogy rajtok járni ’s keresztüllátni lig lehet, sőt a’ szobák belseje is ellepetik. – Élénken érezzük a’ szükséget, hogy e’ tetemes bajon késedelem nélkül segitni kell, ’s annyival inkább, mert a’ segedelem nem olly felette nehéz. Ültessenek a’ casino – épülettől kezdve, a’ czukorgyár mentében, folyton egész a’ városerdőig nem fasorok (alléek), kisebb bokrokkal keverve, ’s a’ város ment lesz e’ gyilkos porfellegektől. – De e’ kézzelfogható hasznon felül, mi szép ’s kényelmes leend a’ budapestiekre nézve ez árnyas fasorozatok közt, a’ lánczhidtól kezdve egész a’ városerdőig, mintegy parkban sétálni ’s kocsizni, kikerülve a’ szűk, ronda királyutczát ’s annak unalmas végnélküli házsorát! – Valóban nem képzelhetni elég élénken, milly díszes alakba öltöztetné városunkat ez intézmény. |
| 3) | Belvárosi sétahely (square) alakitása, melly naponkinti szabad légben mozoghatás ’s találkozás központja lenne. – A’ nagy közönségnek részint ideje ’s kedve, részint pénze ’s egészsége nincs, dolgait ’s házát elhagyva, olly messzire sétálni ki, mint a’ város erdeje. – Előttünk a’ nagy vásártér, melly jobb földdel meghordva ’s éldeléssel boldogitana. – Az épületek mellett, szekerezés miatt, szabad hely hagyatván, a’ tér közepe vas rekeszszel körittetvén, – azonnal lenne elég ajánlkozó, ki ott, a’ megállapitandó szabályozás szerint, kávéházat kioszkot ’stb. épitne saját költségén, ’s a’ sétáló ’s mulató közönséget, rendes órákon, naponkint jó zenével gyöngyörködtetné: – sőt nem lehet kétleni, hogy olly vállalakozó is találkoznék, ki különnemű ásványvizekkel ’s kecske- és szamáttejjel látván el a’ közönséget, az egészség előmozditására is haszonnal folyna be, ’s a’ drága fürdőkbe utazást, tetemes költségkiméléssel, fölösleggé tenné. – E’ kellemes gyülponton kora tavasztól késő őszig sok ezer ember jőne naponkint össze, ’s ez lenne a’ nyilvános mulatás, találkozás társalkodás helye. – A’ vásártartás e§ részben nem akadály; mert a’ „két török” czimű Wodianer háztól lefelé az országuton, ’s igy a’ város nagyobb részéhez közelb eső, vagy egyéb e’ czélra kitüzendő alkalmas helyen elég tér lenne vásártartásra. |
| 4) | A’ harminczad-épület. Csak egy pillantást vetve ennek helyzetére, csudálni kell, hogy lehete azt eddig is e’ helyen megszenvedni? E’ ronda fészek takarja el a’ szép Dorottya-utczát, ’s a’ játékszin- és József-tért; – környezete fuvaros szekerekkel, lovakkal ’s lerakott áruval levén elfoglalva, a’ város kellő közepén undok ganéj-, szalma- ’s egyéb szennyes szemétdombot okozo: de maga a’ egész harminczadli kezelés minden más kitűnőbb városban már régen külvárosra van szoritva. |
| 5) | Serviták zárdája. Mi szép ’s mi roppant helyet foglal el ízetlen kertfalai ’s istállóival; mint eltakarja a’ város egyik főtisztát, az óriási induvalidus-laktanyát! Milly szép utczává válnék az uri, ’s milly tágas tér alakulna a’ szerzeteslak más helyre tétele mellett e’ zárda- ’s kertfalai elhányásával! – Végre |
| 6) | A’ városház. Más nagy városokon egyik legszebb ’s legnagyobb épület szokott lenni a’ városház; ’s ime Pest még nem is készül e’ ronda épület jobb helyen ’s diszesben leendő felépitésére. |
Ezek volnának Pest városa jelen főbb hiányai, szépség tekintetében, mellyek orvoslására ’s a’ városi pénztár e’ részbeni fölsegélésére aláirási utat is czélszerűre lehetne választani. Lehetetlen, hogy illy szép czálra minden, kinek a’ főváros jövendője szivén fekszik, ’s ki a’ szépnek ’s csinosnak örül, kész örömmel ’s önmegerőltetéssel is ne adóznék. – Szemere Bertalan szép szavaival végzem soraimat: „Cselekedjünk, mert élet csak a’ tett, mert csak a’ tettnek van emlékezete, mert az emlékezet a’ maradéknál a’ legfoganatosb tanács, ’s egyedül ez szűl benne hűséget az ősökhez. – A’ müvekben szegény hazához inkább kötelesség köt, a’ széphez szerelem.”
Dercsényi Károly.
