FRANKHON.
FRANKHON.
Január 10-kén, tehát első ülésben, a’ kamrák megnyitása után azonnal több törvényjavaslat lőn a’ kormány által előterjesztve; némellyek egy kis csintalanságot gyanítnak a’ ministeriumnak e, fogásában, azt t. i. hogy a’ kormány általános politicája fölötti vitatkozás annyival is kevesb időbe kerüljön. A’ pairkamrában három törvényjavaslat terjeszteték elő: 1) az ujonczállitás, 2) a’ találmányokra adandó kiváltságlevelek, 3) az erdők védelme tárgyában. Némelly elménczek úgy vélekednek, hogy a’ kormány nehezen fogja létezését e’ törvényjavaslatokhoz kötni, mert különben kétes kérdésekkel a’ kamrák elébe sietni nem Soult és Guizot urak dolga, kik a’ ministerséget még a’ – találmányoknál is inkább szeretik. A’ követkamrában a’ pénzügyminister pótléktörvényeket régibb költségvetésekhez és az 1844-ki költségvetést, a’ kereskedési minister pedig a’ czukortörvényt terjeszték elő. A’ költségvetéssel a’ kamra eleinte megelégedni látszék, mert az előleges fölvetésen felül 52 millió frank fölösleg mutatkozott; de a’ pénzügyminister rögtön megjegyzé, hogy e’ kedvező eredmény mellett is csak 1845-ben fog a’ súlyegyen a’ bevétel és kiadás közt helyreállani. 1814-re a’ bevétel 1,327,228,366, a’ kiadás pedig 1,404,513,710 frankra van előlegesen téve, miből az országos pénztárra 77,285,344 frank hézag hárulna. A’ mult évi hézag szinte 72 millióra tétetvén, ’s ide tudván még azt, hogy a’ honi czukortermesztésért adandó kármentesités, az uj titkos tanácsra szükséges öszvegek, a’ szaporitandó fegyveres rendőrségi pénzátolvasztás, a’ Marquesas-szigetek, atlanti tengerentúli gőzhajozás ’stb. költségei nincsenek az előleges fölvetésbe számitva, igen hihető, hogy a’ hézag 100 millió frankot meg fog haladni. A’ czukortörvény, 40 millió frank kárpótlás mellett, a’ honi czukorgyártás elnyomására és a’ gyarmati czukor pártolására van irányozva, ’s ha elfogadtatik, 1844-ki september első napján megy foganatba. A’ kereskedési minister Cunin-Gridaine ur kijelenté a’ kormány részéről, hogy ez többszöri komoly meghányás után sem vala képes ennél czélszerűbb kiegyenlitési módot találni. – A’ pairkamra továbbá a’ fenemlített törvényjavaslatok előterjesztése után a’ válasz-fölirat kidolgozásával megbizandó választmányt nevezé ki következő tagokból: Roy gróf elnök, Barthe, Dupin báró, Daru gr., Broglie herczeg, Girod de l’Ain, és d’Argout gróf urakból. A’ követkamrai válaszfölirati választmány tagjai következők: Schauenburg, Odilon–Barrot, Dumon, Bignon, Réal Felix, Dupin, Debelleyme, Hébert és Pouillet urak. Itt tehát az opositiónak csak egy szava vagyon, t. i. Odilon–Barrot ur. A’ kamrai hivatalosztályok következőleg állittattak össze: elnökökké Sebastiani marsall, Doguereau tábornok, Salvandy, Calmon, Dupin, Debelleyme ’s Durrieu, Brunet és Schneider tábornokok; – titoknokká pedig Saglio, Montesquieu, Sahune, Las Cases, Dejean Daru, Persil, Lasteyrie és Etienne urak választattak; és igy a’ conservativ pártnak eddigelé nagy többsége van, mert az oppositio csak egy elnök, Schneider tábornok, és két titoknok, Lasteyrie és Etienne urak megválasztását vihatá ki. Az osztályokban sok ízben szó vala már a’ hajómotozási jogról, de a’ kitünőbb szónokok közül egyedül Odilon Barrot nyilatkozott egyenesen az Angliávali szerződések megszüntetése mellett. Thiers, Dufaure, Salvandy, Lamartine, Berryer urak nem nyilatkoztak. A’ januar. 12-kén tartott ülésben Lanjuinais ur nem csak az 1831- és 1833-ki szerződéseket, hanem a’ fenállásuk óta fölállított angol és franczia motozó hajók jegyzékét is a’ kormány által előterjesztetni kiváná; sőt Valmy herczeg a’ kimotozott hajók neveit is tudni ohajtá. Guizot urnak nem vala kifogása a’ szerződések és a’ kimotozott hajók jegyzékének előterjesztése ellen, de másról mit sem akara hallani. – Az alelnök választásánál, melly ugyan e’ napon ment végbe, hasonlag a’ conservativ párt részére hajolt a’ győzelem. Első szavazáskor a’ győztes párt jelöltjének, Lepelletier d’Aulnay urnak 300 szavazat közül 149, az oppositio jelöltjének Vivien urnak pedig 144 szavazata volt, a’ többi voks szétoszlott. A’ választásnak általános többséggel kellvén végbevenni, uj szavazás történt, ’s ekkor Lepelletier d’Aulnay ur 178 vokssal győzött ellenfelén, kire csak 115 esett. Hét voks eloszlott. A’ szabadelmű hirlapok azonban nem látnak e’ választásban okot csüggedésre. A’ Constitutionnel megjegyzi, hogy az alelnök távolról sem helyesli a’ ministerium minden tetteit, és a’ mérsékelt oppositio feleihez számithatja őt. Egyedül ezen tacticának tulajdonitja a’ Constitutionnel, hogy Vivien ur nem nyert több szavazatot. A’ Courrier szerint 57 ellenzéki tag nem vala jelen, melly szám természetesen jóval nevelheté a’ kevesbséget. A’ ministerium tehát egyelőre meglehetős lábon áll, ámbár az oppositio lapjai sokat remélnek a’ válaszfölirat fölötti vitatkozástól, jelesül a’ hajómotozási kérdés körül, mellyre nézve a’ Presse is (melly Girardin Emil ur által szerkesztetik, és a’ kir. udvar meghitt organumának tartatik) teljesen az oppositióval tart, ’s úgy vélekedik, hogy a’ válaszfölirati választmány kinevezésébeni conservativ többség a’ hajómotozási jog ellen is többségnek tekintendő. A’ kormány ellenben a’ borügyet szándékozik paizsul használni, ’s a’ kereskedési minister ki is jelenté már az osztályokban, miképen a’ kormány Angliával a’ franczia bortermesztésre nézve fölötte kedvező szerződésre ohajt lépni. E’ lépés tetemesen mérséklendi a’ motozásjog miatti viszályt, ’s a’ motozás ellenségei legfölebb annyit fognak kivíni, miszerint a’ válaszföliratban az 1831 és 1833-ki szerződések megvizsgálása fog kivántatni.
