Ideges kutyák.
Ideges kutyák.
A kutyáknak, az emberhez hasonlóan, lehetnek szorongásaik; az egyik eb fél a magasságtól, másik az autótól, a harmadik az idegen állatoktól. Természetes tartási körülmények között azonban a kutyáknál nem lépnek fel idegrendszeri zavarok.
Minden » félénkség mögött bizonyos tehetetlenséget találunk: az állat valamilyen problémát képtelen megoldani, olyat, amelytől nem tud szabadulni. A » kennelben tartott kutyák pl. veszély esetén nem menekülhetnek el, így egyikük-másikuk neurotikussá válhat. Ennek az egyik, elég gyakori, megnyilvánulási formája az, hogy az állat körbe-körbe futkározik kennelében. Ezek a gyenge idegrendszerű állatok az említett körülmények miatt olyannyira neurotikussá válhatnak, hogy ha kijutnak a szabadba, még több hektár területen is csupán kis körökben futkároznak.
A kutyák neurózisát tanulmányozva a kutatók azt tapasztalták, hogy a kísérleti alanyok mindig letörtek, valahányszor a számukra feladott probléma megoldása túl nehézzé vált. Ha sokáig tartott a vizsgálat, az ebeken az idegkimerültség jelei mutatkoztak; levertek lettek v. vad izgalom vett rajtuk erőt. Az állatpszichológusok úgy vélik, hogy azok a kutyák, amelyek az idegösszeomlás jeleit mutatják, ill. valamilyen környezeti stresszhatásra (» Stresszhelyzetek) abnormálisan viselkednek, bizonyos mértékig öröklött tényezők hatására cselekednek.
» Német juhászkutyával és » basset hounddal végzett kísérlet során kiderült: ha a kutya egy adott feladatot nem tud megoldani és ez ráadásul fájdalommal is jár, kifejlődhet benne a neurózis. Ennél a vizsgálatnál az állatok egyik mellső lábához súlyt erősítettek, a berregő hangra a kutyának fel kellett emelnie lábát a súllyal együtt. Ha nem emelte fel, áramütés érte. A súlyt fokozatosan növelték addig, amikor a kutya már nem tudta fölemelni a lábát. Az áramütéstől való félelem a német juhászkutyában fokozatosan, a basset houndban pedig hirtelen idézte elő a neurózist.
A humán pszichológusok szerint minden emberi neurózis mögött megoldatlan konfliktus rejtőzik; nagyjából így van ez a kutyáknál is. Mindebből az a legfontosabb tanulság, hogy az eb nevelését, tanítását lehetőleg problémamentesen kell megszervezni. A túl gyors ütemű képzés a megerőltető feladatok halmozása, továbbá ha az állatot természetes (ösztönös) viselkedésének teljesen ellentmondó cselekedetek végrehajtására kényszerítjük, neurózist idézhet elő a kutyában.
