Krassó.
Krassó.
April. 30. Olly időben, mellyben a’ kor igényeit nemtelen erő alacsony önzés-gyártotta nemtelen fegyverrel dorongolja le a’ teremtés irányát dicsőitő örök igazság fényes zsámolyáról, – olly időben, mondom, jól esik a’ vérző szivnek, ha más részről a’ haza nagyságára, díszére czélzó helyhatósági egyes intézkedések enyhitő írt tapasztanak a’ sajgó sebre, melly ha gyökeres orvoslást nem ad is, de a’ fájdalmat részben mégis enyhíti. Illynemű gyógyszerrel járulának Krassónak lelkes RRei is az olly sok helyütt elég gyalázatosan megbuktatott szent ügy gyámolitásához, midőn országgyülési utasitásaikat egészen a’ józan haladás szellemében,a hon felvirágoztatásának érdekében szerkeszték. Örömtől repeső magasztos érzelmek dagasztják illyenkor a’ honért hevülő kebelt, melly amaz édes hiedelmet táplálja, miszerint az édes hazánk fényét ’s jólétét föltételező korkérdéseket az ármány még nem gyilkolá meg, csak szendergő álomba ringatá bölcsőjükben azokat*; üterök azonban élénke lüktet, ’s remény van hozzá, hogy szendergésükből nemsokára felüdülendnek. – Tollam sokkal gyöngébb, semhogy hű tolmácsa lehetnék azon lelkesedésnek, mellyet Krassó megye derék RRei tanusitának, midőn a’ házi adót részükről aránylagosan elfogadák, az ősiséget, a’ birtokolhatlanságot, a’ nem-nemesek hivatalrai képetlenségét eltörlék. E’ maradandó becsű ’s érdekteljes emlékű gyülésünket apr. 27-kén szeretve tisztelt főispánunk a’ hon érdekében valóban velős beszéddel nyitá meg, ’s miután a’ kir. kegy. meghivó-levél hangos éljenezések közt felolvastatott, egy neme a’ határtalanul hódoló tiszteletnek éleszté kebleinket jó fejedelmünk iránt, ki maga tüzé ki saját magas kezeivel a’ józan haladás zászlóját, melly mellett minálunk harczolni, miután az emlitettem kérdések ellenzésre nem találának, nem is kelle. – A’ zajos éljenkiáltások megszüntével követekül Kiss András első alispánt ’s Papházy György tbirót, kiknek nevei a’ gyülés teremének karzatára kitűzött háromszinű lobogónak fehér mezején tündöklének, a’ legszebb, a’ legáltalánosabb egyetértéssel, pár percz alatt, közfelkiáltás utján megvalasztván, az utasitást készitett választmány javaslatának felolvasásához fogának. – És ime a’ fontosabb érdekűek: 1) Krassó megye lelkes RRei – szabadjon a’ főjegyzői remektollal szerkesztett utasitás szavaival élni – ugy vélekednek, hogy igazságosság legfőbb erénye a’ polgárnak, legfőbb kötelessége a’ statusnak. – Nem szabad tehát bölcs statusférfinak türnie, hogy a’ magyar nemesség adómentességével minden materialis teher a’ legszegényebb néposztály ugyis gyönge vállait sujtsa. – És Krassó megye RReit e’ szent ügy igazsága annyira meghatá, miszerint a’ legnemesebb resignatióval – mit egyetlen ellenkező szó sem homályosíta be – mondák ki elvül, mikép a’ közállomány terheiben részesülni minden, hazája jövendője fölött higgadt megfontolással gondolkodó honpolgárnak legelső, legszebb kötelessége. – Alig lebbent el szeretett első alispán követünknek ajkairól az adózás érdekébeni jeles szózatának utóhangja, már ismét kitüzeték a’ háromszinű lobogó a’ terem karzatára, mellynek ártatlanságot jellemző fehérjén e’ szó: „adózunk” csilloga. – Illy nemes ihlettől áthatva Krassó megye RRei, oda utasiták követeiket: jelentsék ki a’ hon közgyülésén, miszerint Krassó a’ kor igényeit elértve, igazságos tud is akar is lenni, ’s a’ megyei házi pénztár aránylagos részét elvállalni kész. Mivel azonban a’ rendkivüli körülmények rendkivüli intézkedést tesznek szükségessé, ’s minthogy honunkban minden eszköz, mi a’ szellemi müvelődés ’s anyagi jólét gyarapodását sükerrel mozdithatná elő, hiányzik, miután honunk szükségeinek tömege olly véghetlen nagy, mind ezt pedig kizárólag a’ nemesség legjobb akarata, legtisztább szándoka mellett sem létesithetné: ugyanazért követeink a’ házi pénztár aránylagos részének elvállalását egy föltételhez kötendik, ’s kimondandják: hogy az országos intézetek felállitása, vas- ’s vízi utak létesitése, a’ kereskedés élénkitése, szóval a’ szellemi ’s anyagi előhaladásra irányzott intézkedések tekintetéből szükségkép alakítandó országos házi pénztár terheihez viszont a’ hazának minden egyes polgára hozzájárulni köteleztessék. – Az adózás elvének kimondása mellett követeink eszközölni törekedendnek, hogy a’ kivetéi kulcs iránt a’ kivetésbe magát befurható önkény elleni biztositásnak figyelembe vételével kimeritő javaslat készittessék. – Ezen életkérdés tárgyalása alkalmával követeink ott fen nyilvánitandják: mikép a’ királyhoz mindig hű magyar nemzet, fiui bizodalma érzetében, meg van győződve, ’s hinni meri, hogy a’ kormány annyiszor bizonyított atyai gondoskodását ezuttal is gyakorolva, e’ szent ügy kivihetendésétől tettleges segedelmét nem csak meg nem vonandja, sőt a’ vámok leebb szállitásával, a’ kereskedés virágzására irányzandó intézkedéseivel, ’s bő forrásainak megnyitásával a’ nemzetet hazája boldogitására czélzó törekvéseiben gyámolitani kegyes leend. – 2) Az ősiség, honunk anyagi emelkedésének eme’ legfőbb akadálya, a’ kir. fiscusnak egyezkedés utján kárpotlást adva, megszüntettessék, ’s ennek következtében a’ birtokosak szabad rendelkezési joga visszaállittassék. A’ végrendelet nélkül elhalt birtokos javaiban – ha egyenes örökös nincs – a’ rokonok nemkülönbség nélkül örökösödjenek. – az eddig kötött ’s jövendőben kötendő örökvallások – a’ csalás eseteit kivéve – fölbonthatlanoknak nyilvánittassanak. A’ zálogok kiváltását tárgyazó pörök inditására határidő tűzessék. A’ biró zálogok kiválthatósága minél rövidebb időre szabassék. – 3) A’ nemzetgazdasági tekintetből sem helyeselhető majoratusok és senioratusok multra ugy, mint jövőre töröltessenek el; a’ most létezők csak addig tartatván meg, mig a’ most élő hitrebizottsági örökös kezére kerülnek, kinek elhunyta után, az illyetén javakban az azokhoz joggal biró család tagjai örökösödjenek; addig is azonban az illyetén hittrebizottsági jószágok birói foglalás alá eshetőknek nyilvánittassanak. – – 4) A’ szabad kir.városok visszás állásának megszüntetését ’s törvényhozási jogaikba – kellő biztositások mellett – leendő visszahelyeztetését követeink pártolandják ugyan: de hogy e’ tény a’ nemzet megnyugtatásával történhessék, elkerülhetlen szükségesnek véltük, ’s e’ hiedelemben követeinket oda utasitók. Miszerint azon legyenek, hogy a) a’ városok a’ kir. kincstártól tököletesen függetlenittessenek. b) A’ közigazgatási tárgyakra nézve, a’ nm. h. tanács fölügyelési alá kerüljenek. c) Törvényszékök előtt lefolyt pöreik, a’ tárnoki ’s királyi személynöki székek megszüntetésével, fölebbvitelbe a’ kir. táblához küldessenek. d) a’ Beligazgatás a’ kor igényeihez idomittassék. – 303Törvény által meghatározandónak ohajtanók tehát, hogy polgárjogot gyakorolhasson, a’ képviselői testület tagjává megválasztható képességgel birjon, ’s a’ választásban is részt vehessen: 1-ör az, ki legalább egy év óta a’ városban fekvő vagyont bir, ’s ettől a’ város pénztárába adót fizet. 2-or: minden legalább 3 év óta a’ városban lakó kereskedő, mester, gyáros, ki maga kezére dolgozik, ’s a’ hongyülés által meghatározandó mennyiségben adózik. 3-os: azon irástudók, kik a’ fenntebbi két categoriához nem tartoznak ugyan, de a’ kiket élelmi kereseteik a’ városbani állandó lakáshoz kötének, ’s a’ hongyülés által meghatározandó kulcs szerint a’ városi pénztárba adót fizetnek. – Illyenek válaszszák az utána törvény által meghatározandó évekre a’ bizonyos, de minél nagyobb számu képviselő testületet, melly a’ tiszviselő-karral orsz. gyülési követek utasitásait készitené, a’ tisztikart megválasztaná, a’ várost illető tárgyak fölött a’ tisztikarral szabadon tanácskozva, határozatai végrehajtására fölügyelne. Elhatározandó lenne továbbá: hogy a) a’ tisztujitás nemcsak minden tisztviselőre, hanem a’ képviselő testület tagjaira nézve is 6 évre szabassék, magától értetvén: hogy azok mindenike ujra megválasztható. b) Hogy mind a’ tisztujitások vezetése, mind a’ városok rendszeres kormányzása tekintetéből, és pedig kerületenkint több városnak együtt, egy-egy főkormányzó adassék, ki azonban mint ollyan, a’ törvényhozás tagjai nem leend, és kinek jogai és kötelességei törvény által szorosan kijelölendők. c) Minden tisztujitás alkalmával legelőbb is a’ körülményekhez képest egy helyen vagy kerületenkint történendő választások által, a’ képviselő testület egészittessék ki, minek megtörténte után a’ tisztviselőségre kijelölendők névsora a’ főkormányzó elnöklete alatt tartandó conferentián állapittassék meg. d) A’ kijelölés a’ főkormányzó által történvén, ’s a’ tanács tagjai, ugy a’ jegyzői ’s ügyvédi kar kiegészittetvén, az alsóbb hivatalok betöltése a’ tanács által a’ főkormányzó befolyása nélkül eszközöltessék. e) A’ törvénykezés, a’ közügyektől itt is elválasztatván, ’s a’ törvényszékek állandósittatván, ezek elnökei ’s egyéb tagjai tisztujitás alá ne essenek. Végre f.) az országgyülési követek, mint a’ város képviselői, az összes polgárság által szabadon választassanak. – A’ kor. városok belrendezésének a’ fentebbiek szerinti előrebocsátása mellett, követeink oda szavazandnak, hogy az országgyülésen képviselt városoknak bizonyos számu voks adassék. De a’ városok iránti méltányosság, ’s a’ megyék saját állása iránti kötelesség egyaránt megkivánják: hogy az adandó szavazatmennyiség sem hibás statisticai adatokon, sem önkényen ne alapuljon; – ennélfogva követeink oda utasitvák: hogy a’ szavazat-arány még meghatározásába most ne ereszkedjenek, hanem az ide vonatkozó szükséges statisticai adatokat megszerezve, a’ megyével közöljék, ’s e’ tekintetben pótló utasitást várjanak. – Még sok üdvöst tartalmazó követi utasitásainknak ez uttal megszakasztani kellett fonalát a’ jövő postán ismét felfogandom. –
Még azt sem; mert hiszen néhány nagy kérdés olly dicsően áll, mit jobban kivánni is alig lehet; ’s a’ mi a’ házi adót illeti: – boldog isten! mutasson nekünk valaki példát a’ historiában, hogy az adómentességrőli önkénytes lemondás a’ nemességnél illy kevés idő alatt illy roppant haladást tett volna, int minálunk tőn; hiszen eredetileg már 19 megye fogadta el a’ házi adót, 16 még minden izgatás daczára mellette áll, ez első lépésre csakugyan nem kevés; – 11 megyében pedig csak dorongokkal lehetett agyonverni, különben már is többsége volna. Aztán a’ diaetának vége még nemcsak hogy nincs, de még csak elkezdve sincs. A’ nap még, bizony, le koránsem ment. – Szerk.
Jakabffy Miklós.
