FRANCZIAORSZÁG.
FRANCZIAORSZÁG.
Sept. 2-ól–4-ig. A’ franczia lapok fejtegetik, hogy azon esetben, ha a’ taiti avagy marokkói ügy miatt Anglia és Francziaország között fegyverre kerülne a’ dolog, mellyik oldalon állana Európa. A’ National azt mondja, hogy a’ viadalból elvháború fogna következni, mellyben Francziaország meglehet nem igen tarthatna számot az idegen kormányok’ segélyére, de bizonyosan annál inkább számolhatna a’ népekre.
Martinez de la Rosa az eddigi spanyol követ külügy-minister Madridba haza menvén, ideiglenesen a’ követségi első titoknok d’ Aguilera fogja helyét betölteni.
A’ marokkói császár 6000 fegyveres ember’ örsége mellett folyvást Mequinezben tartózkodik, hol kincsét, melly 50 millióra becsültetik, lakának pinczéjében tatja.
A’ szász király’ testörségéből öt tiszt engedelmet kapott a’ marokkói háborúban franczia szolgálatot vállalhatni, mi iránt a’ szász ministerium hivatalosan tudósitotta a’ franczia kormányt.
Hétfőn sept. 2án a’ hadaggastyánok’ laktanyájában érdekes jelenet volt. A’ Joinville herczeg által Mogadornál elfoglalt zászlók ezredes Dumas, a’ király’ tábori segéde által átadattak a’ laktanya’ parancsnoka Petit tábornoknak, ugyan annak, kit a’ hires bucsu’ lakalmával 1814-en Fontainebleauban a’ nagy katona-császár, mint a’ sereg’ képviselőjét, a’ könnyező ősz gránátosok’ sorai előtt, megölelt.
Egy algiri levél igy szl: Az Islyi csata olly elhatározónak mutatkozik, hogy a’ kormányzó marsal visszaküldhetőnek vélte a’ segélyt, melly hozzá Francziaországból érkezett. A’ városban (Algirban) szárnyalt hir szerint, Abd-er-Rahman császár megegyezett, hogy harmincz milliót fog fizetni a’ háboru’ költségeinek megtéritése’ fejében, ’s hogy ezen kivül két ezer lovat szolgáltat kézhez, ’s Abd-el-Kadert lefogja tartóztatni. Ezen kivül bizonyosnak mondatik, hogy még egy millió frankot kész fizetni, nem a’ foglyokért, hanem a’ vezéri jelélt, a’ napernyőért. ’S végtére a’ legujabb ’s legfontosabb hir abból áll, hogy Abdl-el-Kader négyszáz marokkói fegyveres által körül kerittetett és elfogatott. A’ tegnapi (aug. 24-i) algiri Moniteur mind ezekről ugyan mélyen hallgat, de ez sem ellene sem mellette semmit sem bizonyit a’ dolognak.
Az algčrie czimű hirlap következő hasonlitást teszen Abd-el-Kader és Jugurtha között: Hirlik, hogy Abd-el-Kader kevés számu hű algiri embereivel Usda és Fez között 40 kilométre távolságra a’ határszéltől elrejtőzve visszavonult. Igy tehát ezen pártfőnök Algirból eltávozott, ’s reméleni lehet, hogy nem is fog többé visszatérni. Azt is beszélik, hogy a’ marokkói császár fekete seregéből (ŕ la Mátyás király) 400 embert inditott Abd-el-Kader ellen, ki neki nem kevéssé terhére vált. A’ császár ezen kétszeresen veszélyes vendégét, ki őt zavarba hozza, sőt fenyegeti, bizonyosan előtudja teremteni. Szükségtelen részletekbe bocsátkozni, mennyi eszközt használhat a’ marokkói császár ezen czél’ elérésére; az osman diplomatia azt eszközök’ felkeresésében még a’ keresztyén’ diplomatiánál is ügyesebb. (Ezzel bizonyosan sok van mondva). Annyi mindenesetre bizonyos, hogy ezen barbar-izgatónak eltávoztatása mind a’ marokkói mind az algiri békére nézve igen kivánatos. Fellehet tehát tenni, hogy ezen hajdani emire a’ hivőknek hadji Abdl-el-Kader rövid időn kényelmesen be lesz szállásolva Francziaország’ valamellyik várában, hol bizonyosan jobban lesz dolga, mint a’ leggazdagabb sátorban, avagy a’ császári napernyő’ árnyékában. Ha ez igy fog történni, a’ franczia uraság megalapulásának története különös hasonlatosságba fog jőni a’ római uraság’ megalapulási történetével. Az Abd-El-Kader által folytatott háboru épen ollyan, mint az, mellyet Jugurtha viselt. Nyugotról felkerekedve, Jugurtha is hasonlóul szorittatott mindinkább kelet felé. Az Abd-el-Kaderrel folytatott háboru, valamint a’ Jugurthával folytatott, nyolcz évig tartott. De lesz egy különbség is, ’s ezt előre meg kell jegyeznünk. Jugurtha diadallal vonczoltatott Rómába, kitéve a’ nép’ boszantásainak, ’s azután egy sötét nedves börtönbe záratott, hol, hat nap mulva, éhen meghalt. Abd-el-Kader ha foglyunk lesz, nem csak mind azon figyelemmel fog tartatni, melly a’ szerencsétlent megilleti, de egyszersmind azon tisztelettel is, mellyet rangja ’s különösen tehetsége megkiván. Francziaország soha sem mellőzte a’ nagylelküséget győzelmeiben.
A’ Constitutionnel azonban következő levelet közöl Algirból, melly Abd-el-Kadernek elfogatásán kivül más tárgyról is szól: Abd-el-Kader, kit a’ császár’ fia a’ visszavonulásra kis csapatával reábirt, a’ futó marokkóiakat maga előtt látta elvonulni; ő a’ francziáktól mintegy nyolcz avagy tiz (franczia) mértföldre állott Fez’ irányában. Bizonyosan a’ futamlóknak egy részét összeakarja maga körül vonni, ez azonban azon ijedelem után, melly a’ marokkóiakat az utolsó csata olta elfogta, aligha sikerülhet neki. Halljuk, hogy nagy része az elszéledt seregnek futás közben kifosztatott. A’ császár’ fia egy kis csapat-lovassággal Tazaig futott.
A’ csataterv, mellyet a’ marsal (Bugeaud) az Islynél követett, több napok előtt a’ hadi tanácsban helybenhagyatott, két vagy három nappal a’ megütközés előtt a’ seregnek ezen terv szerint fegyvergyakorlata volt. Az ütközet előtti éjjel a’ francziák’ szolgálatában álló afrikaiakból két spahi az ellenséghez szökött, ’s ezt a’ francziák’ közeledéséről tudósitották, ’s igy történt, hogy az ütközet’ napján a’ francziáknak nem csekély meglepetésére, a’ marokkói sereget feléjök közeledni találták. Bugeaud a’ marokkói tábort megtámadni igyekezett, ez azonban az érintett oknál fogva nem történhetett meg.
Belgium és a’ német vámszövetség között kötött szerződés a’ franczia lapok előtt egyáltalában nem kellemes hir. Emlékeztetnek az időre, midőn Francziaországnak könnyü lett volna Belgiummal vámszövetségre lépni, melly, mond a’ National, könnyitette volna jövendő politicai egyesülését e’ két országnak. Antwerp tehát a’ német vámszövetségé, ’s illetőleg ennek főnökéé a’ poroszé. Igy van ez, mond a’ National, midőn olly emberek által kormányoztatunk, kik az országnak politicai érdekeivel keveset gondolnak, ha gyártmányaikat, köszénbányáikat, és vashámoraikat komoly versenyzőktől lehet félteni. Mit gondolnak ezen emberek azzal, ha Antwerp porosz kikötő lesz? Ezek saját kikötőinket is átengednék akárkinek, ha remélenék, hogy ez uton kőszénbányai részvényeik’ a’ börsén magasabb áron kelnek el.
Augusztus hónapban a’ párisi takarék-pénztárakban 3,080,575 frank tétetett le, 22,554 személy által, kik között, 2829 először járult takarékpénztárhoz. Ugyan azon hónapban 3,025,000 frank vétetett ki összesen a’ párisi takarékpénztárakból.
