NAGYBRITANNIA ÉS IRLAND.
NAGYBRITANNIA ÉS IRLAND.
Néhány nap előtt a’ Times egy czikkben örömét jelenté ki a’ felett: hogy a’ vámcongressus Stuttgartban az angol fonatok és cot nyers vasnak beviteli vámát föl nem emelte, mit Anglia a’ porosz cabinet kereskedési szabad nézeteinek tulajdonított; most a’ Leeds Mercury, egy tekintélyes kereskedési ogranum, tudatja olvasóival: hogy a’ vegyes szövetek beviteli váma 30 tallérról 50-re emeltetett. „A’ vámcongressus határozatai – mond a’ lap – felette ellenségesek a’ brit érdekekre nézve, ugy hogy az angol koránynak komoly figyelmét megérdemlik. Már csak azért is, mivel a’ tervezett változtatások olly titokban tartattak, hogy maga a’ londoni porosz követ is azt mondá Peel Robertnek: nem tud a’ dolog felől semmit, de reméli: Németországnak nincsenek ellenséges czélzatai.” Továbbá a’ lap előszámlálja a’ változtatásokat, mellyek ugyan még hivatalosan ki nem hirdettettek, de a’ mellyekről neki tudomása van, ’s a’ mellyek közül legfontosabbnak tartja a’ vegyes szövetek beviteli vámának fölemeltetését: igen jól tudják – ugy mond – gyapotgyárnokaink, miszerint a’ czikkekre, mellyeknek váma most föl nem emeltetett, az utóbbi években ugyis olly magas vám vettetett, hogy az által majdnem egészen ki vannak zárva a’ német vásárpiaczokról. a’ vámegyesület czélja minélelőbb minden angol gyármüvek bevitelétől megszabadulni.”
Angliában az utólsó évnegyedrőli statusjövedelmi tabelák, mellyeknek az ujonnan befoglalt jövedelmi adó végett feszült várakozással nézett a’ közönség elébe, nem igen kedvező eredményt mutattak. Összehasonlittatván t.i. az 1841 évi octoberi tabelákkal, ez idén a’ bevétel 716,778 font sterlinggel kevesebb volt. a’ Standard igyekszik e’ különbséget különös körülményekből megmagyarázni, de a’ whig lapok nem engedik a’ konczot, mellyre e’ kedvetlen eredményben találtak, ’s h evesen kikelnek ujra Peel gabnatörvényei ’s a’ jövedelmi adó ellen. Több akadályok közt, mellyekkel a’ jövedelmi adó beszedése jár, példát hoznak fel egy gainsboroughi nagykereskedőházról, melly azzal fenyegeté a’ ministeriumot, hogy ha jövedelméről tett jelentésében kételkedik, minden kerreskedő könyveit, mellyek egy jókora hajót megtöltenek, Londonba küldi átvizsgálás végett.
A’ keletindiai társaság, az Atlas szerint, két millió font sterlinget szándékozik az angol banktól kölcsön venni, az Afghanistan ellen folytatandó háború költségeinek fedezésére. Ha e’ hir valósul, ugy az ujabban terjedni kezdett hirek – mellyeket keletindiai lapok is terjessztgetnek, miszerint t.i. az angol hadak Afghanistanból nem fognak visszavonatni – nem egészen alaptalanok.
Angliában még meglehetős számu czigányság lakik, mellynek száma statisticai számitás szerint 19,000 és 40,000 körül forog. e’ népfajnak saját választott czímzetes királya van, ’s különféle nemzetségekre oszlik, mellyek közt a’ Lee-, Stanley- (nagybecsület a’ gyarmatministerre nézve) és Cooper-nemzetségek legnagyobb tekintetűek. a’ minap New-Forestben, Hamphire grófságban, Boltons-Bench nevű helyen nevezetes eset fordult elő e’ czigány statusban in statu: egy tag t. i., még pedig egy Lee, a’ községből számüzeték. – A’ Times következőleg adja elő a’ jelenést: „Mintegy 93–400 czigány vala egybegyülve. a’ bünös, egy csinos ifju, egy a’ király és különféle nemzetségek törzökapái által képezett körbe állittaték. e’ kört egy másik körité, a’ nép férfitagjaiból álló; a’ harmadikat végre a’ nők és gyermekek képezék. a’ király, egy tisztes ősz, ki maga is a’ Lee-nemzetség tagja, ’s kinek fürtjei fölött valószinűleg már 90 nyár lebegett el, élénk mozgalmakkal kisért ’s majdnem egy óráig tartó beszédet monda a’ bünösnek. Az ifju számkivetésének okát a’ czigányokon kivül senki sem tudá, de a’ vétségnek minden esetre igen terhesnek kell lennie, mert illy számkivetés fölötte ritkán történik. a’ király beszédének befejezte után angolul ismétlé, miszerint ezen Lee Jakab a’ társaságból számüzetett; erre a’ bünöst arczul köpé, a’ hármas kör megnyilván, utczává alakult, és a’ bünös veszszőütések közt hagyá el a’ helyt. Az egész jelenés egy cserfa alatt történt az erődben, ’s igen megható vala.”
