Zala.
Zala.
A’ Világot néha azon kedvező véletlen éri, hogy némelly dolgokról őszintébben szólhat. Illy kedvező véletlen perczében közlé a’ Világ a’ zalai catastrophároli tudósitását; ’s mi szeretjük, kétszeresen szeretjük, hogy ő volt az első, ki illy eseményeknek illy leirását megkezdé; szeretjük az ügyért, mellynek javára ekkint velünk kezet fogva küzd; szeretjük azért is, mert ha azon kérdésre nézve, hogy miért bukik meg sok helyütt, nevezetesen. Szathmár, Szabolcs, Nyitra, Liptó, Bars, Nógrád, Ungh, veszprém, Vas, Zala megyékben a’ házi adó? továbbá is azon szajkómódra betanult bárgyu gyanusitással áll elő, mellynek kimondásánál ép szemmel látó okos embernek el kellene pirulnia; hogy t. i. a’ házi adót a’ P. Hirlap!! vagy is a’ conservativ pártnak (?) ez által felidézett reactiója buktatta meg; ha – mondom – diszes collegáival egyetemben még is ezen bárgyu gyanusitást folytatná, – saját közlését kell csak tükör gyanánt elibe tartanunk. Zalai derék tudósitása minden esetre méltó arra, hogy annak egy részét lapjainkba is szórul szóra átvegyük: „Van most – igy ir a’ Világ – van most Zalának két fia, ki anyjának becsületét, méltóságát ’s megyeszerte ismert nyugalmát megzavarni nem rettegett; mindkettő táblabiró, kik felejték az emberiség ’s haza java iránti legszentebb kötelességöket, ’s felejték, hogy a’ nemes lélek boszut boszuval nem fizet, mert illy aljas tény csak alacsony lélekhez illő. – Ne vegye rosz néven Zala megye illy kitünő roszjellemű két táblabirája, ha ellenök megyeszerte tudatik: hogy az egyik ez előtt néhány évvel főszolgabirói hivatalban állván, ebből titkos kicsapongásai miatt okozott lemondása ’s ügyészi kereset alá vétele, – a’ másiknak pedig 1840-ben történt tisztválasztás alkalmával alszbirói hivatalából lett kimaradása nyujtottak egyedüli okot a’ szenvedélyek izgatására.* Én kétségtelen igazságot közlök. Elmondhatom tehát: hogy Zala megye köznemességét ők izgatták ’s hogy lelkes megyéjök becsületét e’ két ámitó – jelesen az egyik az alább szórul szóra következő vétkes, sőt még hazugságot is hirlő proclamatiojával ’s igy a’ nyers erő használatával megfertőztette. – „Isten áldja, és jókra vezérelje nemes uraimékat! Miután több izben összefogva hazafiuságból és ősi alkotmányos törvényeinkhez vonzó buzgó ragaszkodásból kiindulva, összevetett vállakkal a’ közjő előmozditásában együttmunkálkodni szerencsés valék, most, midőn a’ házi adónak a’ nemességgeli elvállalási életkérdése a’ ránk jövő április 3-án tartandó közgyülekezetünkben Zalaegerszegen tárgyaltatás alá fog jönni, nem kétlem: hogy szántói járásbeli nemességgel együtt tartva, vérrel szerzett nemesi szabadságuk vezéreltetése érdemében segédkezet ne nyujtsanak. – Az adónak elvállalásával következhető veszélyek e’ következendők: mihelyest annak csak egy részét elvállaljuk, azonnal vérrel szerzett!!! felséges királyunk által biztositott nemesi szabadságunknak megcsorbitására alkalmat adunk; és végét nem értjük a’ folyton 262folyvást növekedő adók sorának; – azt fogja követni az: hogy – a’ nagyobb birtokosok fogják víni azt – p. o. 200 pengő forint jövedelmen avagy 500 holdon alul biró nemesnek szavazati joga nem leszen, ekkor a’ köznemességből illy jövedelmes, avvagy hold számmal biró nem találkozván, általában eltörültetik szavazati joguk; azután pedig, ha még az ősiség és birhatási jog is eltöröltetik, akkoron a’ már adóval megterhelt szegény nemesség fizetni nem tudván, annak javai elkoboztatnak, és idegen nemzet birtokába jutandanak; ez megtörténvén, a’ már nemes javakkal elteleltt idegen nemzet, és pórnép ki fogja víni az országgyülésen küldötte által leendő megjelenhetését és szavazati jogát, és igy mint birtokosabb, és nagyobb számmal levők nemcsak fejünkre és birtokunkra törvényeket alkotnak, hanem vérrel szerzett nemesi szabadságunkat is eltörlik, vagy végre nemzetségünket megsemmisítik. Ennek következtében nem kétlem, ki utódjai átkát magára vállalni nem akarja, az ápr. 3-ikai gyülekezetre Zalaegerszegen meg fog jelenni; ki egyébiránt szivességökbe ajánlott, maradok a’ nemes urakkal egy értelemben lenni kivánó barátjok Kis Görbőn 1843. F. – G. – s. k. táblabiró.” Ennek következtében az általa ’s részesei által becsőditett tömeg vezéreül tevén magát – mondott szavai szerint megtudatta „hogy ő is valami Zala vmgyében” ’s most éreztetni tudja szivében el nem fojthatott bosszuálló indulatjának vad hatását; legyen szabad köszönetül neki azt mondanunk, hogy ez által magának csak közmegvetést szerzett nemcsak Zalában, de hazaszerte is; ’stb. Végre a’ nyers erő főnöke egy hosszu, nem igen érthető, hihetőleg mástól készitett irott beszédet akadozó hangon olvasva mondott el a tolakodó népnek, és ámbár az értelmes rész jól tudta, hogy a’ zöld asztal körül álló kortesek szür-ujjaikban töltött pisztolyokat rejtegetnek, mindazáltal az irásból declamáló vezér kénytelen volt a’ józanabb rész némelly egyéneitől gyakrabban igen hangosan kimondott illy értelmü szavakat megtorlás nélkül hallani: ,ej szemtelen, ej gyalázatos!! ,de vastag pofáju!!!.’ ’S igy kárhozatos beszédének befejezése után, midőn „vérrel szerzett szabadságunkat ne engedjük ’s ne adózzunk” mnodotta a’ vakon engedelmeskedő néptömeg megyénk gyalázatára ’s utódaik boldogtalanságára kimondta a’ ,nemfizetést’ általánosan mindenre ’stb.” Igy a’ Világ; már most ennek kiegészitéseül egy levelet közlünk, mellyet e’ napokban vala szerencsénk Győrbül venni. – A’ levél igy szól:
Amaz F. – G. – ez H. – P. –
–Szerk.
–Szerk.
Győr, ápril. 12. – A’ zalai gyásznap után, midőn Forintos György a’ házi adót, ’s országos pénztárt megbuktatva, eljátszá ’s az elcsábitott nyers tömeg által eljátszatá a’ borzasztó drámát, hihetőleg a’ megrendelt vizsgálat előtt, folyó hó 8-án városunkba utazott bujóskát játszani. – És mi megismerők az embert, ki hazánk legdrágább gyémántjára is bünös rágalmait reá lehelleni nem irtózék, – nem tudván hogy olly férfiu ellen vétkezett, kiről irva vannak az arany szavak: „cui negatus honor gloriam intendit.” – F. – G. – tettei érdemiért, városunkban először is egy éjjeli diszes macskazenével tisztelteték meg. – És másnap kellett a’ bünérzet ólom sulyától, ’s gyalázattól levert kedélyű hőst látni! – ki szégyenében utczára is alig mert kimenni, ’s miután látá hogy bűnös tette sokak által – kik vele szólának – roszaltatik, ’s utáltatik, igy szólt: „ha a’ történtek előtt ide jöttem volna, Zalában illyest nem tevék vala;„ – – és igy: az adó még Zalában könnyen feléledhet;„ – de mind ezek csak gyáva lamentók, – a’ bünérzet ’s a’ megrendelt vizsgálat félelmének eredményei valának! – Már nem tűrhetvén a’ nyilakat, mellyek sokak által undok tettei ellen irányozvák, elhagyá azon t.biró ur lakát, hol szállva volt, ’s fogadóba ment nyilak ellen menedéket keresni. Pedig a’ nyilak itt is feltalálták őt, – mert mindenki nyilván kikelt ellene, sőt egy eddigi barátját, N– P–, bőnyi közbirtokos urat, számosak körében, baráti szóval illetvén, tőle illy választ nyere: „k–y–k az ur barátja! – olly embernek, ki Deákunk ellenrágalmakat hint, barátjának lenni polgári bűnnek és gyalázatnak tartanám!” – És hősünk eltávozék – hova? nem tudhatni – talán bujóskát játszani! – uraim! e’ tény előtanuja a’ létező közvéleménynek, melly értelmekhez mély tisztelettel ’s hiven ragaszkodik, és sujtolja a’ bűnöket! – Népcsábitók! tanulságot vegyetek, – ’s tudjátok meg, hogy a’ megmérgezett gyilok, mit hazátok ’s érdemes polgártársaitok szivébe akartok meriteni, önélteiteket fogja erkölcsileg kivégezni.
a–r.
