NÉMETFÖLD.
NÉMETFÖLD.
Drezda. A’ bűnvádi eljárás feletti tanácskozások a’ szász 2-ik kamarában még folyton folynak. Januarius 12-kén szünet volt, hogy a’ felek uj erőt gyüjthessenek; a’ kamara: a’ nép kivánságának, melly 15 városi és számtalan magánykérelmekben a’ nyilvánosság mellett eléggé kivilágult, teljesitésére; a’ kormány: javaslatának több sükernélküli kisérletek után visszavételére. Januarius 13-kán azonban a’ harcz ujra megkezdetett. Sachse követ 2 óráig tartó beszédet mondott a’ nyilvánosság és szóbeli eljárás elve ellen, ’s több elkoptatott okoskodások közt azt állitá: hogy a’ napi irodalom egyik főoka a’ nyilvánosság és szóbeliség utáni sovárgásnak; a’ tudósitások, mellyeket főkép a’ vidéken lakókra vonatkozva magának szerzett, az eddigi rendszerreli megelégedésre mutatnak; a’ budget az uj rendszer behozatala által növekednék!! – a’ nyilvánosság a’ nőnem erkölcsösségét veszélyeztetné ’stb. – A’ szónoknak ebbeli okoskodása ellen sokan szólottak, ’s még többen valának följegyezve, ezek közt a’ kamara elnöke, alelnöke és titoknoka szóval a’ kamara minden kitünőbb tagjai, kik a’ nyilvánoság mellett szavazni szándékoztak. – Januárius 14-kén Georgi nyitá meg a’ vitatkozásokat, ’s a’ nyilvánosságot és szóbeli vádrendszert pártolá. Ez alkalommal két paraszt követ is, Zische és Scholze, először a’ jelen tanácskozásokban és mindketten a’ nyilvánosság mellett nyilatkoztak. Az első megjegyzé, hogy a’ nyomozásnak főszine mindig csak marad, mellyet annak a’ nyomozási biró kezdetben adott; továbbá az uribiróságokra nézve figyelmeztetést tön: miszerint azokat gyakran olly ember igazgatja, ki az egyetem iskolaporát alig rázta még le saruiról, ’s ha van is néhol az uribiróságok ’s az alájok tatozók között atyáskodási viszony, e’ monstrosus biróságoknak eltörlését mégis mindenki ohajtaná. – A’ második leginkább azon állitást czáfolgatá, mintha a’ nép még nem volna eléggé érett a’ kivánt uj rendszer befogadására.
Stuttgart. Miután a’ kamara januar. 14-kén magát alakította volna, 16-kán szőnyegre került a’ vasutak kérdése. Werner financztanácsos ’s az e’ tárgyban kinevezett biztosság elnöke előterjeszté jeles munkájából a’ vasut tárgya körüli előkérdésre vonatkozó fejezeteket. Az aristocratia tüstint megkezdé a’ csatát a’ vasutak ellen, azokat a’ lőpor és könyvnyomtatás föltalálásához hasonlitá, és óvakodást emlegete: nehogy a’ vasutak a’ financziának fejét leszakaszszák, mint a’ lőpor föltalálójának agyát szétpattantá. Leginkább puskáztak némellyek a’ szomszéd statusok részvétlenségéből, ’s azt álliták, hogy illy körülmények közt Würtemberg pénzbeli szegénysége mellett a’ vasutak létrehozatalát csak elhatározni lehet, nem pedig egyszersmind eszközölni is. Mind ezen erőködések daczára azonban a’ vasutak szükségessége kimondatott, és elhatároztatott: hogy azok egész országban statusköltségen épittessenek a’ nélkül hogy a’ Badennel és bajorországgali statusszerződések végképeni megköttetése beváratnék. A’ terv kiviteléhez szükséges költség a’ kormány fölszámitása szerint 27 millió tallérra megy.
