Békés.
Békés.
Gyula, april. 10. F. hó 3-án vette kezdetét évnegyedes közgyülésünk főispán ő méltósága elnöklete alatt, ’s folytattatott bezárólag 8-káig. Helyet és időt kimélendő mellőzöm most tanácskozásaink azon tárgyainak ismertetését, mellyek inkább csak megyei belső ügyeinket illetik, – az országgyülési készületek tartják most kötve mindenütt a’ figyelmet – előlegesen tehát utasitásunkat közlöm, mint azt közgyülésünk, a’ választmányi munkát majd minden pontjaiban helyeselve, megállapitá; és tárva az alkalom itélhetni, ha következetes maradt e Békés megye eddigi elveihez? felfogá e az idő és közszükség kivánatait? ’s igyekezett e tehetsége szerint járulni a’ nemzeti jólét és disz előmozditásához? – Ugy hiszem a’ tiszta honszeretet térén valamint eddig, ugy most sem lesz oka kerülni a’ versenyt – – – de szóljon helyettem maga az utasítás. – Öt részre oszlik ez a’ választmánytervezete szerint: I) mult országgyülésen teljesitetlenül maradt tárgyak. II.) Jövő országgyülésen mulhatatlanul felveendők. III.) Sérelem agy kivánat gyanánt megyeileg kijelelt pontok. IV.) Egy mesegyék körleveleire kifejtett vélemények, mennyiben az 1-ső sz. a. nem foglaltatnának, – ’s végre V.) minden országgyülésen rendesen elintézendők. – Ezekről most egyenkint. – 1) Mult országgyülésen teljesitetlenül maradt tárgyak. t. Országgyülés kiegészitése. Vétessék vizsgálatra mindjárt első egybeülés alkalmával, valljon a’ törvényhozó test a’ törvény értelmében ki van e egészitve? teljesült e az 1836: XXI. t. cz. rendelete, az ott foglalt hatóságok meghivása és megjelenése által? és a’ tökéletes kiegészités eszközléseig semminemű tanácskozásokba a’ követek ne bocsátkozzanak*, ugyszintén sürgessék tovább is az erdélyi részek visszakapcsoltatására nézve az országos biztosság eljárásának befejezését. – 2-ik pont: a’ kerületi naplónak sajtó utjáni létesitése vagy legalább gyorsirók általi szerkesztése. – 3. Országgyülési szabad ujság és sajtószabadság, tehát az előző vizsgálat megszüntetése. – 4. Királyi városok belviszonyai ’s országgyülési helyzetük elrendezése. A’ kiegészités felismerése után azonnal hozzák inditványba a’ követek, hogy e’ tárgyban kerületi választmány neveztessék, ’s annak munkája a’ törvényhatóságokkal mindjárt közöltessék, hogy a’ kérdés a’ jövő országgyülésről intézetlenül semmi esetre se maradjon el. – 5) Sérelmek orvoslása. Különösen az előleges sérelmeknek királyi előadások felvétele előtt az 1790: 13. t. cz. szerinti orvosoltatása; ’s a’ szólásszabadsági ’s egyéb ezekkel rokonnemű sérelmeknek az előlegesek sorában felterjesztése. – 6) Nyelv és nemzetiség. A’ mult országgyülésről fölterjesztett törvényjavaslatnak még eddig sanctiót nem nyerhetett pontjait továbbá is szorgalmazzák a’ követek; ugyszintén, hogy magyar nyelven szerkezett utilevelek, vándorkönyvek és minden hivatalos iratok – viszonosság is ugy hozván magával – az egész ausztriai birodalomban elfogadtassanak; magyar korona birtokaiban tanyázó minden ezrednek a’ törvényhatóságokkal magyar nyelven levelezni tartozzanak. – Elmélkedve itt azon akadályokról is, mellyek minden üdvös törvények mellett a’ honi nyelv gyarapodtatását eddig gátolták – nem annyira részletes rendelkezési fogyatkozásokban keresi ezekkel a’ megye, mint inkább a’ törvényhozásnak a’ nyelvtörvények végrehajtása biztositásáról felejtett gondoskodásában. Néhol ugyan is ki van mondva, hogy ő felsége fog a’ törvény sikeréről gondoskodni – másutt pedig, és legtöbb helyen, a’ sikerre nézve csak általános biztositás sem található. Innen van, hogy a ’végrehajtó hatalom, határozatlan rendelkezésének fogva a’ honi institutiók természete szerint – a’ törvényhatóságok pedig azért, mert a’ törvény a’ végrehajtás módjáról egyenesen nem gondoskodott, mulasztván a’ végrehajtást: következhettek könnyen törvényszegések, mellyek a’ nyelvtörvények czélját meghiusiták. A’ nyelvtörvények sikeresitésére tehát törvénypótlékban nyilván kijelentetni kivánja a’ megye, hogy ott, hol a’ végrehajtás biztositásáról nincs más intézkedés, a’ végrehajtás kötelessége mindig a’ törvényhatóságokat illesse. Ezenkivül ujabb hiányokat tapasztal a’ megye a’ nyelvtörvények végrehajtása gyakorlatánál is; mert ugy látszik előtte, mikint az 1840: VI tcz. 8. §-ának azon rendelete, hogy ezentul minden valláskülönbség nélkül plebánusoknak, egyházi szónokoknak, káplánoknak és segédeknek csak magyarul tudók alkalmaztassanak, aligha meg nem előzte az élet valóságát, aligha ennek lehető végrehajtása és a’ dolgok egyéb állása közt hézag nincs, mit előbb kell vala a’ törvényhozásnak betölteni, vagy akadályok, miket törvényhozás utján csak az összes nemzet ereje győzhet meg; mert méltán kétkedhetni: el van e minden vallás ugy látva egyénekkel, hogy ügyelői a’ törvényt tiszta jó akarattal is betöltetni képesek lehetnének? valljon nem azon eset forog e itt is fen, hogy a’ nemzet kivánsága felülmulja értékbeli lehetségöket, miszerint magukat alkalmas egyénekkel elláthassák. Ohajtja azért olly intézetnek nemzeti közköltségen leendő felállitását, hol az 1840: VI tcz. 8. §-ában emlitett hivatalosak ugy képeztethessenek ki, mint a’ törvény kivánja; és kerületi választmányt kiván neveztetni, melly egy, a’ nyelv terjesztését előmozditó ’s tanitók képzéseül is szolgálandó intézetnek közköltségen mikint lehető fölállitása iránt tervet késztisen. – Szerém megye levele ötletéből végre világosan mondassék ki törvényben, hogy ezentul nem csupán a’ hivatalos levelezések – mint a’ nevezett hatóság az 1840: VI tcz. 4. §-át eddig betű szerint vette – hanem azoknak csatlatékai is, ’s általában minden közigazgatási irományok az e’ részben törvényesitett magyar nyelven legyenek szerkesztve. – 7) Vallás tárgya. Az evangelicusok iránt fölterjesztett törvényjavaslatra sürgessék a’ követek a’ kir. válasz kiadatását, mint szintén szorgalmazzák azon pontok fölterjesztését is, mikre nézve még eddig a’ két tábla nem egyesült, s’ az evangelicusoknak a’ kapcsolt országokban leendő polgárositását a’ többi pontok közül kiemelve, előlegesen kivánat gyanánt fölterjesztetni törekedjenek. – Különösen a’ vegyes házasságokat illetőleg: a’ n.váradi és rozsnyói megyés püspökök körleveleit multra nézve sérelmeseknek nyilvánitván, e’ sérelemnek fölterjesztése annyival inkább sürgetendő, mert a’ nevezett főpapok eljárása hittani elvekké alakittatván, nemcsak kikerülték az érdemlett feleletre vonatást, de a’ kormány placetumával is elláttattak. Többire a’ fölujult vallásbeli versengéseknek könnyen üldözéssé fajulását csupán az által vélvén a’ megye elhárithatni, ha minden törvényesen bevett vallások jogegyenlőségének kimondásával az elbizakodás szülte merények szoros korlátok közé záratnak; magát ezen jogegyenlőség által czélzott összehangzását következő pontokkal látja eszközölhetőnek. – (Folytatása a’ jövő számban.)
Erre nézve nem lehet azon észrevételt nem tennünk, hogy a’ meg nem hivás és meg nem jelenés közt nagy különbség van; amaz jogszerüleg motiválhatja a’ kiegészités előtt más tárgyakba nem bocsátkozást, a’ második ellenben teljességgel nem; mert egyes törvényhatóság, vagy épen egyes ember makacsságának isten őrizz olly erőt tulajdonítni, hogy az országgyülést megakaszthassa, ’s a’ nemzet törvényhozó hatalmát paralyzálhassa. – Ha ti meghivatva meg nem jelenik, van törvény, van biró, alkalmaztassék reá, mit a’ törvény mond; de a’ jelenlevők tanácskoznak, végeznek és határoznak teljes joggal; – különben hiszen a’ meg nem jelenés utján legkönnyebben lehetne alkotmányos jogunkat nulificálni. – Meg vagyunk győződve, hogy ns Békés vmegye is ekkint érez; utasítása jelen pontjainak értelme csak az, hogy addig, mig a’ meg nem hivottak meghivását, ’s a’ meghivottak de meg nem jelentek iránt a törvényes lépéseket nem eszközölték, más tárgyakba követeik ne bocsátkozzanak.
–Szerk.
–Szerk.
