Bereg.
Bereg.
Beregszász, jun. 1. April. 25-kén kezdett, de a’ ét heti törvényszékek és pünkösti ünepek közbejötte miatt majus 22-ik napjáig tartott közgyülésünk eredményeit elhárithatlan akadályok miatt csak most közölhetvén, ennek a’ tavaszi munkálkodás beálltából – mert hiába! az önérdek hatalmasban oscillál a’ közügy távolabbi függönyénél – tehát, mint mondám, a’ szántás-vetési napok beálltából magyarázható néptelensége ’s mégis tartóssága az, mi első gyógyszert igényelne, vagy, ha inkább tetszik, kérne. Sokan vetik okul a’ közgyülés törvényszékek általi ketté szakitását; mások a’ hosszadalmas szónoklatokat, mások a’ győzni-akarásból keletkező felelgetési viszketeget, ismét mások mást: annyi igaz, hogy nem volna fölösleg meghatározni, miszerint egy tárgy fölött csak egyszer, vagy legfölebb kétszer legyen szabad bármelly egyénnek nyilatkozni. – De a’ tárgyra. Elsőben is az april. 5-kén tartott restaurált kis gyülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén, fölolvastatott a’ kisgyülésre okot adott helyet. tanács k. intézvényre – mellyben bizonyos ki nem tett számu, de a’ kisgyülés által a’ kitett tisztek számából 400-ra képzelt katonaságnak Munkácson leendő szállásolása tudtul adatik – költ azon határozat, miszerint Munkácson az illető főszolgabiró hiv. tudósitása szerint csak 270 katonatartással köteles ház levén, főleg ezért, de különben is e’ megye rendei már alázatos felirásukban az uralkodó népinség tekintetéből kimélésért esedezvén, a’ fent irt számot elfogadhatlannak nyilatkoztatták; melly határozatra ’s illetőleg kisgyülési felirásra e’ gyülés folyama alatt értésünkre adaték, hogy a’ tisztek számából vont következtetés hibás, és hogy a’ bizonyosan megérkezendő általános szám az ott eddig szállásoltakét föl nem mulja; továbbá, hogy a’ nm. kormányszék gondoskodását az egész ország törvényhatóságai közt levén köteles megosztani, kimélés iránti kérelmünk nem teljesithető. És igy nem teheténk mást, mint ismételők imánkat: „Engedd uram! mi hamarabb létesülni a’ katona élelmezési törvényt.” – Kir. személynök ő nm. hiv. levele, mellyben az U. S. büntetőperében átvizsgált itéletet megküldi, – minthogy a’ törvényszéki itélet már ezelőtt 14 évvel hozatott, ’s a’ jelen kir. táblai itélet latin nyelven szerkesztetett, – fölirásra szolgála alkalmul. – Gróf Schönborn Ervin ő nmlga örökös, de még be nem iktatott főispánunk levele, mellyben néhai édes atyjának a’ Munkácson tervezett iskolára tett ajánlatát minden az épülethez szükséges anyagok kegy. fölajánlásával bőviti, harsány „éljen”nel fogadtatván, egyszersmind a’ nm. h. tanács hódoló alázattal megkéretni határoztaték, hogy az e’ czélra szánt öszvegből magas atyai kegyeit velünk is éreztetni, ugyszinte a’ szatmári püspök ő nga is, hogy – mint a’ jegyzőkönyv szól – bokros érdemei hervadhatlan koszorujába ezen iskola fölsegélésével is egy szép virágocskát tüzni méltóztassék. – Ezután több megyei levelek olvastattak föl, ugymint: 1) Temesé, az ismert katonai merényt elkövetett hadnagynak kapitánynyá lett emeltetését fájlaló. 2) Soproné, a’ n. vámszövetséghezi csatlakozásra ügyes szerkesztéssel fölhivó. Az első rokonérzelemmel fogadtatott, a’ másik hosszabb vita után, mellyből a’ kereskedés szükségének általános elismerése, de egyszersmind egyfelöl mélyebb tárgyismeret hiánya, vagy a’ „miképen” iránti hideg közönyösség, másfelől azonban a’ P. Hirlap e’ tárgy fölötti olly igazán szép és alapos okoskodásainak közöttünk sokakban vérré válása és méltánylása tünt ki, – a’ követi utasitással foglalkozó választmány tárgyhalmazához utasittatott. 3) Pest megyéé, a’ vegy. házasságbani körlevelünk visszavételének nem-eszközölhetését jelentő, melly alkalommal Abauj megye Werfer Károlynak mint iromány-letartóztatónak megidézésére fölkéretni határoztaték. 4) zaláé, a’ Gollner mr ezred átal eljátszott 427illyr gunydalt tárgyazó. A’ tett – mint érdemli – méltó nemzeti nehezteléssel vétetett, és lön fölötte hosszas beszéd. Sz. kam. ügy. föl se veendőnek, R. pedig még notával is büntethetőnek vitaták; állitván: hogy az álladalom kettőből áll: fejdelemből és nemzetből, ha tehát az elsőnek szó, vagy torzkép általi megsértése is notával büntettetik, kétségkivül egy a’ nemzetet illy méltó indignatióra fakasztó sérelem hasonló megfenyitést érdemel. Nem hiányzott ennek ostromlása sem. A’ többség azonban Zala határozatát magáévá tevén, egyszersmind a’ fölhivó megyét, nem mintha határozata alaptalanságán kétkednék (?), de mert – a’ gunyversek megküldésére szólitá föl. – 5) Sopron mentegetőző, és 6) Tolna ellenkezőt javasló, ’s helyesléssel fogadott levele. 7) Szabolcsé, közgyülésének ’s törvényszékeinek tartandását tudató, az előbbinek közlésére Szabolcs megye barátságos tisztelettel föl fog szólittatni. 8) ugocsáé, a’ zsidók iránt ezen hirlapban már közlött ’s nálunk tudomásul vett, mint szinte 9) alsó-Fehéré, melly az 1836: XXI. t. czikktőli elállásra minket sem birhatott. 10) Hunyadé, egyesülési fölhivásunkra rokonérzelmét tanusitó levele örvendetes tudomásul vétetett. – Olvastattak továbbá főtárnok ő exjának üdvezletünket köszönő ’s a’ fens. nádornak több rendbeli latin szerkezetű levelei, mellyek folytában ő fensége hódoló alázattal rendeltetett megkéretni, miszerint örvendetes tudomásukra levén a’ RR-nek, hogy Pest megyét ő fensége magyar nyelven szerkezett leveleivel szerencsésítni méltóztatott, megyénk rendeit is Pestéhez hasonló magas kegyben részesítni kegy. m méltóztassék. – B. Orczy TGy.-nek, mint a’ m. g. kertészeti osztály elnökének, egy középponti kertre részvénygyüjtésre fölhivó levele, a’ nyomban nyilvánult tettleges meleg részvéten kivül, egy megyénkbeni fiók kertészeti egylet létesitésének inditványozását idézé elő, mellynek is nálunk különösen szükséges megszületése az anyaegyletnek életbe léptetése utánra halasztatott. – A’ nm. h. tanács, a’ megyebeli n. muzsalyi urbéri rendbeszedő pert észrevételei hosszu sorozatával együtt leküldvén, a’ RR. abban, hogy egy a’ régi urbérben foglalt, de idővel a’ tulajdonos által az I rész 40 cz. nyomán nemesi lakká alkotott telket az uriszéki itélettel ellenkezőleg azért rendeli az adó alapjához csatoltatni, mert az e’ telket illető eljárás nem az 1836 évi t. cz. határozta uton történt, sérelmet láttak; egy részről, mivel a’ törvénynek visszaható erőt tulajdonitani nem lehet, ez eset pedig a’ felidézett törvény születését több évtizeddel előzi meg, mikor I: 540. által a’ „miképen” meghatározva nem vala; más részről mivel az 1836-ki t. czikk szerint eljárt uriszék a’ rendbeszedő pörben a’ tettet mint törvény értelmében történetet helyeselte. Ugyszinte az észrevételek közt előforduló azon kivánatra is, hogy a’ föld minőségének osztályzata – összehasonlithatás tekintetéből – a’ régi urbéri illetőségre is kiterjesztessék, mint a’ törvény rendével – melly ezen osztályzatot a’ RR. véleménye szerint csak a’ jövőbeni illetőségre rendeli kiterjesztendnek – meg nem egyeztethetőre fölirást határoztak. – Ugyancsak a’ nm. h. tanács egy anyakönyvi kivonatot a’ kellékek hiánya miatt visszaküldvén, csudálkozva vevék a’ RR. észre, hogy a’ tisztán magyarul szerkezett anyakönyvi kivonatot hitelesitő törvényes bizonyság azt latinul irá alá! mellynek igen méltó megrovása után rögtöni magyaritás végett a’ jelen volt esküttnek átadatott. – A’ fő m. cancellaria, egy a’ vári hadnagyi szék előtt folyt pört birtokon belül rendelvén a’ t.székre átvitetni, ezt a’ RR., mint máskor is már sérelemnek vevék. – A’ vegy. h. áldást megtagadó R. lelkész ellen kezdett ügynöki pört még mult gyülésünkből fölkérő parancs folytában a’ RR. a’ folyamodás leküldését kérvén, most ismét a’ folyamodás közlése megtagadásával, ’s annak tudatása mellett hogy a’ ekért folyamodás R. kérésére a’ szatmári püspök ő nga által iratott, a’ pörbeli irományok eredetben fölküldetni, és azalatt a’ dolog jelen állásában hagyatni ismételve rendeltetik. – Hosszúra terjedt vitatása után annak, valljon a’ folyamodás leküldése sürgettesék e’ még tovább is, vagy a’ kivőnt iratok fölküldessenek? ’s ha ez utólsó történik, hiteles másolatban e, vagy eredetiben? – fölemlegettetett, hogy , mig lehet, a’ folyamodás leküldését kellene sürgetnünk; ’s miután kijelentetett, hogy ebben mint nem csak publico politicus, de egyszersmind juris publici kérdésben – minthogy az illy tárgyu pörök megvizsgálása az összes országgyülésre tartozik – fél testület lépést nem tehet: a’ kormány iránti kellő tiszteletből mindazáltal a’ pörbeli irományok hit. másban felküldetni, de a’ pör az alatt is tovább folytattatni határoztatott. – Melly határzat ellen elnök első alispánunk óvását kérvén jegyzőkönyvbe iktattatni, ezen óvás lön másnap hossza vitának botrányköve. Álliták többen, hogy az óvás beiktathatásának megtagadása ellenkezik a’ szólás szabadságával; hogy a’ törvényszéki független itéletek ellen is szabados óvással (felebbvitellel) lehet élni; hogy sok esetekben káros és jogveszélyeztető volna ’stb. – Megengedve az óvások szükségét magányos tárgyakban, tagadók annak kellő, sőt lehető voltát publico-politicaiakban. A’ megyei törvényszerű határzatnak nincs felebbviteli birája, az ugyis egyaránt kötelez óvót és nem óvót, miért hát az óvás? Némellyek benne csalhatlansági igényt véltek látni, mások mást és ismét mások különösen az „elnök óvását” láták veszélyesnek, mit az „elnök” szó kihagyásával véltek kikerülhetőnek. Végre is a’ többség az első alispán óvását beiktatni rendelé. A’ munkácsi gör. egy. püspök egy polgár, és már akkor nem pap, D. A., ellen papok által eszközlött vizsgálattételért mindt a’ megye hatóságába avatkozó vádoltatván, mult őszi gyülésünkön, a’ vád vele azon fenálló megyei határzattal lön közölve, hogy feleletét a’ legközelebb tartandó közgyülésre az „actio” különbeni elrendelése terhe alatt mulhatlanul beadja. E fölszólitásra a’ püspök jelen közgyülésünkre küldött ’s megyénk rendeitől a’ szokott czimet is megtagadó levelben azt irja, hogy ő a’ megyének felelni nem tartozván, nem is felel; – minélfogva a’ püspök a’ gyakorlatban levő határzat nyomán, még azok véleménye szerint is, kik multkor pártolák, pörbe fogatásra érdemesnek itéltetvén „actio” alá véteti rendeltetett. – A’ magy. kereskedelmi bank alapszabályai, miután az átvizsgálására kirendelt választmány azokat mind köz-, mind váltótörvényeinkkel öszhangzóknak – bár a’ nemzeti bank forró ohajtását teljességgel nem kevesbitőknek – találta, részvények aláirása végett kihirdettetni rendeltetett. – Magányügyeink közül, rabjainknak egy fölfogadott mesterember vezérlete alatt a’ megyeház udvarának és utczának burkolására, ugy szinte a’ megyeház udvarábani kőtörésre leendő fordittatása és az utak iránt tett azon határozat érdemel főleg emlitést, miszerint az ujonnan épitendő utvonalok jelen általános mellőzésével, a’ tavaszi munka – a’ vonó marhák gyöngesége miatt – csak gyalog és a’ határbeli utak vagyis uthelyek kiigazitgatásával, az őszi pedig a’ fő utvonal általános megkövezésével fog legrovatni. – a’ házi adó kérdése iránti közvéleményről megyénkben nem sokára valamicskét közlendvén, most tudósitásomat bezárom.
Horváth István.
