Dunai fürdés

Teljes szövegű keresés

Dunai fürdés
Bár elmúlott a nagy regatta az utóbbi kedden, a Duna divatban maradt, ő az idei nyár uralkodó csillaga a pesti égboltozaton. Az újpesti partokról úgy ugrálnak a mezítelen gyerekek a habokba, mint a békák, a margitszigeti MOVE-fürdő homokjában a nap minden órájában feltünedeznek trikós úrihölgyek, akiket egy hét előtt legfeljebb jól kapcsolt utcai toalettben láthattunk az Andrássy úton, barna dáma siet vasalt fehér ruhájában a Margit-hídon, kezében cukorkadoboz nagyságúra csomagolt fürdőruhácska, a színházi újságok szépségei vesznek hosszú sport-lépteket fehér harisnyás lábukkal a strandfürdő kapujánál, még nem szállottak fel a vízipárák a folyam felől, az újpesti vasúti híd alatt nyári ködbe burkoltan jelenik meg Rigó, a reggeli lányfalusi hajó, fátyolba burkoltan mutatkozik az óbudai torony, a messzi Vár és Mátyás-templom a párázó reggel tüll-kárpitja mögött sejthető, a madarak még nem hagyták abba változatos jóreggel-köszöntgetéseiket, amelyekkel összezavarják a későn fekvő szigeti nyaralók hajnali álmait, hogy alig találnak magyarázatot az álmoskönyvben. Erős, a bérház nagyságú kotróhajó alig kezdte el munkáját, amellyel hegyeket épít kavicsból és homokból a partokra, a gyári kürtök hivatalos hangon szólongatják a hozzátartozókat, midőn már egy fél görögdinnye úszik a Duna síkján: emberfő, a korai fürdőző feje, aki túljár fáradt, petyhüdt polgártársai eszén, a legelső reggeli órában biztosítja napi rugékonyságát, jókedvét a hűs hullámfürdővel. Tízféle okát is tudják annak az emberek, hogy miért maradnak az idei nyáron Pesten azok, akik más esztendőkben július jöttével tengernagyi sapkát nyomtak a fejükbe Nagymaroson vagy egy Balaton menti villában. A nyár örömei falura, fürdőbe csalogatták a gyermekeket és családanyákat, a régi kifejezések tárából ismert holtszezon a boltosokat, hivatalnokokat épkézláb embereket mindenesetre elküldte Pestről nyaralni. Ez évben még kacérkodnak a pestiek a régi33 időkből megszokott divattal, a nyári hazugságokkal, felemlegetik a vasúti menetrendből vagy személyes tapasztalatból ismert fürdőhelyeket, ahová majd elmennek, ha a „viszonyok változnak”, ahelyett hogy azt mondanák, hogy elutaznak, amikor pénzük lesz. Az igazság az volna, hogy több mint fél évtized nyomorúsága után a pestiek nem szégyellnék a nyakig érő bajt, a sorsüldözött levetné álarcát, az álgazdagság nem bőszítené többé az eltitkolhatatlan szegénységet, a régi nyaraló bevallaná, hogy az általános elszegényedés az oka, hogy az idén kivájt tökként úszkál feje a Dunán, miközben a katonazenekar a Császárfürdő felől valcert fúj, amelyet egy régi bécsi muzsikus költött a dunai tündérekről. A szegénység azonban még szemérmes, nem tudjuk elhinni, hogy valóban az üres erszény az okozója pesti tartózkodásainknak, holott már alig dugdoshatjuk lyukas cipőinket. A régi utazási könyvekben oly kitüntetéssel emlegetett Pest, a „fürdőváros”, az idén nyáron kielégítheti a polgárságot minden kívánságában. A fürdőházak szünet nélkül ontják a vizet, a Duna hullámai megállás nélkül ömlenek át Budapesten, a forrónak ígérkező nyár medicinája, a friss víz oly bőven zuhog a verejtékező városra, hogy panasza valóban csak a kényeskedőknek volt. Gondoljunk azokra a városokra, amelyek víz, folyó nélkül töltik a nyarat, gondoljunk azokra a szegényekre, midőn kényelmes fürdőkádakban vagy folyami uszodákban lubickolunk, akik pénz hiányában kénytelenek a szentendrei örvényekben is megfürödni, és akik közül mindennap elvisz egyet-kettőt a folyam árja. Ugyanezért merném arra kérni a Duna régi ismerőseit, a folyammérnököket és kipróbált evezősöket, hogy ez elszegényedett pesti és környékbeli fürdőzőknek jelölnék meg a helyet, ahol életük kockáztatása nélkül is fürödhetnek a szabad Dunában. Mert e megjelölés nélkül is belebátorkodnak az ismeretlen hullámokba a melegtől szenvedő pénztelen szegények, egy-két lépést botorkálnak, és nemegyszer olyan mélységbe buknak, olyan örvénybe kerülnek, hogy onnan meg nem menekülhetnek. Hiába vigyáz a rendőr a parton, ingyenfürdőző mindig lesz, különösen sok az idén. Mondják meg hát a szegény embereknek, hol fürödhet pénz nélkül, élete reszkírozása nélkül. Annyi hiábavaló plakát volt már Pesten, hogy jöhet végre egy hasznos hirdetmény.
(1920)34

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem