CXXII. Kerületi ülés, dec. 18-kán.
CXXII. Kerületi ülés, dec. 18-kán.
Elnök: Huszár (Nógrád), Soltész (Torna); jegyző: Vukovics; naplóvivő: Bottka. Tárgy: az előbbi folytatása.
Bemutatván az elnök először a’ gr. Pejacsevich Jánost követségben felváltó Dellimanich Ferencz megbizó levelét, az a’ verificationalis választmány elibe utasittatott Ezután felolvastatott a’ megyei kihágások érdemében kiküldött választmány munkálatának 15. §-a, mellynek tartalma következőkben öszpontosul: Megyei tisztviselőségre polgári állapotra való tekintet nélkül történik a’ kijelölés; a’ tisztviselőségre menendőnek el kell végezni az iskolai tudományokat, és arról bizonyitványának lenni; – a’ biráskodó, számadással járó, főjegyzői, tisztügyviselői, számvevői, levéltárnoki hivatalokra csak teljeskoru, vagy 24 esztendős egyén jelöltethetik ki; – a’ számadással járó hivatalban levőknek biztositékot kell kimutatni. E’ törvénynek visszaható ereje nincs.
E’ §. felett nem annyira vitatkozás volt, mint inkább mindenik szóló megyéje utasitását röviden terjeszté elő. Egyik megyei követ utasitása még idő előttinek tartja a’ nem-nemeseket hivatalra alkalmazni. Más megye csak a’ biráskodó hivatalt akarja a’ nemességhez kötni. Ismét egy más megye nem tekint a’ születésre, és a’ törvény tudományok elvégzését sem tartja szükségesnek, de azt igen hogy a’ tisztviselők valamivel birjanak. Az ekkor következett szónok szinte nem tekint a’ születésre, de a’ tisztviselőktől nem csak a’ törvény tudomány elvégzését kivánja meg, hanem azt is, hogy ügyvédek, törvénytudók legyenek; egy megyei követ erre azt mondá, hogy az ügyvédi oklevél nem hévmérője a’ tudománynak, mert van elég ember ki praeclarumot visz haza Pestről, még sem tud semmit. Volt, ki nem tekint a’ polgári állapotra semmit, de azt megkivánja hogy tisztviselő csak keresztény lehessen. Még egy más szónok a’ hivatal képességét a’ nem-nemesekre is ki akarja terjeszteni. Még nehányan az egyik vagy másik értelemben illy röviden nyilatkoztak, ’s a’ többség oda dölt, hogy a’ megyei tisztviselőségre való kijelölésben ne legyen semmi tekintet a’ polgári állapotra.
Némi vita támadt a’ §. azon kitétele felett, hogy minden polgári különbség nélkül kijelöltethetik, a’ ki „az iskolai pályán rendszeresen tanittatni szokott tudományokból, különösen a’ törvénytudományból is kiállt rendes vizsgálat után, részére kiadott bizonyitványt előmutat.” Erre egy megyei követ azon megjegyzést tevé, hogy most igen sok qualificatiot állítnak fel, mit eddig kerültek. Illyen a’ törvénytudományból kiállt vizsgálat, illyen a’ teljes kor. Az elsőt módositani kell, mert gyakran a’ legjobb ifju, egy vigyázatlan félrelépés következtiben kitiltatik az iskolábul, és igy a’ vizsgálatot ki nem állhatván teljes életében nem lehetne tisztviselő, ’s teljes életében bünhödnék azért, miért már a’ kitiltás által megszenvedett. Továbbá sok jeles ember nem végzett iskolát, még is fel van ruházva a’ szükséges kellékekkel. Igy Franklin csak syntaxisig tanult, pedig senki sem tagadhatja, hogy magyarországi eskütt csak lehetett volna belőle. A’ korqualificatiora nézve csak azt jegyzi meg, hogy egy 24 éves fiatal ember gyakran többet tud, mint egy őszbe csavarodott; 20–24 éves közt pedig tapasztalás dolgában kevés a’ különbség. Minek hát az a’ sok qualificatio, a’ tanácskozmány ugy is eléggé megrostálja a’ kijelölendőket.
Egy más megyei követ erre azon megjegyzést tevé, hogy birtokqualificatiot nem akar, de szebb qualificatiot nem állithatni fel az értelmi qualificationál, és azt azért állitották fel, mivel sok ember nem a’ legegyenesebb úton lesz tisztviselő, ’s ez legkevésbbé gátolja azt hogy az érdemesek legyenek tisztviselők, – ez csak az urfiakat nyomja, kiknek pénzökön kivül sokszor semmijök sincs, mégis 20–21 éves korukban megtétetik magokat tisztviselöknek. Szegény legénynek ezen qualificatio nem gát, nem akadály utjában, mert az eszén, érdemén kivül ritkán lesz más uton tisztviselővé.
Egy más megyei követ „a’ részére kiadott bizonyitvány” elibe azt kivánja tétetni „iskolai bizonyitvány” mivel azon különben ügyvédi vizsgálatról kiadott bizonyitványt is érthetnek; pedig azt mindenki tudja hogy a’ censura a’ kormány kezében van, és sokszor ollyan ok miatt is tiltanak el valakit ügyvédi vizsgálattól, mellyért nem érdemli meg hogy a’ megyei hivatalviselésből kirekesztessék. Igy 1836-ban bizonyos dologért többeket nem bocsátottak ügyvéd vizsgálatra. – Egy más megyei követ ehhez azt tevé, hogy az emlitett ifjak közül némellyek 1836 után Pest vármegye előtt tettek ügyvédi vizsgálatot.
Egy megyei követ kijelentése szerint az „iskolai-t” azért nem emlité meg a’ választmány, mivel sok szüle magányos nevelést ad gyermekeinek, és igy azok nem mutathatnak elő iskolai bizonyitványt; de erre az mondatott: hogy az illy magánosan neveltek iskolai tanitók előtt szoktak vizsgálatot tenni, és igy kapnak iskolai bizonyitványt.
B. megye követe igy ajánlá módositani a’ szerkezetet: „ha az iskolai pályán rendszeresen tanittatni szokott tudományokból részére kiadott iskolai bizonyitványt előmutat.” Némellyek az „iskolai” helyett „kellő,” vagy „rendes” szót akarták tétetni, de elnöki kijelentés szerint a’ többség B. megye követének előadását fogadá el. E’ §-ban egyébkint maradt a’ szerkezet.
A’ 16. §. követk. hangzik: A’ 2. és 4 §§. eseteiben (t. i. ha a’ főispán a’ törvényes időben nem tartja meg a’ tisztujitást vagy a’ 4-d. esztendő három első hónapján belöl eső időhatárt erre nézve nem tenne, vagy a’ főispáni hivatal betöltve nem volna,) a’ negyedik év harmadik hónapja elején tartandó közgyülés a’ 4-d. hónap első köznapjára tűzi ki a’ tisztujitást, és ha a’ főispán meg nem jelennék, vagy megjelenvén azt nem akarná megtartani, az ekkor kivántató elnököt, a’ megyei elnökség ideigleni előlülése alatt egybegyülendő tanácskozmány választja mindig titkos szavazással. E’ választás egyedül a’ bizodalom eredménye, ’s tökéletesen szabad levén, a’ tanácskozmány kivüli egyedre is kiterjedhet. Illy elnök az általa vezetendő azon egy tisztujitás ideje alatt a’ megyei főkormányzói minden jogot és kötelességet gyakorolván, semmiféle hivatalt azon alkalommal el nem vállalhat. A’ tisztujitás befejeztetvén, hivatása tökéletesen megszünik.”
E’ §-ra nézve egy megyei követ, utasitása és meggyőződése szerint azon megjegyzést tevé, hogy a’ conferentia elnökét mindig a’ közgyülés válassza, mivel különben az a’ szabad választás elvével nem egyezik meg, és az egész megyére hatólag nem müködhetik. (Maradjon a’ szerkezet! és meg is maradt.)
A’ 17. §. szerint minden megyei választásnak titkos szavazás utján kell történni, és minden másképen történt választás érvénytelen. A’ titkos szavazás ellen senki sem szólott, hanem némellyek akkor akarták használtatni, midőn a’ felkiáltásból nem lehet kivenni a’ többséget; 879mind e’ mellett azonban maradt a’ szerkezet. – A’ tisztviselők tisztujitáskori lemondásáról szóló 18. §-ban szinte maradt a’ szerkezet.
19. §. „Minden tisztujitás ideje alatt ’s annak befejezteig a’ jó rend fentartására külön őrszék rendeltetik. Előlülője a’ főispán (vagy az kit a’ tanácskozmány választ); tagjai a’ megkeresendő három szomszéd megyék három és három ollyatén küldöttjei, kik a’ megkereső megyében lehetőségig nem érdeklettek. Ha 9 számmal nem jelennének meg a’ küldöttek bármi okból, a’ jelen levő tagok mindenek előtt szabad választással fogják magokat hét számig kiegészitni. A’ vádlottnak szabadságában áll okot nem adva is tenni kifogást három tag ellen. E’ székteljességére nézve az elnökön kivül 4 tag jelenléte szükséges, szavazatok egyenlősége esetében a’ felmentők véleménye határoz ’stb.
Erre az elnök mivel e’ §. több részletből áll, hogy illő rend ’s összefüggés legyen a’ tanácskozásban, három kérdést tett a’ RR. elibe, u. m. 1) szükséges e az őrszék? 2) ki legyen elnöke ’s 3) kik legyenek tagjai?
Az első kérdés egyhangulag elfogadtatott; a’ másodikra, hogy t. i. ki legyen elnöke? a’ főispánt a’ többség azért nem akará mivel a’ főispán csak jelenléte által is nagy befolyást gyakorolna az őrszék tagjaira, és ezek azon gyanusitásnak lennének kitéve, hogy nem szabadon itéltek; nem akarák még azért sem, mivel igen sokszor egyedül a’ főispánok a’ rendetlenség okai. Ekkor az elnök a’ többséget a’ főispán elnöksége mellett mondá ki, mivel ugy mond a’ szólók többsége a’ főispáni elnöklet ellen nyilatkozott ugyan, hanem azokat, kik nem szóltak, ugy tekinti mint kik a’ szerkezetet pártolják. Erre szavazást sürgettek, és a’ szavazás eredménye az lőn, hogy a’ többség választatni kivánja az őrszék elnökét.
Kik legyenek az őrszék tagjai? most ezen kérdés vétetett tanácskozás alá. Némellyek azon tekintetből a’ kül megyebelieket pártolák, hogy nagyobb részre hajlatlanságot tehetni fel nálok; mások azt álliták, hogy a’ megye maga is elég moralis erővel bir kebeli birák által itéltetni tisztujitási bajait, és a’ részrehajlás csak ugy meglehet a’ külmegyeiekben is mint a’ kebelbeliekben, mert kölcsön esik a’ dolog; mások Cs. követe inditványa szerint az őrszék tagjainak választását egészen a’ megyékre akarák bizni, hogy t. i. ha jónak látják válasszák kebelbeliekből, ha jobbnak látják válasszák külmegyeiekből, és a’ kérdés szavazásra bocsáttatván az őrszék tagjainak választása a’ megye szabad tetszésére bizatott.
Mi az őrszéki birák vísszavethetését illeti, azt annyival inkább elfogadhatónak találá egy megyei követ, mivel a’ büntető-törvénykönyvben dolgozott orsz. választmány bár az esküttszéket el nem fogadta, a’ birói recusatiot még is a’ kir. táblára nézve is megállapitotta. Ezt a’ többség elfogadá, egy megye követe azonban a’ visszavethetési jogot a’ vádlóra is ki akarta terjeszteni, de pártolóra nem talált. – A’ §. többi részére nézve maradt a’ szerkezet.
A’ 20. §. arról szól, hogy tisztujitás alatt az őrszék tartja fen a’ rendet, és azt ha megzavartatnék, tartozik ismét helyre állitani. Egy megyei követ a’ §-ra nézve általánosságban kiváná kimondatni, hogy a’ ki ellen kifogás van, az nem vehet részt az őrszékben. Ennek tekintetbe vételével megmaradt a’ szerkezet.
A’ 21. §. szerint szükség esetében tisztujitás alatt szolgabirót, esküttet, jegyzőt, tiszti ügyészt a’ tanácskozmány előterjesztésére a’ főispán nevez. E’ §-ban maradt a’ szerkezet.
A’ 22. §. szerint a’ kik ez előtt a’ választási jog gyakorlatában voltak, abban ezután is meghagyatnak, a’ törvény kihirdetése után azonban választási jog gyakorlatába csak azok jőnek, kik irni, olvasni tudnak. Némellyek az irás, olvasás tudást ki akarák hagyni, mivel ugy tekinték mint a’ szabad választás korlátozását, mellyhez főleg függetlenség és józanság kell, ’s azt nem mondhatni, hogy a’ ki irni olvasni nem tud független ne lehetne. Erre az mondatott, hogy a’ titkos szavazás elfogadása által az irni ’s olvasni tudás mulhatlan föltétellé vált a’ szavazóban, hanem erre még is bizonyos határidőt kell adni p. o. 3 esztendőt, ha keves lenne többet. – Némellyek azt kivánák, hogy magyarul tudjanak irni, olvasni; mások azonban azt nem akarák annyira szoritani. – Végre az irás, olvasás megtanulására e’ törvény kihirdetése után 6 esztendő engedteték, azon tekintetből, mivel még sok helyen nincsenek iskolák.
Ezzel az ülés eloszlott.
