Fővárosi ujdonságok.
Fővárosi ujdonságok.
Tegnapelőtt a’ müvészet baráti ritka ünnepet ülének. A’ német színházban műkedvelők által Bellini Normája adatott olasz nyelven: hallgató roppant számmal, tetszés általános. Erba-Odescalchi marquisnő személyesité a’ látnokpapnőt; sokáig tartó ’s alig szünni akaró tapsözön és „éljen” kiáltások fogadák a’ műkedvelők legjelesbikét, ’s nyiltan kimondhatjuk, ’s osztozik véleményünkben az egész közönség, hogy e’ színpadon kevés müvésznő ’s ezek közt sok magát világcsudának tartó és kikürtöltetett celebritás sem felelt meg, annyira minden tekintetbeni várakozásnak, mint a’ tisztelt marquisnő, kinek első felvonásbani működése valóban minden e’ nemben eddig hallottat felülmult, ’s a’ legnagyobb köszönettel tartozunk ő nagyságának, hogy noha az erős légvonal ’s előbbi napon tartott betegeskedése miatt későbben szép szava gyengébb lett, nehogy az előadás csonkítást szenvedjen, mentegetőzés és vonakodás nélkül szerepét köz tetszéssel végigénekelni méltóztatott. Méltó helyet foglalt mellette Uffer kisasszony Adalgisa szerepében: csengő hang, meleg érzés és szabatos játék nem a’ kezdő, hanem a’ tökélyhez közel járó müvésznőt gyaníttaták. Pallionet Korb ur, egyike legkitünőbb tenoristáinknak, személyesité, Orovesot pedig Vangel ur, olly csudaszép mélyhanggal biró énekes, minőt még ritkán hallottunk*: mindketten 526az estvének diadalában részesültek, ’s szívesen megvalljuk, hogy e’ győzelmet dicséretesen vívták ki magoknak. Beke ur (Flavio) és Dorffinger kisasszony (Clotilde) annyi életet leheltek kisded szerepeikbe, a’ mennyit csak lehetett ’s az egésznek tökéletességéhez tartozott. Minden várakozást túlhaladtak ’s valóban meglepők voltak a’ mintegy 70 személyből álló férfi- és asszonykarok, szerkesztvék a’ pestbudai hangászegyesület és énekiskola tagjaiból, kik szíves készséggel ajánlották illy nemes czélra szép tehetségeiket, ’s egyéb jutalmat azon öntudaton kivül nem követeltek, mint hogy a’ szegény elhagyott gyermekek állapotján segítének. A’ betanulás érdeme Männer uré, a’ nevezett intézetek énekmesteréé, ki fáradatlan szorgalommal és buzgósággal intézi a’ próbákat, ’s ekkép a’ jó czélt hatalmasan mozdítja elő. A’ szinház a’ szónak legszorosabb értelmében tömve volt, a’ tiszta bevétel: háromezer váltóforint. A’ második előadás, a’ marquisnő ő nagysága hirtelen elrekedése miatt, jövő hétre halasztatott; erre is a’ páholyok és zártszékek nagyobb része előlegezve van: legszebb és legfényesebb jele annak, hogy a’ budapesti közönség valamint hő pártolója a’ müvészetnek, ugy a’ szenvedő emberiség iránt meleg részvéttel viseltetik. – Királyi személynök Szerencsy ur ő excellentiája a’ szegény-gyermek-kórház javára 47 frt 50 kr. pengőt gyüjtetett a’ lelkes fiatalság között, ’s ezen summát az egyesület pénztárnokához küldé. Mély köszönet ő excellentiájának ’s a’ nemes adakozóknak a’ szenvedő emberiség nevében*. Ez alkalommal ismételve bátorkodunk a’ t. közönséget ezen üdvös ’s honunkban első és egyetlen intézet pártolására felhívni, mellynek csekély alaptőkéje ’s kevés számu részvényei mellett még tömérdek nehézségekkel kell küzdenie, hogy kitüzött czéljának megfeleljen, ’s nagyobb részvétre magát érdemesítse. Adjunk uraim! egy fillér, mellyel illy módon szegény embertársunkon segítettünk, nem mulékony alamizsnácska, sőt gazdag kamattal fog jutalmazni. A’ részvét mennyei származásu, mennyből várhatja jutalmát. – Garay legfelsőbb helyen megnyerte a’ „Regélő” divatujság kiadhatását. A’ fiatal irónak jóhangu neve folyóiratának legszebb sikeréről kezeskedik. – E’ napokban jelent meg egy röpirat: „Kelet népe közt egy ember”, mellyel az olvasók igen furcsán fognak járni, ha azt valamelly nagy várakozással veszik kezökbe. – Az általunk említett, némelly lelkes egyed inditványára részvények utján biztosított budai casino mult hó 31-kén nyittaték meg. Az intézet a’ várbani Marczibányiházban van. – E’ napokban bocsáttatik vagy bocsáttatott ki egy városi rendelmény, melly a’ dunábani fürdés szabályait foglalja magában. Megvalljuk, hogy a’ nevezett rendelményt az ősz közeledtével kissé időntulinak tartanók, ha nem emlékeznénk azon deák közmondásra: „sat cito, si bene!” – A’ leopoldutczábani egyik ház udvarában, a’ fenálló épitési rendelmények ellenére, deszkafélszert épitenek, ’s azt ugyanazon rendelmények kijátszására téglával épitik alá. Nem hiszszük, hogy ez az épitési biztosság tudtával történik, melly azt bizonyosan meg nem engedné, miután a’ külvárosokban a’ szegényebb néposztálynak sem engedte ’s engedi meg mostanig is. – A’ „Pesther Tageblatt”-ban gróf Szapáry-Almásyné ’s több nevelőintézeti előljárónő Himberger D. irómesternek a’ szép-, gyors- és helyesirásbani czélszerű tanitásmódját ajánlják, melly által gyermekek és korosabbak rövid idő mulva mind a’ magyar, mind a’ német nyelvben a’ legszebb sikert tapasztalják. Lakása vácziutczábani Walthier-házban, 437 szám alatt, 3-ik emeletben.
Vangel ur a’ nemzeti szinház részére akarja magát kiképezni; sajnálnók, ha ármánykodások visszariasztanák. Annyi bizonyos, hogy jobb bassistára aligha fogunk szert tehetni, bár mikint is fognak némelly rekedttorkú hősök ellenmondani.
Neveik közölve lesznek. – Szerk.
