Arad.
Arad.
Aradból, julius 18. F. hó 13-kán kezdődött megyei közgyülesünk ma lőn befejezve. A’ szőnyegen forgott tárgyak tömegéből ollyant, mi közérdekénél fogva hirlapi czikkanyagául szolgálhat, ennyit szemelhettünk ki a’ nagy közönség számára: 1) Előkerült egy királyi cancellariai rendelmény, mellyben megyénkbeli magvaszakadt gr. Fekete nemzetségnek jelenleg özvegyi joggal birt, ’s több év előtt a’ kir. fiscus inditásából zár alá vont vagyonára nézve, az illető gondnoktól kihirdetett haszonbérlő árverés, az özvegy részéről sürgetett zár-megszüntetés kérdésének felsőbb helyen történendő elválásaig felfüggesztetni kivántatik. Ez eset alkalmul használtaték többektől, kifejezni nézetöket az ollyantén zárak felől, mellyek nem a’ hitelezők kértére rendeltetnek el; ’s ezekben nem egyebet, mint a’ kiváltságos adóst legyező igazságtalan intézetet látván, miután a’ kérdéses zár is ezek sorából való, azt, mint nemcsak a’ hitelezőkre, de magára az özvegyre nézve is sérelmest, a’ megye által azonnal feloldozandónak lenni vélték; de azoknak véleménye győzött, kik a’ zár feloldását az azt elrendelt hatóság köréhez tartozandónak itélték; és igy a’ RR., mellőzve e’ részben minden beavatkozást, a’ cancellariai rendelményt, miheztartásul a’ zárgondnokkal közöltetni határozák. – A’ nm. h. tanács hozzá 531érkezett panasz következtében, az iránt kivánván értesitést a’ megyétől: valljon Arad városában a’ borjuhúsnak heti vásárok alkalmával egyesek által czimerenkinti szabad árulása divatozott legyen e ekkorig? a’ kérdésre igennel válaszoltatott. – 3) Egyik járásbeli szolgabiró benyujtott hivatalos jelentése szerint, a’ p–i uradalom, hol a’ borjú-, kecske- és sertéshúsnak vásárokon való szabad árulása szinte régóta gyakorlatban volt, a’ megyének ezen gyakorlat fentartását az ügy törvény utjáni eldöntetéseig meghagyó végzést megvetve, az efféle húsárulást önkényesen taksa alá vetvén, ellene tiszti ügyészi kereset elrendeltetni sürgettetett; mitől azonban a’ RR., a’ tettét megbánó uradalom azon nyilatkozatára, hogy az e’ tárgyban kelt megyei végzésnek ezentul hódolni kiván, sőt az eddig önkényesen beszedet taksabeli mennyiséget is a’ megyei kórház javára átengedni kész, elállani kegyeskedtek. – 4) Egy helytartósági intézvény a’ megyének azon rendelkezésétől, miszerint a’ rendőrségi ügyek miatt megszaporodott szolgabirói foglalatosságok tekintetéből a’ fenálló szolgabirói hivatalokon kivül, főispán ur ő excellentiája bölcs nézetéhez képest, még egy középponti szolgabiróságot is felállítni szükségesnek talált, jóváhagyását megtagadván: feliratni határoztatott, hogy ez intézkedést a’ megye gazdálkodási szempontból tevén, mellette tovább is megmaradni kiván, és ha ez tőle megtagadtatik, kénytelen lesz, más megyék példájára, külön rendőrségi szolgabirák felállitását a’ törvény értelmében követelni; egyszersmind ez értelembeni feliratának hathatós támogatásaért a’ nagyméltóságú főispán ur is megkéretni rendeltetvén. – 5) Előfordult azon kérdés: valljon, az ujabb törvény szerint, urszékekre az illető járásbeli fő- vagy pedig kerületbeli alszolgabirónak kell e meghivatnia? ’S nem kis vita után az lőn határozatul kimondva, hogy itt nem a’ járás, hanem a’ kerület döntvén el a’ kérdést, a’ melly szolgabiró kerületében esik az urszék, azt illeti a’ meghivatás, akár legyen fő-, akár alszolgabiró. – 6) Bizonyos uradalom kebelében, az utólsó impetratio korát sokkal haladó régi idők óta honosult tős gyökeres szegény nemes család, maga ősi szabad kis birtokát, utóbbi rendezés alkalmával egyszerre az urbéri telkek sorába iktattatni tapasztalván, sérelme orvoslását mind a’ megyén, mind felsőbb helyen rég folyvást sürgeti; de sikeretlenül, mert a’ régi urbéri táblákhoz, mellyekből kérdéses birtokának nem-urbéri mivoltát egyszerre kimutathatni hiszi, semmikép hozzájok nem férhet; minthogy azok ellenfele, az uradalom mostani tulajdonosa által, a’ megyei levéltárból – mint a’ meglevő téritvény bizonyitja – rendezéskor kivétetvén, oda többé viszsza nem tétette, hanem állitólag eltévedtek. E’ nevezetes körülmény, a’ RRet illő figyelemre ébresztvén, miután meg több levéltárbeli iratok hiányzása iránt is egyes szózatok pendültek volna meg, a’ jegyzőhivatalnak a’ levéltár áttekintése ’a hiányzó iratok elkészitendő jegyzékének jövő közgyülésre bemutatása kötelességeül tétetett. – 7) A megyéhez felsőbb helyről érkezett azon tudósitás, hogy gróf Zichy Ferencz helyébe, a’ Maros folyó szabályozásához, uj királyi biztosul gr. Károlyi György békési főispán lőn kinevezve, az előbbi kir. biztos érdemei méltánylásának nyilvános kijelentése mellett, örvendetes tanuságul vétetett. – 8) Esztergom megyének a’ kényszeritett vontatók iránt Zala és Bihar szellemében kelt határozata velünk közöltetvén, uj harcz támadt ez ügy fölött; de, hála az érlelő időnek! az előbbitől egészen különböző eredménynyel. Ugyanis a’ kényszerített vontatók – mellettök csak 9, ellenök pedig 19 szózat emelkedvén – megyénkben is, a’ nem-hivatalbeli utazókra nézve szerencsésen megszüntettek. – 9) Féléve mult, midőn azt végeztük, hogy a’ tiszviselők, kiszolgáltatandó vontatási nyugtatványaikban, a’ hivatalos foglalatosságot, mellyben jártak, világosan kitenni ’s illyes nyugtatványaikat a’ számvevőhivatal birálása alá hónaponkint beadni tartozzanak; és ime most a’ beadott nyugtatványok nyomán a’ számvevő jelentéséből azon örvendetes tudományt meritők, hogy e’ fél év alatt az elhasznált vontatok száma épen felényi, mint az előbbi félév alatti, és hogy itt a’ százankint, talán ezerenkint, meggazdálkodandó forintok csakugyan fognak a’ latban nyomni valamit! – 10) Temes megye mult gyülésből hozzá intézett kérdésünkre feleletül adván, hogy a’ szinerszegi katonai vad kicsapongás nemcsak még megtorolva nincs, sőt annak főkolomposa azóta előléptetésre is méltatva lőn: ez érdemben, a’ panaszló megye kivánatához ’s előbbi végzésünkhez képest, ő felségéhez hathatós felirást határoztunk. – 11) Varasd megyének egy latin levele, ugy mint multkor Pozsegáé, olvasatlanul visszaküldetett, ’s Varasd e’ részben a’ fenálló törvénynek hódolásra utasittatott. – 12) Bereg megyének a’ könyvvizsgálótól szenvedett sérelme közrészvéttel pártoltatott. – 13) Szabadka városának ismeretes körlevele, a’ benne kifejezett józan elvek méltánylása mellett, az országgyülési utasitások készitésére megbizott választmánynak tárgyalás végett kiadatott. – 14) Tiszti ügyészünk bemutatása szerint, az urbéri telken lakó nemesek nagyobb része adóbeli tartozását leróni már megkezdette, – más része a’ törvényes tartozást elvben elismerte, csupán pillanatnyi tehetetlensége miatt kér szünetet a’ fizetésre, ’s csak kevesen találtatnak, kik a’ törvény iránti hódolástól makacsul vonakodnak; ez utólsók ellen törvényes elmarasztalás után foganatba veendő birói foglalás ’s a’ felől jövő közgyülésre adandó jelentés az illető szolgabiráknak meghagyatott, olly czélból, hogy akkor a’ végrehajtást gátolók ellen egyenkint a’ hatalomkar megrendeltethessék. – 15) A’ p–i uradalom folyamodott az iránt: engedtetnék meg neki, hogy vásárain a’ szőlőkötéshez használtatni szokott hársnak árulóit ezen áruczikkek honnét szerzésének czédula általi kimutatására szoritnia lehessen, mivel illyes óvó intézkedés nélkül a’ jobbágyok részéről többnyire orozva üzött hárshántásból eredő tetemes erdőpusztitásnak legnagyobb gonddal is elejét venni lehetetlen. Voltak nem kevesen, kik a’ folyamodó uradalom ebbeli lépését, azon nézetből, mert a’ hárshántás erdő pusztitás, mellyet a’ törvény tilalmaz, ’s mert e’ szerint a’ hárshéj tilalmas áruczikk, de más surrogatumok által könnyebben is kipótolható, mintsem a’ vele való káros visszaélésnek tágas utat hagyni szükség volna, meleg részvéttel pártolták; a’ többség azonbar nem igy gondolkodott, hanem egyedáruskodási czélzatokat gyanitva, a’ szabad adásvevést e’ czikkre nézve is közótalom alá veendőnek itélte ’s kérelmétől a’ folyamodó uradalmat elmozdította. – 16) A’ scontro fölvétele jövő közgyülésre halasztatott. – 17) Az idéni térmésről a’ nm. h. tanácshoz felküldendő véleményben a’ széna- és őszi gabonatermés jónak, a’ tavaszi pedig általában csak középszerűnek lőn megállapitva. – 18) A’ választott 6 törvényszéki táblabiró hivatalkodása nálunk csak egyik közgyülésről a’ másikig tartván, jelenleg következendők választattak: Aczél János, Biró Imre, Bochdanovich Dávid, Hendrey Pál, Kornia János és Langó Ferencz. – 19) A’ marhahús fontjának ára 12 krról 10-re szállittatott. – 20) Jövő közgyülés határnapjául september 14-ke tüzetett ki.
