Pakróczos modor.
Pakróczos modor.
Vannk zug firkászok, kik – ’s többnyire névtelenül – nem tudnak egyebet, mint sületlen rágalmakkal dobálózni a’ sövény mögül. – Egyet bemutatunk olvasóinknak, hogy lássák meg, tudatlanság mellett mennyire megy némelly emberek szemtelensége. –
A’ P. Hirlap 226-ik számában a’ kir. városok szavazatarányáról szólván, többek közt ezt mondók: „A’ horvátországi törvényhatóságokra nem „vettetNek” ki külön a’ porták országgyülésünkön, hanem csak összesen az egész országra 135 6/8. – Hogy ez igyvan, azt minden gyermek tudja, ki valaha az országgyülés ajtain betekintett; vagy egy kis jus jublicumot hallgatván, hallotta, mikint az adót törvényhatóságai közt elosztani Horvátország tartományi közgyülésének municipális jogai közé számittatik; ’s ha kinek mind ezen szerencse nem jutott az tekintsen be az országgyülések irományaiba; nevezetesen, minthogy említett czikkünkben épen az 1836-ki portarendezésről van szó, azon évi 7-ik kötet 804 sz. alatti irámányába (720. lap), ’s meg fogja tanulhatni, mikint országgyülésünkon a’ horvát törvényhatóságokra valósággal nem vettetNek ki külön a’ porták, hanem csak összesen az egész országra 135 6/8. – És eljő egy névtelen zugfirkász, ’s a’ Nemzeti Ujság 20-ik számában, közel 2˝ hasábot ir ezen thema fölött: Kossuth tudatlan idiota, midőn azt mondja, hogy a’ porták országgyülésünkön nem vettetNek ki külön a’ horvátországi törvényhatóságokra; – mert régenten külön vettetTek ki a’ porták ’s nem öszszesen az egész országra”; ’s hogy ezt megmutassa, Kovachichból idézi a’ porták számát, mellyek a’ horváthországi vármegyékre 1564–1581-ben kivetve voltak!! – Már kérdjük az érdemes olvasót: nem volna e félreismerve lapjaink becse ha illyesmire felelgetnénk: – Hiszen mi statisticai arányt dolgozánk a’ jelenre: mi közünk lehetett volna tehát az 1581-iki porták számához? mellyek különben is nem hasonlítanak a később keletkezett adórendszer alapját tevő nádori porták mostani értelméhez; mert az egész országnak csak 6247 5/8 portája van; azokból a’ 16-ik századbeli portákból pedig egy-egy horvátországi megyében is közel 3000 találtatott. – De általában is mi közünk lehetett volna a’ XVI. század antiquitásaihoz? midőn arról van szó, hogy minő arányban állanak most a’ városok portái az osszág többi portáihoz. – De a’ névtelen zigirkász még tovább megyen; – nem tudom, minő kútfőböl idézi, mikint osztatik fel Horvátországban a’ 135 6/8 porta; – mit ha hitelesen tett volna, köszönettel fogadandottuk; mert mi nem tudjuk; – de sehogysem tudván számvetésében 131 7/8-nél többet kisütni, fogja magát, Bukkarin kivül a’ magyar tengerpartot! (Fiumét!) is Horvátországhoz csatolja, ’s annak pro lubitu 1 1/8 portát assignál, 185miszerint a’ kivánt szám kiüssön. – Tudnia kell volna pedig, hogy Fiume Horvátországhoz semmi tekintetben sem tartozik, hanem Magyarországnak közvetlen tagja: hogy tehát Fiumének (nem 1 7/8, hanem 4) portái sincsenek a’ Horvágországi 135 6/8 portába beszámitva (lásd az említett országgy. iromány. 724 napját).
Igy állván a’ dolog, ugy hiszszük, teljes jogunk volt, illy sületlenségekre nem felelni; – mert nézetünk szerint korán sem lehet hivatása a’ sajtónak mindenre feleselgetni, mi akármi zugirkász agyában megterem; – hanem csak akkor szükséges a’ vitatkozás, midőn a’ tévedés vagy olly alakban jelent meg, miszerint tévesztést ’s balvéleményt okozhat; vagy olly személytől, kinek egyéni tekintélye a’ balvéleménynek hatást szerezhet. – Ez ügynél az első eset föl nem forgott, mert részint igen szembetünő volt a’ névtelen iró tudatlansága, részint igen kézzelfogható vala malitiosus szürcsavarása, miszerint a’ nem vettetNek szót nem vettet Tek-re torzitá; – a’ második eset nem, mivel a’ czikk aláirva nem lévén, vagy ismeretlentől eredt, vagy pedig (mit nem hinnénk) a’ szerkesztőtől, kinek politicai capacitására nézve mult számunkban kimondók véleményünket. – De épen ezen véleményre előáll most a’ Nemzeti ujság 21. számában egy ω jegyü névtelen; ’s többek közt igy ir: „A’ Pesti Hirlap szerkesztője iszonyu tudatlanságot és publicistai járatlanságot árult el, midőn egyenesen azt állitá, hogy a’ horvátországi törvényhatóságokra nem vetteTTek ki külön porták országgyülésünkön, hanem csak összesen az egész országra. A’ mi nem egyéb, mint tudatlanságból eredő sült hazugság. – Minek ellenében a’ Nemzeti Újság megmutatta, hogy Kossuth valóságos idióta, mert a’ horvátországi törvényhatóságokra mind régenten mind később (!!) is külön vettettek ki a’ porták.” – És e’ tekintetben a’ hazugságróli vádat kétszer háromszor ismételi a’ névtelen rágalmazó. – Ha ki tudatlannak mond, arra nincs válaszunk, mert tudományunk gyarlóságát igen elismerjük, de legkevesbbé akkor, midőn a’ szemrehányó maga legvastagabb tudatlanságát árulja el, a’ mi botorul megrohant állitásunk pedig a’ legvilágosabb országos adatokból van merítve.– Egyébiránt illy durva emberekkel vitázni szégyellenénk; de csak be akartuk őket a’ közönségnek egész meztelenségökben mutatni. – A’ mi a’ „hazugság” szót illeti: ez nem csak piszkolódás, hanem egyenesen becsületsértés; mert az ember erkölcsi jellemét támadja meg. – A’ ki illyest mer, annak felelni kellend magáért; vagy ha gyáván anonymitása mögé rejtezik, felelni kellend a’ szerkesztőnek; de ezen felelőség nem hirlapi hasábokon intéztetik el. – Reméljük, olvasóink ezen adatközlés által még jobban meggyőződtek, hogy illy nemtelen elemekkel vitatkozni lapjaink nem illenék.
