SÁROS VÁRMEGYE küldöttségének véleménye az adó kivetése és behajtása iránt.
SÁROS VÁRMEGYE
küldöttségének véleménye az adó kivetése és behajtása iránt.
küldöttségének véleménye az adó kivetése és behajtása iránt.
Az adó, a’ magyar fogalom szerint, a’ nemetlen tiszta jövedelmeinek egy része, mellyet ő a’ közszükségekre forditani köteles. Mennyiben már az adó ezen fogalmától eltér, ’s a’ tiszta jövedelmek nagyobb részét, vagy egészét ’s talán még a’ tőkének részét is érinti, annál nagyobb ’s végre elviselhetlen terhére válik az adózónak. Hogy hazánk több vidéke, ’s különösen ns Sáros megye is, e’ részben szomorú állapotban van, ezt tanusítja mindennapi tapasztalás; mi pedig ezen állapot okait illeti: ezek részint országosak, millyen a’ kereskedés pangó állapotja, a’ só magas ára, a’ porták aránytalan, ránk nézve súlyos elosztása, a’ deperditák ’steff., mellyeknek orvoslása a’ küldöttség körén kivül van, ’s csak országgyülés által eszközölhető; részint megyeiek, mellyek t. i. az adó jelen kézelésének módjából következnek; ’s ezek azok, miket a’ küldöttség figyelmébe vett.
Ezeket tekintve, ámbár tagadhatlan, hogy az egész adózási rendszer hamis alapon nyugszik, midőn az ipart hátráltatva és büntetve, ezt ’s nem csupán a’ birtokot veti adó alá; midőn a’ főt és barmokat – nem tekintve a’ keresetmód nagyobb vagy kisebb lehetségének különbségére – mindenütt egyenlően méri; midőn a’ telkek és határok jövedelmeit Mária Theréziának magában is hibás urbére szerint, nem tekintve az azóta bekövetkezett számtalan változásokat, veszi föl: mégis minthogy ezeknek változtatása és egy uj adókivetési kulcsnak kidolgozása és alkalmazása nagy bajjal és költségekkel járna, a’ nélkül, hogy tökéletesebb létéről kezességünk volna, ezen tárgy tökéletes és kimeritő kidolgozását az országgyülés feladatának tekinti a’ küldöttség, melly azonban addig is, mig ez rendszeresen és kimeritőleg a’ maga helyén fölvétetik, nehogy a’ jobbágy és nemetlen tovább is igazságtalan és aránytalan terhet viseljen, a’ következőkben terjeszti elő nézeteit, – remélvén, hogy a’ gyors és lelkiismeretes végrehajtás nagy részben elfelejteti elégtelenségöket.
A’ mi már a’ megyében az adót tárgyábani legnagyobb és legkiáltóbb aránytalanság és terheltetésnek főokait illeti: ezek a’ küldöttség alázatos véleménye szerint: 1. A’ rovatos összeirásnak (dicalis conscriptio) köztudomásra levő hibás volta, melly az erkölcsiségnek legnagyobb kárára a’ szolgabirók önkényére és az adózók hazug előadására van hagyatva, minden felsőbb vizsgálat és ellenőrség nélkül történik, és a’ hivatalos hamisitások oskolájává lesz, midőn járás a’ többi járások, kerület a’ kerület, ’s helység a’ többi helységek ellenében annyiban könnyíttetik, mennyiben a’ bemondott tárgyak összeirása az igazságtól eltér. – 2. Nem kevesbbé igazságtalan az is, hogy sok egyed, ki egyenesen törvény értelmében adó alá tartozik, ez alól fel van mentve. – 3. Hogy sok egyed, sőt az adózók némelly osztályai, minden arányon alól keveset adóznak. – 4. Hogy az egyedek a’ községbeni zsarolások és aránytalan kivetés ellen biztosítva nincsenek. – 5. Hogy az adó helységenkinti mennyisége mindjárt a’ számoló esztendő kezdetén tudva nincs. – 6. Hogy az adó behajtása iránt czélirányos szabályokat nélkülözünk. – 7. Hogy az adó egész tárgya gyüléseken csak mellékesen, nem azon figyelemmel, mellyet érdemel, vétetik föl.
Ezen hiányok orvoslására nézve: 1) A’ mi a’ rovatos összeirás önkényes igazságtalanságát illeti: ennek elmellőzésére két eszköz szolgálhatna; az egyik, mellyet egykor nagyérdemű néhai Máriásy Antal táblabiró bőven kifejtve és részletesen kidolgozva javalt, ’s mellyhez hasonlót most is a’ küldöttség egyik kitünő tagja irásban is ajánlott, miszerint t. i. a’ nemetlennek minden vagyona hittel lekötött küldöttség által igazságosan iratnék össze, ’s ezen összeirás, mellyben minden körülmény és a’ keresetmód minden neme lelkismeretesen, igazsgos mérleg szerint, egymással arányba hozatnának, lenne mindenkor a’ három vagy hat évre kiszabandó adózási időszakban az adózás alapja. A’ küldöttség azonban, melly a’ részletesebb és szorgalmasan kidolgozott terveket vizsgálta és igazságosságukat el is ismeri, mégis azon véleményben van, hogy az illyen összeirásokkal járó kikerülhetlen nehézségek és költségek a’ másik, habár tökéletlenebb, de egyszerűbb ’s könnyebben kivihető módot ajánlhatóbbá teszik, melly szerint t. i. nem az egyes helységek, hanem az egyes járások javadalmai és ártalmai egy, hittel lekötelezett ünnepélyes küldöttség által vizsgáltassanak, ’s ezeknek és a’ járások telkeinek hiteles összeirás általi kitudása szerint, mellyben már valahára, az 1836: XI törvényczikknek értelmében is, a’ puszta telkektőli adózás is rendbe hozatnék*, a’ járások közt az adó mennyisége arányosan ’s – a’ mennyire lehet – az igazságtól legkevesbbé eltérőleg elosztassék; ezen elosztás pedig csak a’ körülmények nagyobb változásánál ’s csak a’ rendes adó tárgyábani közgyülésben (congregatio confrontationalis) változtathassék meg. Ez által megszünnék az inger, a’ járás könnyitésére a’ rovatok számát a’ lehetőségig az igazságtól eltérőleg lenyomni, melly eddigelé az összeirások hamis voltának főoka vala; a’ rovatos összeirás pedig csak a’ járást illető adónak a’ helységek közti arányos elosztására szolgálván, a’ szolgabirák által valószinűleg igazságosan vitetnék; minden esetre pedig a’ megye közönsége elébe terjesztendő ’s ez által megrostáltandó lenne. – 2) Hogy továbbá jövendőre az összeirásból és adó alól oda tartozó személyek béres létök szinelése alatt egészen ki ne maradjanak, a’ küldöttség véleménye szerint határozandó: hogy a’ törvény értelmében is minden nemetlen – a’ czigányokat sem vevén ki – a’ rovatos összeirás alá tartozik, egyedüli kivételével a’ nemesek tisztjeinek, szolgáinak ’s béreseinek; melly osztályokba azonban csak azok tartoznak, kik munkáikkal egész esztendőn kizárólag uroknak kötelezvék, és senki másnak bérért nem dolgozhatnak, akár már a’ földesur konyhájából, akár megtárából, akár csak általánosan curiájából élnek. Itt mellékesen az is megjegyzendő, hogy a’ küldöttség véleménye szerint a’ zsellérház, ha a’ földesur anyagaiból és segitségével épült fel, még akkor is, ha azt a’ zsellér tartoznék tatarozni és kiigazítani, az ur tulajdonakint tekintessék, ’s e’ szerint rovatos összeirás alá nem kerülhet: ezek szerint tehát a’ curialis zsellérek tartozása következő lenne: főtől ’s barmoktól, a’ mennyiben ezek a’ helység legelőit használják, adózni, katonának szállást adni, és utakat csinálni; az urbarialis zsellér ezeken felül még házától is fizet. – 3) Minthogy továbbá a’ lakosok több osztályai, millyenek a’ szabadosok, kézmüvesek, molnárok, haszonbérlők, korcsmárosok és zsidók, aránytalanul csekély részben járulnak az adó terhének viseléséhez, ezeknek adóztatása is – a’ küldöttség véleménye szerint – igazságos arányba hozandó. Nem is gátolja ezt a’ sokszor ismételt ellenvetés, hogy ezek (a’ zsidók kivételével) a’ nemesi segedelmezéshez hozzájárulnak (a’ hova nem tartoznak, mivel nem honoratiorok); mert ebből csak az következik, hogy ha már a’ nemesi pénztárba fizetni kötelesek volnának, azon évben az adóhoz hozzájárulni ne tartozzanak, mellyben a’ nemesi segedelemben részt vettek: de az igazsággal egyáltalában össze nem fér, hogy midőn egy évben csekély mértékben a’ nemesi segedelemhez hozzájárulnak, azért évek alatt minden mértéken alól adózzanak. Szintugy nem áll azon ellenvetés, hogy ők a’ házi, nem pedig a’ katonai adó alá tartoznak; mert ezen elv méginkább illetné a’ zselléreket, kik, miután az urbéri telkek a’ katonai adó alapjául kitűzettek, abban részt venni kötelesek szintén nem volnának. Ha azonban ezen osztályok csupán a’ házi pénztárhoz tartoznának is hozzájárulni, tegyék ezt igazságos, a’ többi lakosokkal egyenlő mértékben, ugyanazért a’ rovatos összeirásba szintugy beiktatandók, mint a’ telkes gazdák. – A’ mi pedig a’ zsidókat illeti: minthogy a’ többi nemetlenek felett több kiváltságokkal nem birnak, ezek is a’ küldöttség véleménye szerint a’ rendes rovatos összeirás alá veendők, ’s nem többé – a’ mint eddig történt – a’ jegyzői hivatal által önkényesen taxálandók, minek következtében csak igen csekély részben járulnak hozzá a’ házi pénztárhoz, a’ mint jelenleg is a’ megyei 1273 zsidó család nem többet, mint 996 frt 39 kr ’s 1/16-t fizet. Minthogy azonban adóztatásukban haszonbérök haszna semmi esetre tekintetbe nem vétethetik, azon különbségnél fogva, melly köztök létez, javaslatba hozatik, hogy személyektőli adózásuk tekintetében négy osztályba soroztassanak, ’s az elsőbe tartozzanak azon zsidó családfők, kik haszonbér fejében 4000 pfrton felül fizetnek, ezeknek osztályadójok lenne 10 pfrt; a’ másikba azok, kiknek haszonbérei 400–4000 pfrtig mennek, adójok 5 pfrt; a’ harmadikba 40–400-ig az adó 2 pfrt; a’ többi zsidó családfejek fizessenek 1 pfrt. – 4) A’ mostani adóztatási rendszer megyei hiányaihoz tartozik továbbá, hogy a’ helységekre rótt adó egyedi fejenkinti elosztása vagy épen meg nem történik, ’s csak a’ helység előljáróira bizatik, vagy pedig nem annak idejében tétetik meg, mi által rendszerint a’ szegényebb adófizetők elnyomatnak. Minthogy pedig ezen felosztás, a’ törvény világos szavainál fogva, egyenesen a’ földesurakat illeti, ezek felszólitandók, hogy kötelességöket az adókönyvecskék kiadásától számitandó 4 hét alatt tegyék meg, különben ezt a’ járásbeli főszolgabiró által kiküldendő járásbeli esküttek, biztosok, vagy aladószedők fogják megtenni. Mire a’ küldöttség véleménye szerint különösen az aladószedők alkalmazandók, kiknek egyéb hivatalos foglalatosságai csak kevés időt kivánnak*.
Im! ismét egy adat, mikint szokott a’ kissé terhesnek látszó, de igazságos törvény végrehajtatni. Váratlan örömmel lepne meg bennünket azon tisztelt levelezőnk, a ki positiv határozottsággal tudósithatna, hogy megyéjében a’ puszta telkektőli adó beszedése tisztában van. Bizony, bizony 5 vármegyére sem akadunk az egész hazában. – ’S ez igen természetes, ’s az adó kérdésének gyökeres orvoslása nélkül mindig természetes is marad.
Szerk.
Mi ezt czélszerübbnek vélnők egyenesen a’ szolgabiráktól kivánni meg; a’ mint több megyékben valósággal ugy is van; kellene pedig történnie teljes nyilvánossággal, ’s ugy, hogy a’ helységi különös költségek meghatározásához a’ lakosok kellőleg hozzájárulhassanak, mert sok helyütt az iszonyatosságig megy, minő zsarolást visznek véghez a’ lakosokon e’ czím alatt a’ helységek előljárói.
Szerk.
Az adó czélszerű behajtása iránt a’ küldöttség a’ következő szabályok elfogadását ajánlja: 1. Miután az adó terhének könnyebb elviselhetését hatalmasan előmozdítaná, ha az egész mennyiség, figyelemmel a’ helység körülményeire, hónapokra felosztatik, ’s nem többé, miután egész évben csak hanyagul hajtatott be, az utólsó hónapokban közvetlenül az aratás és őszi vetés után egész szigorusággal követeltetik, mi által az adófizető kénytelenittetik termékeit épen akkor, midőn legolcsóbbak, minden áron eladni, hogy a’ lanyha behajtásból eredett hátramaradását egyszerre lerója, ’s korcsma-adósságait, mellyek ugyanazon időben szoktak szolgabirói commissiók mellett behajtatni, lefizesse: azért ezentúl a’ főszolgabiráknak meghagyandó, hogy kötelességöknek tekintsék a’ helységre rótt adómennyiségnek, figyelemmel a’ helységnek különböző időkbeni különböző keresetmódjára történendő felosztását és a’ befizetések előleges elrendezését a’ hónapok szerint. Összefüggőleg továbbá ezen rendelkezéssel a’ küldöttség javasolja a’ korcsmai adósságok előlegességének eltörlesztését, ’s a’ szolgabiráknak eltiltását illynemü commissiók kiadhatásától; az illynemü adósságok jövendőre csak ugy mint egyéb adósságok hajtassanak be, a’ járásbeli rendes szolgabirák előleges vizsgálata után. – 2. Minthogy továbbá a’ megyei adófizetők még nincsenek a’ müvelődés azon fokán, hogy sokszori nógatás nélkül, becsületérzésből és érdekeik józan felfogásából az adó befizetéséről önkényt is emlékeznének*, hagyassék meg a’ falusi biráknak, hogy minden hétnek végén, szombaton, tegyék meg a’ beszedéseket; az igy beszedett, a’ főszolgabiró által előre a’ fentebbiek szerint meghatározott mennyiséget pedig, mint eddig, minden hónap elsején hozzák be. – 3. A’ termékek kiszolgáltatása nem kevesb figyelmet érdemelvén, mint a’ pénzbeli adó, a’ számtalan visszaélések és járások közti egyenetlenségek és aránytalanságok elkerülésére ezentúl minden közpénztárból történendő termékvásárlás, nemkülönben a’ szolgabirák vagy biztosok általi megszerzések a’ járás rovására végképen eltöröltetni javasoltatnak; e’ helyett pedig az adó tárgyábani közgyülésben ezen teher is szinte ugy, mint a’ pénzbeli kivetés előterjesztett előleges terv szerint rendesen járásokra és helységekre felosztandó, hogy ezen alapon minden helység a’ reá rótt ’s őt illető mennyiséget a’ raktárakba bevihesse, a’ járási és megyei terhes termékszerzésektől megmenekedjék, ’s más, kötelességöket nem teljesitő helységek hanyagságát, értékével kipótolni ne tartozzék. A’ raktárakba történendő bevitelek alkalmával az adófizetőknek akármilly szín alatti taxáltatása a’ legszigorúbban tiltatik. – 4. Ennek következtében tehát, megszüntetvén az eddigi mód, melly szerint a’ termékek kezelése csak a’ helység előljáróinak szóbeli számadása alatt volt, a’ termékekbeni adó iránt is külön följegyzés javasoltatik, melly az adókönyvecskébe szinte beiktatandó, ’s ezekhez hasonlóul számadói vizsgálat alá tartozik*. – 5. Minthogy továbbá eddig az egyedek tartozásai és fizetései csak rovásokra szoktak vágatni, ’s mindig kizárólag a’ községek birái által kezeltettek, miből különösen több évi hátramaradásoknál ki nem bonyolitható zavar ’s a’ birák és néhány egyedek kárositása következik: hogy ezentúl az egyedekre nézve is a’ számadásokban világosság létezzék, javasoltatik, hogy az adókönyvecskékbe az egyedi felosztás is ugy pénzre mint termékekre nézve és minden egyednek minden behajtásnáli 644befizetése pontosan bejegyeztessék, a’ községi jegyzők által. Hol azonban illyenek nem léteznének, ott ezen bejegyzések minden havi adóbehozásnál, a’ biztosok és aladószedők által tétessenek meg, minden számadási év végével pedig a’ könyvecskék az egyedi befizetések iránt is a’ főszolgabirák által megvizsgálandók és hitelesitendők, a’ tartozások és felülegezések kivilágosultával, ezek az uj kivetésből levonandók, azoknak behajtása iránt czélszerű rendelések teendők, a’ bé nem hajthatók pedig jelentésbe foglalva a’ közgyülésnek beadandók. – 6. Miután végre a’ helységi biráknak egyéb számadásai is, a’ netaláni közjövedelmek és adónfelüli egyéb kiadások iránt szinte megvizsgálandók, hogy az adózóban nagyobb bizodalom gerjesztessék, és a’ visszaélések megszüntessenek, ’s maga az adó is rendesebben hajtathassék be; minthogy ezen vizsgálat egyenesen a’ földesurat illeti, czélszerűnek látszik, hogy a’ könyvecskéknek az egyedi befizetések iránti hitelesitésénél a’ főszolgabiró egyszersmind a’ birák számadásait is vizsgálja és rostálja, mind azon községekben, hol az uraság ezen jogával élni elmulasztaná.
Kérnők e’ thesist a’ puszta telkek utáni adó tárgyára is alkalmaztatni.
Szerk.
Nézetünk szerint a’ termékek kényszerített kiszolgáltatásának olly módját kigondolni lehetetlen, melly igen sok mellékes teherrel, kárral ne járna. E’ részben Zalának, valamint az egész adókezelésre nézve Veszprémnek rendszere (mellynek részletes közlését szívesen kérjük) sokkal czélirányosabb.
Szerk.
Mind ezen javaslatok azonban csak ugy fognak életbe léphetni, ha az évnegyedi közgyülések egyike rendszerint különösen az adó tárgyának fog szenteltetni. Ezen számoló és adóvizsgáló gyülés (congregatio confrontationalis) legczélszerűbben augustus vagy september havában tartathatnék, ’s erre tartoznék: 1) a’ főbirák jelentéseinek nyomán mindazon anyagnak, melly adó-kivetésre és elosztásra szolgál, tehát a’ dicalis összeirásnak is, rostáltatása és feldolgozása. – 2) Az előleges adókivetési terv megalapitása, mind pénzre mind termékekre nézve. – 3) A’ közmunkák, utak és hidak iránti rendelkezések. – 4) A’ tartozások iránti czélszerű végzések, nehogy végre mind az egyik, mind a’ másik pénztárban, ezek, a’ mult idő szomorú példája szerint, halomra nőjenek, és a’ felülegezésekkel együtt zavart okozzanak. – 5) A’ pénztárak mibenlétérőli jelentések. – 6) Az orvosi jelentés a’ közegészség és orvosi rendelmények iránt. – 7) Az előfogatokróli nyugtatványok vizsgálata. – 8) A’ várnagy jelentése a’ megyei bútorok és raktárak iránt. Ugyanezen gyülés alatt a’ hajdúvizsgálat és az árcsökkentések tartandók. – Nehogy azonban mind ezen tárgyak egész kiterjedésökbeni fölvétele mód felett sok időt kivánván, a’ közönséget úntassa, ’s csak kisebb buzgósággal ’s felületesen vétessék föl, javasoltatik még egy számvevői és adóvizsgálati küldöttség, melly egy héttel a’ confrontationalis gyülés előtt a’ tagok özüli hivatalkorra legöregebb táblabiró elnöklete alatt összeüljön, mind azon tárgyakat részletesen megvizsgálja és előkészitse, ’s minden egyes pontokra kiterjedő, részletes, kimeritő, adatokkal támogatott jelentését a’ gyülésnek adja be.
Végre, nehogy ezen rendelések is sanctio hiányában csak papiroson, mint egyéb idvességes javaslatok, maradjanak, hanem életbe is lépjenek, a’ küldöttség vélekedése szerint minden tisztviselő, ki az adó tárgyában kötelességének eleget nem tesz, ’s jelesen a’ rá bizott adó tárgyábani jelentéseket a’ confrontationalis gyülésre be nem adja, a’ legközelebbi tisztválasztáskor minden kijelelés alól maradjon ki.
