átmeneti
átmeneti [ë-e] melléknév -leg [e]
1. Átmenetül (3) tekintett, átmenettel kapcs., rá jellemző; nem végleges, nem állandó, ideiglenes. Átmeneti állapot, fok, idő, intézkedés, korszak, megoldás, zavarok. A korlátlan egyeduralom mindég csak átmeneti fokozat más … államintézményekre. (Eötvös József) Az iskolás leány és a fiatal hölgy közötti átmeneti korszakot élte. (Herczeg Ferenc) Ez az átmeneti kor nem tudta másképp a közrendet fenntartani, csak azzal, hogy … vannak uralkodó emberek, s vannak szolgaságra születettek. (Móricz Zsigmond) || a. Rövid ideig tartó. Átmeneti hőemelkedés.
2. Két, egymástól különböző dolog közti közbülső, s egyet-mást mindkettő jellemvonásaiból magában egyesítő. Átmeneti forma, típus. Határ a barátság s szerelem közt; egy átmeneti szenvedély … (Jósika Miklós)
3. (kereskedelem, közlekedés, hivatalos) Vmely országon keresztül két más ország közt történő. Átmeneti forgalom: átmenő (3), tranzitó forgalom; átmeneti szállítás. || a. (közlekedés) Ilyen forgalomban levő v. ezzel kapcs. Átmeneti állomás: olyan állomás, amelyen az áru egyik ország vasútjáról a másikra kerül át; átmeneti áru; átmeneti bárca: az a b., melyet az ilyen forgalomban levő árudarabokra v. az ezeket szállító vasúti kocsikra helyeznek, hogy az árut, ill. vasúti kocsit a közbeeső állomásokon ne tartóztassák fel.
4. Átmeneti kabát: a meleg és a hideg időszak közötti időre alkalmas, a tavaszi kabátnál kissé melegebb, de a télinél könnyebb felsőkabát.
5. (csillagászat) Átmeneti idő: az az időpont, melyben vmely égitest az illető hely délkörén átmegy (I. 1). || a. (csillagászat) Átmeneti műszer: az ilyen időpont(ok) meghatározására alkalmazott műszer.
átmenetiség.
