FRANKHON.
FRANKHON.
A’ czukor tárgyában előterjesztett ministeri törvényjavaslat, melly – mikint már tudva vagyon – a’ gyarmati czukor pártolására és a’ honi czukorgyárosok kármentesitésére van irányozva, nem csekély ellenszegülésre bukkant; tömérdek felirat érkezik a’ czukorgyáriparos vidékekről a’ törvényjavaslat ellen. A’ párisi kereskedelmi kamra bizottmánya is táborba szállt, ’s egyértelműleg nyilatkozott a’ ministeri javaslat ellen. A’ bizottmány tiltakozását jelenti ki a’ kármentesitési elvnek illy vészteljes következményei ellen, a’ honi czukor gyámolitását sürgeti, ’s olly középutat javasol, miszerint a’ honi és gyarmati czukor egyenlő vámmal rovassék meg. A’ lillei kereskedelmi kamra pedig, melly Douai- és Cambrayval együtt 96 czukorgyárt képvisel, jan. 13-kán tartott ülésében három követet határoza Párisba küldeni, hogy a’ törvényjavaslat ellen az illető követkamrai választmány előtt felszólaljanak. A’ határzat szavai következők: „A’ kereskedelmi kamra egyértelműleg úgy vélekedik, hogy a’ czukorkérdés, ha ez csak ugyan elhalaszthatlan megoldást igényelne (mi még egyáltalában nincsen bebizonyítva), csak a’ mérlegezés rendszere (systeme de ponderation) által döntethetik el, mellynél fogva a’ gyarmatok egész nádczukormennyiségnek jó kelet biztosittatik a’ honi piaczokon, a’ honi czukorgyáripar pedig a’ czukorfogyasztás azon részét fedezi, mellyet a’ gyarmatok fedezni nem képesek. A’ kereskedelmi kamra három tagot küld saját kebléből Párisba, hogy a’ követkamrai választmány színe előtt a’ törvényjavaslat ellen fölszólaljanak, és a’ kereskedelmi kamra nézeteinek érvet (Geltung) víjanak ki. A’ kereskedelmi kamra küldöttei oda utasittatnak, hogy a’ honi czukorgyáriparnak lehető legkedvezőbb föltételek alatti további fenállását védelmezzék, és annak elnyomásában semmi áron és szín alatt meg ne egyezzenek.” – A’ kármentesitési öszvegből magára a’ lillei vidékre mintegy 40 millió frank, tehát az egész öszvegnek majdnem negyedrésze jutna, minélfogva nem csodálhatni, hogy illy terjedelmes műipar olly hevesen szegül ellene a’ ministeri rendszabályoknak. Egyébiránt ugy látszik, hogy a’ vámegyenlőség sem használna a’ honi répaczukorgyárosoknak, és a’ valenceiennesi gyárosok egyenesen kijelenték, hogy ez halál leendne a’ honi czukorgyártásra nézve. A’ Courrier azt állítja, hogy a’ honi czukorgyárosok legnagyobb része csak kármentesitést vár a’ kormánytól. Illy ellenséges erőkifejtések ellenében nem kisebb figyelmet érdemel a’ nagy partvárosok nyilatkozása. Lovrient, Havre, Marseille, Granville, Dieppe a’ gyarmatokat pártolják, ’s természetesen mindazok, kiknek a’ franczia hajózás ’s hadi és kereskedelmi marina jövendője és kellő kifejlődése szivökön fekszik, mindazok, kik Anglia tengeri túlsúlyát ’s az egyesület statusok hajózásának gyors emelkedését részint irigyül, részint nemes versenyre törekvő lelkek szemével nézik, a’ gyarmatok ügye mellett nyilatkoznak. Legmeglepőbb, hogy e’ véleménynekmindeddig a’ kamrában nincsen többsége. Az illető törvényjavaslat megvizsgálása végett kinevezett választmány tagjai közül az egy Berryer ur pártolja föltétlenül a’ ministeri javaslatot. Darblay, Houzeau-Muiron és Gaulthier de Rumily urak a’ jelen állapotot látszanak most még pártolni, ámbár a’ két czukoripar együttlétezését nem hiszik tartósan lehetségesnek. Muretae Bord és Dumon urak a’ két czukor egyenlő megrovását sürgetik, hasonlag Lasuier, Talabot és Passy Hippolyt urak is, azon különbséggel, hogy Lasuir és Talabot urak ez egyenlőséget halkkal, Passy ur pedig rögtön sikeríttetni kivánja, ’s az utóbbi még kárpótlást is sürget azon gyárosok részére, kik iparágukat továbbá űzni nem akarandják. A’ kamra különféle osztályaiban eddig nagy többség van a’ ministeri törvényjavaslat ellen, mert 320 szavazó közül csak 104 szavazott mellette, 216 pedig ellene nyilatkozott, ugy hogy a’ kormánynak teljes számu kamaraülésben is nehezen sikerülend az eredeti javaslatnak többséget szerezni. Egyébiránt a’ kormány nem kötötte létezését e’ törvényjavaslathoz, ’s ekkép polyptermészeténél fogva e’ crisisből is a’ tout prix ki fog gázolni, nagy bánatára Thiers urnak, a’ forradalom ezen nyugtalan parvenujének, ki stoicushoz illő lemondással tűri helyzetét a’ ministerium küszöbén kivül, ’s a’ világért sem epedez a’ hatalom után, melly nézete szerint ugyis az ő öröke leend. Guizot ur tacticája nem rosz; ha a’ ministeriumok megszokhatnák, semmi elvekkel nem birni, semmi pártot nem képviselni, ugy a’ ministeri crisisek jóval ritkulnának, ’s az elvtelenség mondhatlanul kellemes kényelmein kivül a’ „beati possídentes”-féle boldogság nem lenne olly futó pünkösdi királyság; pedig milly nagy szerencsétlenség lenne ez olly emberekre nézve, kik legalább is minden három évben egyszer, ministerek ohajtanak lenni!
Jan. 20-kán a’ pairkamra nyilvános ülést tarta. A’ követek nagy számmal jelenének meg a’ karzaton. A’ figyelem nagy, a’ hallgatás mély – conticuere omnes, intentique ora tenebant. Broglie hg következő, általa készült válaszföliratot olvasa fel: „Felség! A’ mostoha végzet napjain nyilatkozik a’ szivek legmélyebb rejteke 78(c’est au jour de I’adversité, que le fond des coeurs se révčle). Egész Francziaország osztozék ön fenséges házának fájdalmában; ön fájdalma az ő fájdalma is; Frankhon rokonszenve kedves ön előtt: legyen ez hát önvigasztalása, ha e’ földön még ön számára vigasztalás vagyon. Fölségedtől munkálataink fonalának fölvételére felhivatván, méltánylattal és tisztelettel veszszük önnek hozzánk intézett köszönetét. A’ király számolhat ránk; isten fog virasztani fölötte, ’s erőt és időt engedni nekie, hivatásának betöltésére. – Igenis, felség! mi már sokat tevénk hazánk bátorléteért; a’ monarchia megerősödött ama’ csapás alatt, melly azt olly súlyosan érte; az örökségi jog védelve szabályozza ’s kormányozza a’ jövendőnek minden eshetőségeit (toutes les chances); a’ szivekben bizalom él. A’ nemzeti gazdagság előlépteit az országos közjövedelmek növekedése követi. A’ törvények tekintélyének túlsúlya – hála a’ közigazgatás őrködésének! – mindinkább növekszik, ’s nem idézi a’ törvények szigorú alkalmazásának szükségét elő; ez ön müve, felség; mi szerencsések leheténk e’ részben közrehatni: legyen tehát szabad önnel együtt ezen eredményhez magunknak szerencsét kivánnunk. – Felséged magát elégültnek mutatja a’ külhatalmakkali viszonyaiban. Szövetségeseivel egyértőleg őrködik a’ közbéke fölött keleten. Syria keresztény lakosainak joguk vala önnek gondosságához; ők soha nem igénylék siker nélkül Francziaország ótalmát; örömmel értjük, mi tétetett az ő szent és igaz ügyökért; ők ez uj jótétemény emlékezetét meg fogják őrizni. Fájdalommal láttuk ama’ rendbontásokat, mellyek szinhelye nem régiben Spanyolország vala. A’ franczia kormány távol maradva a’ pártvitától, a’ spanyol nép függetlenségét mindig tisztelte; ’s ha menedéket nyujtott az üldözötteknek, csak az emberiség kötelességét teljesité. II. Izabella királyné iránti barátságát hiven megőrizni, nemzeti méltóságunk és jogszerű érdekeinket összekötni ama’ tekintetekkel, mellyekkel egy velünk barátságban élő nemzet iránt viseltetni tartozunk – ez vala politicája felségednek; ez valóban méltó felséged bölcseségéhez. – Földmüvelésünk, műiparunk, kereskedésünk haladása önnek szivén fekszik, ’s ön ezeknek uj meg uj keletet igyekszik szerezni. Ön a’ Marquesas szigeteket elfoglaltatá, hogy a’ franczia lobogónak ama’ messze é hajóinktól gyéren látogatott tengereken menedéket készitsen. E’ telepedés hasznokat igér; az idő éreztetni fogja fontosságát. Ha azon alkudozások, mellyeket ön hasonló szándékkal megnyitott, az ön által remélt sikert elérendik, ha kereskedelmi szerződvények és egyezkedések származandanak belőlök, mi nagy gonddal vizsgálandjuk meg azon befolyást, mellyet ezek a’ nemzeti munka alkalmazására és irányzatára gyakorlandanak. A’ törvényhozás által – melly alatt eddig műiparunk gyarapodott – módositandó rendszabályok körül ön kormányának eszélyt és a’ fenálló érdekek illő tekintetbe vételét ajánljuk. – Fegyverünk diadala és katonáink vitézsége Algirban örömünkre szolgálnak. Ha Francziaország uralma e’ tartományban teljesen meg leend állapitva, a’ polgárisodás is kifejlődendik, ’s rend és igazság fogják uralmunkat szilárdítani. – A’ pairkamra teljes figyelemmel vizsgálandja meg az elébe terjesztendő pénzügyi, ugy a’ többi törvényjavaslatokat is. Sajnálattal tapsztalja, hogy a’ bevételek és kiadások közötti súlyegyent helyreállitni lehetlen vala. Ezen állapotot komolyan fontolóra kell venni. – Felség! A’ világ békében van; Frankhon szabad, hazánkban mindenütt gyarapodás. Nincs egyéb hátra, mint bölcseséggel ’s kitüréssel biztosítni ama’ javakat, mellyeket élvezünk. E’ munkát mi önnel együtt folytatandjuk; mi önnek segítendünk azt befejezni; e’ szerencsét a’ jövendő még fentartandja számunkra.” – A’ válaszfelirati javaslat felolvasása után az elnök báró Pasquier azt szakaszonkint kiváná felolvasztani. Első Boissy marquis szólala föl, félénkséggel, gyávasággal vádolván a’ kormányt a’ külföld ellenében. Általános vádakró és szemrehányásokról a’ szónok csakhamar áttért a’ hajómotozás kérdésére, ’s ámbár ez a’ válaszfeliratban emlités nélkül hagyaték, mégis leginkább ez volt a’ vitatkozás fő tárgya, mellyre nézve különféle szónokok több záradékokat javaslának. A’ szónokok nagy része hévvel nyilatkozott az 1831 és 1833-ki szerződések ellen, ’s gróf d’Alton-Shee ama’ kevesek egyike volt, kik ama’ szerződvények föltétlen fentartása mellett szólának. Hosszas vitatkozás után a’ tárgyat másnapi ülésre kelle halasztani. – A’ követkamrában, előreláthatólag, szinte a’ motózásjog lenne a’ botránkozás köve, ha a’ ministerium fenállását ezen kérdéstől is, mint a’ czukor körülitől, el nem választotta volna. Egyébiránt az oppositio rémületessé kezd lenni a’ ministerium előtt, mert a’ közepek ünnepeltje és sokáig reménye – Lamartine végkép szövetkezni készül a’ ballal. Ez nagy csapás azokra nézve, kik a’ nagyhirű költőt még talán hurokra kerithetőnek hivék, mert Lamartine e’ merész lépéssel öngondolkodást, önállást tanusít, ’s közönséges nézet, hogy befolyásának sikerülni fog az általa alakítandó és vezérlendő oppositiónak tekintélyt és súlyt szerezni.
