Krassó.
Krassó.
Maj. 3. Folytatása követi utasitásainknak, mellyeknek 68 pontjaiból ime a’ fontosb érdekűek: 5) Nemzeti érdekeink fölött olly éber figyelemmel őrködő nádorunk ő fönségének szinte félszázados érdemei méltánylatául törvény alkottassék, melly a’ nagy férfi kitünő erényeit ’s magas érdemeit késő unokáink számára örök időkre halhatlanítsa. – 6) Az országgyülési költségeket mi nemesekül viselendjük. A’ pozsonyi szállásbért illetőleg ohajtanók: hogy ezt az országos közpénztár fedezze; mi ha nem sikerülend, követeink ezt is meg ajánlandják. – 7) Kereskedésünk élénkitése fő rugójának, a’ pest-fiumei vasutnak országos közköltségen leendő épittetését pártoljuk. – 8) A’ fiumei kikötőre szükséges költségeket követeink megajánlják. A’ Luiza-ut megváltását ’s azon a’ vám leszálitását, Fiuménak a’ Dunával leendő összeköttetését, végre a’ siciliai só behozatal tilalmának megszüntetését szorgalmazandják. – 9) Utakon ’s hidakon mindenki egyaránt vámot fizessen. – 10) A’ duna-szávai csatorna ásását, ellenét a’ pest-fiumei vasutnak, ellenzendjük. – 11) Független nemzeti bank létesittessék. – 12) A’ kamatot meghatározó ’s az uzsoráskodás elvét tápláló törvények helyébe olly törvény alkotását ohajtanók, melly szerint a’ kikötött időn tul fizetetlen maradt kamatok kamatjait is fizetendők legyenek. – 13) Nemzetiségünket veszélylyel fenyegető német vámszövetséghezi csatlakozást követeink tehetségeik megfeszitésével fogják ellenzeni. – 14) Sopronnak kereskedésünk virágzására czélzó javaslata pártolást nyerend. – 15) Hitelbank felállitását ’s a’ telekkönyvek behozatalát szükségeseknek nyilvánitottuk. – 16 Az ipar mételyei, a’ czéhek, töröltessenek el. – 17) A’ magyar nyelv tárgyában létező nem eléggé határozott értelmü törvény helyett más alkottassék, meghatározottan azt parancsoló: hogy magyar földön az országlási, kormányzási, közigazgatási, törvénykezési, tanitási, szóval a’ hivatalos nyelv az egész honban magyar legyen; – a’ lehető kivételek minél kevesebbre szoritandók ’s a’ törvényben világosan elősorolandók. – 18) A’ Ludovicea academiának megnyitása egész buzgósággal eszközöltessék, ’s a’ megnyitást gátló akadályok, a’ haza ’s nemzetiség érdekei szellemében, minél előbb elhárittassanak. – 19) A’ károlyvárosi tanácsnak Torontál megye ellenébeni törvénytapodó nyilatkozata orvoslást kivánván, ezt követeink kivíni törekedendenek. – 20) A’ hadi adó leebbszállitása eszközöltessék, a’ netaláni hiányok fedezésére a’ kormány bő forrásainak fölöslege fordittassék, mit ha semmi módon sem érhetendünk el, az adót – mellynek fölebbemeléséhez semmi szín alatt sem járulandunk – a’ törvényes 3 év elteltével összehivandó országgyülésig megjánlandjuk. – 21) A’ vakok, őrültek és siketnémák intézetének országos ajánlatok utján leendő megállapitását ’s örök időkrei biztositást követeink eszközlendik. – 22) A’ felső ’s alsó táblai, ugy kerületi naplók gyorsirók általi szerkesztendését pártoljuk. E’ mellett követeink egy országgyülési ujság létesitését inditványozandják. – 23) 327A’ közigazgatásnak, a’ törvénykezésitőli elkülönitésével, ’s az uri székek, a’ kerületi táblák, az alispáni és szolgabirói biróságok eltörlésével, állandó törvényszékek alapitását szorgalmazandjuk. – 24) A’ keresztény vallások egyenlősége törvény által kimondassék. A’ vegyes házasságok a’ férfi vallásáni lelkész által köttessenek, az illy házasságban nemzett gyermekek atyjok vallását kövessék. A’ görög hitüek a’ gergelynaptár elfogadására buzdittassanak. A’ róm. catholicusok ünnepein a’ más vallásuak szabadon dolgozhassanak. Minden ünnepek vasárnapokra tétessenek át, ’s az unitária vallás szabad gyakorlása eszközöltessék. – 25) Az egyházi javak elvételét, a’ tulajdoni jog szentségénél fogva, nem pártolhatjuk. Követeink azonban oda utasitvák: igyekezzenek eszközölni, hogy a’ népnevelési költségek fedezéséhez a’ haza minden polgára, ’s igy a’ kiváltságos osztály is hozzájáruljon. – 26) Nyitrának a’ lengyelek iránti rokonérzetében lelkéből osztozik Krassó is. – 27) A’ katonai kihágások fékezését föltételező törvény szentesitését követeink is szorgalmazandják. – 28) Veszprémnek az olly üdvös nyilvánosságot korlátozni látszó inditványa nem pártoltatik. – 29) Szinte nem a’ jobbágyok kényszerített örök megváltása. – 30) A’ nem-nemesek birhatási joggal ruháztassanak fel a) ha született magyarok, vagy 10 év óta az országban laktak; b) ha a’ magyar nyelvet tökéletesen birják; c) ha külföldi születésü létökre attól már függetlenek. – Ezzel kapcsolatban a’ nem-nemesek minden bár legfelsőbb hivatalra is képeseknek fognak nyilatkoztattatni. – 31) A’ korlátlan sajtószabadságot nem pártoljuk. – 32) Az absentisták jövedelmeiknek országosan meghatározandó egy részével a’ honnak adózzanak. – 33) Küldötteink sérelemkép az ország szine elibe teendik le az oroviczai bányászatnak itt nem, de majd annak helyén elősorolandó, ’s valóban a’ sokat messze tulhaladó törvény- és jog-ellenes és magának képzelt jogokat tulajdonitó botrányos tényeit, ’s minden tárgyra nézve a’ megye ellenébe föllépőnek fékezését és sérelmünk orvoslását eszközlendik. – 34) A’ szövetséges hét bányavárosok törvényes kivánatát – mellyhez a’ ruszkahegyi bányatársulat is csatlakozék – követeink gyámolitandják. – Van szerencsém loyalis utasitásainkat egy örömteljes értesitéssel be zárni. a’ közös öröm szünni nem akaró zajos éljenekben tört ki, midőn látók, hogy táblabiráink diszes koszorujába egy virág tüzeték, mellynek fényes fisze a’ hont már beárasztá. Neve sokkal ismeretesb széles Magyarországban, semhogy őt – a’ nagyot – a’ szerényt, megnevezni kellene. –
Jakabffy Miklós.
