4
4
Akik emlékeznek a daliás termetű Ottó főhercegre, a soproni huszár ezredesre, az 1900-as évek elején lejátszódott lovagjátékok „tornakirályára”, akinek kedvéért a magyar arisztokrácia hölgyei és urai Hollós Mátyás királyunk korabeli udvari és lovagi élet jeleneteit játszották a Tattersallban, világraszóló, pompás középkori ruhákba öltözködtek, karusszelt rendeztek, lovas négyest táncoltak; lándzsatörést, ezt a hallatlan, nagyszerű középkori tornát bemutatták: akik emlékeznek Ottó főhercegre, IV. Károly király apjára, bizonyára nem csodálkoznak a hírlapírón, aki egy törvénytelen Habsburg-fi megsegítése céljából a gavallér főherceget kereste.
A Tattersallban könnyű volt a főherceget megtalálni, ott időzött minden próbán, előkészületen, tanácskozáson, amelyet a lovagjátékokról folytattak. Mátyás király ruhájának mását varrták meg a főhercegnek a szabók, a nyergesek úgy szerszámozták fel lovát skófiummal, boglárral, ékkővel, mint a pompakedvelő magyar király lova volt, olyan okos, hogy tán beszélni is tudott.
Combig érő lovagcsizmáiban, huszárosán kipödrött nagy bajszával, selyemből, atlaszból való középkori ruhájában ott ágált a dámák között, akik Auguszta főhercegnő vezetésével minden délelőtt próbálták nagyszerű szerepüket.
Cziráky Mária grófnő, nyeregtakaróján a zászlótartó, szárnyas falka oroszlánnal, a hermelines Andrássy Géza grófnő a Kaunitz hercegek zárt koronájával, a hófehérbe öltözött Karátsonyi Margit grófnő, Hadik-Barkóczy Endréné grófné solymásznőnek öltözve, eleven sólyommadárral a karján, Wenckheim Mariska grófnő, ugyancsak a solymásznők Mátyás király korabeli öltözetében, minden délelőtt próbáltak. Ott gyülekeztek az urak is, akik a lándzsával, a hosszú, kútostornyi fegyverrel majd egymásnak rohannak lóháton, tetőtől talpig páncélba öltözve, zárt sisakban, hogy a deszkapalánknál találkozva egymást kiverjék a nyeregből. Andrássy Géza gróf tudta legjobban a lovagjátékot, mintha már előbbi életében ott küzdött487 volna Mátyás király udvarában. Fehér harci ménje félelmetesen nyerített, amikor fehér tollas, sisakos gazdája alatt a barričrig rohant támadásra ama fekete lovas, fekete tollas, páncélos lovag felé, aki Andrássy Gézát lándzsatörésre a küzdőtérre hívta; Ghyczy Albert volt a fekete lovag, és jobb karja alá szorított lándzsával ugyancsak kemény munkát adott a nyergében ércszobor módjára ülő Géza grófnak.
Másfelé a lovasnégyest próbálták a hölgyek és urak, amely négyesnél éppen Ottó főherceg volt kijelölve Auguszta főhercegnő párjául. Esterházy Miklós herceg Andrássy Gézáné grófnővel, Keglevich Ilona grófnő a fáradhatatlan Andrássy Géza gróffal lejti majd lóháton a földkerekség legszebb táncmutatványát. Lónak és lovasnak helyén legyen a szíve, a szeme, a tudománya, amikor a tizenkét pár által lejtett négyes eljárására kerül a sor.
A bajvívás jutalma, a díszlándzsa, amelyet a győztes majd Auguszta főhercegnő kezéből vesz át, ott állott már az udvari páholy alatt. A lovagtorna női jelöltjeinek öt úr szoktatta lovát a váratlan mutatványhoz. Vérbeli urak és legmagasabb származású delnők játéka volt ez, amely annyi testi ügyességet igényel, mint akár a cirkusz hivatásos művészeitől igényelnek a nyaktörő produkciók.
