Bars.
Bars.
Aranyos Marót aug. 19-én. Gyűlésünk másod napja az első napon hozott határozatok hitelesitésével kezdődék; minek megtörténte után, az országgyűlési utasitások tervezetével foglalkozó választmánynak, a’ megyei levelezésekre nézve benyujtott követutasitási véleménye tárgyaltatott. Ennek folytában e’ következendő határozatok keletkeztek: a) Tolna vármegye felszólitására, mi szerint a’ pósták önkényes rendezéséből legujabban támadt sérelmet országgyülésileg orvosoltatni kivánja, követeinknek utasitásúl adatott: hogy a’ pósta bérnek, mint indirect adónak önkényleg lett változtatása iránt ünnepélyes óvásukat kijelentsék, ’s olly törvény alkotását szorgalmazzák, mi szerint a’ pósták, ’s vitelbér iránti rendelkezés a’ nemzeti béfolyástól, melly ekkoráig is törvény szerint gyakoroltatott, semmi szin alatt el ne vonathassék, ’s az iránt még e’ jelen országgyűlés rendelkezzék; a’ pósták igazgatósága, mellőzve minden külföldi befolyást egyenesen és egyedül a’ magyar kir. helytartó tanács rendelkezése alá vissza vezéreltessék; – b) Nyitra megyének abbeli sérelme, melly Luka Antalnak, Borsiczky Ignácz elleni zálogváltó perében katonai karhatalmat elrendelő udvari törvénytelen parancs kibocsátásából eredt, követeink által is pártoltatni, ’s annak orvoslása sürgettetni határoztatott; – c) Pozsony városának az országgyülési szállások fizetését sürgető kivánatára: szállásbér fejében követeink mindegyikének havonkint 12 pp. forint megajáltatott, azon utasitással azonban, hogy jövendőre az országgyülési szállásoknak országos pénztárból leendő fizetését eszközöljék, ’s Pozsony városának e’ teher tekintetéből hajdan le szállitott portáit visszaadassák; 653– d) Nádor ő fensége leküldött levelére, mellyben az országos pénztár 1841-ik évi számadásait közölvén, értesit, hogy a’ kir. kincstár ezen évig, az országos pénztár hiányának födözésére 446,606 pengő ftot 29 1/8 krt. előlegezett, melly öszvegnek megtéritése követeltetik, határozattá lön: hogy mielőtt ezen előlegezet öszvegnek honnan leendő pótlása iránt egyenes utasitást nyernének a’ követ urak, követelni fogják ebbeli országos pénztárok számadásainak bemutatását, jelesül pedig a’ bevételek rovatait egyes tételenkint, melly számadások eredményét a’ megyével azonnal közöljék, hogy kellő tudomást nyerhessen a’ megye, valljon az országos pénztár bevételi forrásai annyira leapadtak e, hogy azokon kivül más módokhoz kellessék nyulni emez előlegzés letisztázására? – e) A’ tizenhat szepesi városoknak beczikkelyeztetését sürgető, ’s törvényhozási béfolyást követelő felszólitására – mi előtt e’ részben határozott utasitást adhatna a’ megye – szükségesnek találta a’ városok mult és jelen allásáról, úgy nem különben Szepes megyéveli viszonyairól kimeritő tudományt szerezni, mire nézve a’ városok részérül az adatok közölve levén, Szepes megye is ellennézeteinek adatokkal leendő minél előbbi közlésére felszólittatott. – f) Nógrád, Nyitra ’stb. megyéknek az orosz hatalom túlnyomóságának korlátozása iránti intézkedést sürgető felszólitására, utasitásúl adatott követeinknek: hogy oda irányoznák igyekezetöket, mikép az ország rendei, ő felségét beczikkelyezendő törvény által kérjék meg, hogy az orosz hatalom kiterjeszkedésének sikeres meggátlásáról intézkedjék; – g) Hont megyének abbeli sérelme, hogy a’ végzései gyorsabb kiadhatása végett megszerzett kősajtó használatától helytartóilag eltiltatott, miután a’ tisztelt megye azt csupán közgyüléséből kelt határozatok kinyomására akará használni, és az emlitett kősajtót, ’s annak használását tilalmazó olly értelmü parancsot, mint ha illyetén eszköz használhatása végett felsőbb engedelmet kellene kieszközleni, a’ megyék e’ részbeni független állásával összeegyeztetni nem lehet, törvénytelennek és sérelmesnek nyilvánittatott, ’s annak országyülési orvoslása követeinknek kötelességül tétetett. h) Heves megye felszólitására a’ szóbeli adóssági perekre nézve utasitásúl szolgálandó következő határozat keletkezett: – hogy a’ szóbeli perekről szóló törvény szerint történt marasztalások végrehajtása rögtön, és az eljáró biróság által, az eddig sok helyütt törvényellenesen gyakorlott kiküldetés nélkül eszközöltessék, ’s ha bár az e’ részbeni törvény eltörölve nincs is, még is itt nyilván kijelentessék, hogy olly esetekben, hol a’ felperesnél a’ végrehajtott sommára nézve elegendő kezesség nincs, vagy kezességül csak ingóvagyont mutathat, a’ birói zárlatnak helye légyen; – továbbá 200 pp. ftnyi marasztalásoknál birtokon kivül, ezt meg haladó sommáknál pedig birtokon belüli felebb vitelre szavazzanak a’ követ urak; – az itéleteknek rögtön, és pedig az eljáró sz. biró általi végrehajtása a’ mezei rendőri perekre is kiterjesztetvén; – i) Temes megyének, a’ só árának országgyülésileg leendő meghatároztatását szorgalmaztatni kivánó felszólitására határoztatott: hogy a’ só árát határozó 1790/1 20-ik czikk világos tartalma, a’ törvényhozásnak ebbeli jogát kétségtelennek bizonyitván, csak fájdalommal szemlélhetni, miszerint a’ magyar nemzet ezen igazától és pedig a’ törvény egy oldalú magyarázatánál fogva elüttetik, nevelvén ezen fájdalmat azon aggodalomteljes körülmény, hogy az e’ részben fél század óta fölterjesztett sérelmek mind eddig orvosolva nincsenek; meghagyatott tehát a’ követ uraknak, hogy e’ tárgyat az előlegesek sorából kiemelve, a’ só árának országgyülésileg leendő megszabásába bocsátkozzanak, ’s a’ fentebb érintett törvényczikkben foglalt végső szükség törvény által határozottan kijelentessék, és hogy a’ köz érdekü tárgy továbbra ne halasztassék, mind addig, mig e’ részben kir. leirat nem érkezik, és közkivánatot kielégitő, ’s az eddigi sérelmet orvosló törvény nem alkottatik, az adó megajánlásának kérdésébe ne bocsátkozzanak. – k) Ugyan azon megye abbeli inditványára: hogy a’ puszta kényelemből országon kűl lakozók, évi jövedelmeik egyik részét az országos pénztárba fizessék, határozat lön: – miután honunk pénzszegény körülményeire csak egy csekély pillantást is vetve, lehetetlen nem találkozni az ország értékét külföldre kifolyasztó csatórnák ama’ veszélyes nemével, melly a’ kün lakó nagyobb magyar birtokosak jövedelmeinek fő részét fölemészti a’ nélkül, hogy azoknak más utoni vissza szerzését remélni lehetne – oda utasittattak követ urak, hogy olly törvény alkotását szorgalmazzák, melly szerint minden Magyarország határin kivül állondóúl lakozó magyar polgár (oda nem értve azonban hivataluknál fogva kün tartózkodókat, vagy tapasztalás végett utazókat) jövedelmeinek országosan megállapitandó egy részét, az országos pénztárba fizetni kötelesztessenek; – l) A’ magyarországi hét bánya városok megkeresése folytában, utasitásúl adatott követ uraknak, hogy az 1790-ik és 1827 törvény czikkelyek nyomán, a’ bányászat rendszeresitését tartalmazó országos választmány munkálatának országgyülésileg leendő fölvételét sürgessék, mi szerint az ország jövedelmeinek eme’ fő ága kellő törvénynyel láttassék el; – m) Veszprém megyének a’ nemzeti szinházat mostani állapotjából nemzethez illőbb méltóságra emeltetni ohajtó felszólitására; mi előtt e’ részben egyenes utasitást adhatna a’ megye, szükségesnek látja, a’ nemzeti ajánlattal alapitott szinházról körülményes tudományt szerezni, ’s azért követ uraknak meghagyatott, hogy a’ szinházi választmánytól, az eddig divatozó kezelésrül számot kérvén, az okokat is puhatolják ki, mért nem emelkedhetett a’ szinház nemzet által kivánt ’s a’ nemzethez illő méltóságra? ’S az erre vonatkozó tudósitást küldjék meg a’ megye rendeinek, hogy ekkép a’ szinházi intézkedések körül bővebb utasitást nyerhessenek; – n) Ugyan azon megye által, a’ magyar nemesség fegyverbeni gyakorlásának, ’s az éjszaki széleken végvárak épitésének pártolására felszólítatván a’ megye rendei; – az elsőt illetőleg pártoló utasitással levén már ellátva követeik, a’ végvárak szüksége pedig az által, hogy az e’ czélra fizetni szokott fő papi fölösleg jövedelmeket más czélra forditandóknak határozák, el nem ismertetvén, – azokat, mint a’ jelen hadi rendszernek meg sem is felelőket, nem pártolák; – o) Pest városának azon kivánságára, hogy a’ kebelében munkálódó országos választmányi tagok szállásai fizettessenek, oda utasittattak követeink, hogy a’ szállásokért a’ multra követelt bért ugyan meg nem ajánlják, jövendőre azonban illyetén szállásoknak országos pénztárból leendő fizetése törvény által megállapittassék; – p) A’ magyar gazdasági egyesület által tervezett rétöntözési törvény iránt; – miután az egyesület által megküldött munkálatot a’ megye rendei áttekintették, nem lehet meg nem győződniök a’ czél üdvösségérül, ’s a’ tervnek, ha törvénybe hozatnék, áldásos hatásáról; mert azon felűl, hogy a’ mező-gazdasági tekintetben tett haladás egyesek müve, még ezeknek is számtalan, és sokszor törvény palástya alá burkolt akadályokkal kelletik megvívniok és az egyesek fölemelkedésével sokszor bonthatlan kapcsolatban álló közjólét, nem ritkán rögzötten megakasztatik; ’s midőn ekkép mezőgazdasági tekintetben egyesek ipara gátoltatik, a’ közre szükségképen csak pótolhatatlan vesztesség hárulhat; mind ezen okok nyomán tehát az egyesület által tervezett törvény szüksége annál bizonyosabb, menyivel inkább tapasztaltatik, hogy a’ viztulajdon fölötti fogalmak, ’s magány jogi vissza élések, a’ vizeknek köz használatával egyenesen ellentétben állanak; czélszerü tehát, hogy a’ vizjogi viszonyok, mennyire azok legalább a’ rétöntözésre befolynak, törvény által intéztessenek el, minél fogva követeink oda utasittattak, hogy a’ közlött tervhez alkalmazott törvény alkotását sürgessék; – q) Inditványilag előterjesztetett, hogy az esztergomi érseki, ’s más fő papi adományzás alá tartozó udvartelkek, a’ fő-papok kezeinél letartóztatnak; erre nézve oda utasittattak követ urak, hogy a’ főpapi kezekre vissza került curiák adományzására kötelező törvényt inditványozzanak. – Gyülés vége felé követeink megküldött jelentésökben felszóliták a’ megyét, hogy őket az országgyülési választmányilag kidolgozott, ’s a’ megyével közlött büntető ’s javitó rendszer iránt utasitással lássa el; mire nézve, minthogy az országgyülési utasitásokkal foglalkozó választmány e’ részbeni munkálatával még kész nem volt, annak tárgyaltatása végett folyó hó 31-ik napjára rendkivüli köz gyülés hirdettetett; eredményeit közlendem.
Mariassy József.
