Nógrád.
Nógrád.
B.Gyarmat aug. 31-kén. Most, midőn a’ hivők pillantásai, várt polgári üdvözülésünk Mekkája felé irányozvák, a’ megyei zöld asztal, – a’ törvények embryói eme’ fogamzása helyének – vitái iránt csekély a’ figyelem. E’ szempontból indulva ki, augustusi évnegyedes közgyülésünknek főleg a’ törvényhozási vitákkal viszonyban álló eseményeit, csak lehető röviden néhány tollvonással kivánjuk vázolni. Elnök első alispán a’ gyülést azon előterjesztésével nyitá meg, mikint rendkivüli közgyülés tartását részint az adózóknak tömérdek előfogatokkali terheltetése nem kivánatossá, részint követeinknek, minden országgyülésen eddig előkerült fontosabb tárgyakban elegendőleg történt elutasitása fölöslegessé tevék. – ’S a’ tiszti felelőség méltányos elismerésének példáját adandó, bocsánatot kért a’ RR-től, hogy a’ megyeböli husz napi távozási szándékát, a’ mult közgyülés alkalmával velök nem tudatá. Ezután több kormányszéki intézvények tárgyaltatván, megyei levelezések nyomán szóba jött a’ koronaőrök választása; mi nagyméltóságu Ürményi Ferenczen kivül, Tihanyi Ferenczet – ki megyénkben szerzett fényes érdemeinél fogva is kedves kapcsolatban áll velünk, – kivánjuk e’ méltóságra kijelöltetni, ’s ő felsége által kijelöltetvén megválasztatni. Felolvastatván több követi jelentés, és ezekre költ választmányi vélemény, a’ magyar nyelvnek a’ RR. táblájánál kizárólagos használata iránti országos végzés, ’s követeinknek ehez való járulása leginkább B. P. és K. K. t.biró által ostromoltatott, kik ezen hozzájárulást utasitásink szelleméből következtetni nem tudák. – Győzött azonban azok véleménye, kik követeink nyilatkozatát utasitásuk szellemében történtnek itélték; mert hiszen utasitásukban van „olly intézkedések létrehozásán iparkodni a’ nemzeti nyelv ügyében, hogy az iránt ezentul országyülési tárgyalás szükséges ne legyen.” – A’ végzést tehát továbbá is épen tartatni kivánjuk: a’ mint törvényhozásunk, sőt minmagunk compromissiója nélkül máskép nem is teheténk, hacsak azon nevetséges hiedelemre nem akarnánk okot adni a’ zágrábi megnevezhetleneknek, hogy Róma megszeppent a’ julius 10-ki zágrábi gyülés quasi Hamilcarának tirádaitól? – Itt alkudni gyávaság volna; ők Carthagót játszák; ugy de Roma nem alkuszik Carthagoval. – Az ez alkalommal épületesen vivott vitát az utasitási rendszer helyes vagy nem helyes volta iránt mellőzzük. A’ tanácskozásnak más irányt adott Prónay János inditványa, miszerint a’ honban a’ törvényhatóságok közbenjáró felügyelete mellett, kölcsönös biztositó intézeteket ohajta felállittatni, ’s a’ javak lotteriáját vagy eltöröltetni, vagy a’ viszonosság elve szerint módosittatni; az inditvány második részét elfogadó határozatban az 1790: 37. t. cz.-re történt hivatkozás. Zólyom megyének az országgyülési esküt tárgyazó levele ollykép pártoltatott, hogy az utasitások megtartására leteendő hitforma egyformaság kedveért a’ törvénykönyvbe iktattassék. A’ szepesi városokat kerületekké akarjuk alakitani országgyülési képviselettel. – Győr és Tolnának a’ megyei levelezésbeni czímrövidités iránti inditványát beligazgatásunk körébe tartozónak itélve, – foganatba is venni határoztuk. A’ büntető törvénykönyv, ’s választmányunk méltányló dicséretet érdemelt eziránti derék munkálata előterjesztetvén, csupán az abban lefektetett elvkérdések iránt folyt vita, ’s lőnek határozatok. – A’ halálbüntetés iránt a’ szónokok hosszu sora, a’ két ellenvélemény védokai kimeritésével nyilatkozott; a’ halálbüntetést megtartani ohajtók, tudván, hogy itt a’ theoria merőben ellenök fordul, leginkább a’ „practicusság” sok helyüvé alkalmazható vértjével fegyverkezének; ’s feltünt elöttünk egy fényes érdemü táblabiránknak a’ „történeti iskola” szagát magán viselő azon nyilatkozata, hogy jog csupán az, mit az álladalom történeti kifejlések nyomán jognak lenni határoz – a’ határozat a’ halálbüntetés mellett nyilatkozik. – A’ dologban annyi curiosum van, hogy ez ügyben követeink kerületi ülésben bona fide már a’ halálbüntetés ellen szavaztanak; köszönjük a’ felőlünki jó hiedemet. – A’ bot – ’s itt önkénytelen tisztelet szent borzalma futja át hátainkat fenyitéki rendszerünk ezen alphája és omegája emlitésekor – eltörültetni határoztatott. – Oh bot! te a’ fenyitőjog philosophjainak bölcseség köve; te, ki a’ magánrendszert pótolod, ’s a’ hallgató rendszert feleslegessé teszed, te, ki megpiritod Livingstont és Benthamet, Auburn-t és Philadelphiát – te Nógrádban eltöröltettél; – Azonban örvendj; csak egy – csak egyetlenegy szó – egy eldöntö után huzta meg halálod csengetyüjét, legyen megáldott e’ szó, ’s ha már olly soká éltél, mért ne támadhatánál fel? Hiszen te benned lelik közbátorságuk palladiumát azok: „Die nicht mehr mit dem Zopfe prangen; und doch an dem Zopfe hangen; quorum numerus legio”. – A’ magánrendszert talán leginkább, mert az egész törvénykönyv rajta alapszik, ’s az esküttszéki intézetet is elfogadtuk; ezt azonban ollykép módositva, hogy esküttek csak azok lehessenek, kik jelenleg az alkotmány tagjai, mert megijedtünk a’ javasolt igen alacson censustól. Tehát ismét a’ „Zopf,” – később az alkotványba befoglalandók is lehessenek esküttek, –* A’ többi kérdésekben az orsz. választmány munkálata azon különvéleményi módositásokkal, mellyek aláirói közt Deák Ferencz neve ragyog – elfogadtatott. – Megjegyezzük még, hogy büntető hatóságot csak azon városoknak kivánunk tulajdonitani, mellyek képviselettel birandanak; ’s e’ városokban az esküttek az egész polgárság választottai által választatnak, ’s igy fokozatos választást akarunk. „Az uj törvénykönyv ’s börtönrendszer behozatala által okozandó kölségeket az ország minden lakóival közösen kivánjuk viselni.” – ’S itt ráismerünk ismét Nógrádra, a’ régire, ’s méltatlan azok gyanuja, kik a’ közös teherviselés elvét, a’ rendes temparaturájú, a’ „kardos” Nógrádban is bukhatónak hivék. Voltak ugyan sokan, kik választmányi tanácskozásban, az ezen határozatban fekvő elv felelevenitését, mint a’ januari szomoru emlékü határzattal ellenkezőt, most ujra feltámasztni veszélyesnek hivék, és ebből némi inconsequentiát, ’s rosz példát véltek kisyllogisálhatni; ezeknek válaszoltatott: minden gyülés egyforma; a’ büntetőtörvénykönyv tárgyalásra kitűzve levén, arra kiki bejöhetett, ’s azért ha a’ házi adót viselni nem akarjuk is, annak egy része viseletét a’ főhatárzat mellett is elhatározhatjuk, mint már az utak dolgában is történt. – Egyébiránt ez ügyben is a’ tanácskozás higgadtan és ingerültség nélkül folyt, ’s ha történtek is, a’ mostani majoritás részéről némi keserűbb nyilatkozatok, az illy kiáradásokat, elnökünk elismert talentumu vezérlete a’ rendes vágásba térité. E’ gyülésen Madách J. aljegyző, egészségi tekintetből hivataláról lemondván, táblabiróul ajánltatott. – A’ részvét könnyével adózának a’ RR. Prónay László (János fia) korán kimult ifju tagtársuk emlékének; ’s az ekkép meggyérült jegyzői kar kiegészitésére főispánunknak, Jankovich István és Prónay Józsefet ajánlák.
Mintha eskütté lenni, nem volna egy mód az alkotmánybai befoglalására. Szerk.
