SPANYOLHON.
SPANYOLHON.
Madridban oct. 7-ke ’s 8-ka közti éjen 80 testőrtiszt hivatalból kitétetése következtében mozgalom támadt, mellynek czélja vala, a’ fiatal királynét elragadni. A’ helybeli katonaság azonnal elnyomá a’ lázadást, ’s Madrid 8-kán reggel teljes nyugalomban volt – Hir szerint Espartero a’ bask tartományokba siet hadseregével. – A’ lázadás inditói közül többen agyonlövettek, kik közt don Diego Leon is lenne, mi Krisztina udvaránál igen nagy aggodalmat okozott.
Az Allg. Ztg párisi levelezője következő részleteket közöl a’ királyi palota megtámadásáról Madridban: „A’ regens Espartero és a’ királyné gyámja Arguelles értesitve levén a’ merényről, jó előre gondoskodtak; a’ palotában az őrök meg valának kettőzve, ’s a’ királyi szobákhoz vezető járást annak belsejében biztos láncsások őrizék. Kivül egy osztály gardakatona állott, mellyhez az esős, viharos éj sötétében még egy másik is csatlakozott a’ „la Princesa” ezredből. Ezen utóbbiak „éljen a’ királyné! le Esparteroval” kiáltások közt megtámadák a’ láncsásokat, kik a’ palota belsejét őrizék, ’s a’ királyné szobáiba akartak nyomulni, de sikeretlenül; mert a’ láncsások, bár csekélyebb számmal valának, vitézül ellenállottak. Alig történt néhány puskalövés, midőn a’ lármára segédkatonaság érkezett, ’s a’ küzdést, melly az aránylag szűk helyen, elég hosszú és véres volt; csaknem egész óráig tartott. De ekkor vége lön, ’s a’ czinkosok, kik megszabadulhattak, szerteszét futottak. Az ősz Arguelles egész ütközet alatt egy pillanatig sem hagyta el a’ rábizott herczegnéket, a’ regens pedig azonnal a’ katonák iránti szükséges rendelkezés után látott. Nincs benne kétség, hogy Diego Leon, Concha ’s egyéb tábornokok valának a’ mozgalom vezérei, kik azonban elég okosak voltak, a’ csatamezőn személyesen meg nem jelenni. De megjelentek a’ katonai laktanyákban, ’s azalatt, mig a’ palota megtámadtaték, ügyekeztek a’ katonákat elcsábitani; azonban ezt is sükeretlenül; megismertetvén, csak nagy bajjal menekülhettek meg.” – Némelly tudósitások szerint azonnal elillantak Madridból, ’s a’ kormány folyvást nyomoztatja őket; mások szerint Diego leon elfogatott. A’ lázadók nagy része a’ palota megrohanásakor fogságba került. – A’ katonák a’ záporban dülő eső daczára is, fegyverben állva tölték az éjet, ’s a’ leghívebb ragaszkodást bizonyították a’ fenálló kormányhoz; számos nemzeti őr önkényt hozzájok csatlakozott, ’s 8-kán reggel a’ regens az egész sereg fölött szemlét tartott, mellyet a’ királyné, a’ gyám ’s a’ cabinet tagjai a’ palota erkélyéről néztek. A’ tolongó nép, valamint a’ sereg is, élénken élteté a’ királynét, a’ regenst, az alkotmányt és szabadságot. A’ hirlapok legnagyobb része erőteljesen nyilatkozik a’ kormány mellett, ’s a’ lázadás gyors és szigorú elnyomását kivánja. – A’ regens felszólitást bocsátott közre a’ spanyol néphez, mellyben O’Donnellt ’s társait bűnös lázitókká bélyegezvén, a’ veszélyt semminek ’s a’ kormányt a’ legczélszerűbb rendszabályokra elkészültnek nyilatkoztatja.
Pamplonába minden oldalról gyülnek a’ hiv ezredek Ribero segitségére. – Hire volt, hogy Iturbe, második guipuzcoai parancsnok, Krisztina pártjára állott; de ez nem valósul, sőt ő is, Aleala első parancsnokkal együtt, Riberót segíti. Ellenben Urbistondo Krisztina királynéhoz csatlakozott, ’s Ortigosa carlista tábornok mindenfelé jár a’ bask tartományokban, ezeket fellázitni. Oct. 5-kén Aleala és Iturbe Bergarában állomásoztak. – Ribero egy küldeményeleséget, melly Losarcosból érkezett, O’Donnell számára elfogott. – Bayonneban nyüzsögnek a’ Spanyolhonba visszatérő carlisták: a’ franczia kormány behunyja szemeit, ’s átereszti őket. – A’ főváros és a’ mozgalom szinhelye közti közlekedés gátolva van. – Munnagorri Guipuzcoában zászlót akart emelni, de Alcala katonái által azonnal elnyomatott, ’s a’ határon túl szökött Bayonneba. – Aragonia, Castilia ’s ezek fővárosai egészen nyugton vannak. O’Donnell ’s egyéb lázadók minden elkövetnek, hogy Krisztina királynét Spanyolhonba jövetelre birhassák; de ez nem mer illy koczkáztatott lépést tenni.
Angol lapok mind azon véleményben vannak, hogy a’ spanyol polgári háború megujitására czélzó „őrült kisérlet” a’ franczia kormány előtt igen kedves, ’s okát főleg azon szennyes önzésben keresik, hogy miután a’ spanyol kereskedési tariffa, melly nov. 1-jén életbe lép, és Espartero szigoru rendszabályai a’ határon véget fenyeget vetni a’ Francziaországra nézve olly nyereséges csempeskedésnek ’s dugárusságnak, – a’ kormány egész befolyását ezen dicséretes reform meghiusitására fordítja.
A’ Sent. de Pyrenées szerint don Francisco de Paula infans oct. 9-eig még folyvást Bayonneban vala. Utilevei rendben voltak, ’s őt mégis fentartóztatták. A’ spanyol consulnál lakott. A’ nevezett hirlap ezt teszi hozzá: „Az infans Esparteróhoz készül; eleresztik e? nem tudjuk. Ha azért menne Spanyolhonba, hogy a’ Krisztina királyné ügyét segítse, bizonynyal eleresztenék.” – A’ Moniteur hamisnak nyilatkoztatja e’ vádat, ’s don Francisco 9-kén csakugyan el is utazott Bayonneból Pauba; Parsent gróf kiséri.
