befogad
befogad tárgyas ige
1. Befogad vkit, vmit: a) <helyiség, üreg, szállító eszköz> férőhelyet ad vkinek, vminek, elfér benne v. rajta vki, vmi. A terem ötszáz embert is befogad. A kocsi 60 embert tud befogadni. Vendéglői helyiségünk … nagyon jó, … kétszáz personát bátran befogadhat. (Tolnai Lajos); b) (átvitt értelemben) <intézmény> bizonyos számú embert alkalmaz, foglalkoztat, elhelyez. A vállalat még száz alkalmazottat tud befogadni; c) (átvitt értelemben) <lap, folyóirat> bizonyos mennyiségű közleménynek helyet biztosít. Ez a lap a hosszú cikkeket nem tudja befogadni. [A lapot] nyomassa úgy, hogy két annyi tartalmat befogadhasson. (Arany János) || a. (irodalmi nyelvben) <Hely, tárgy> magába fogad, magába zár v. elnyel vkit. Befogadja a sír, a temető. Egy mélységes barlang fogadta be őket. (Petőfi Sándor) Egy tisztes agg fehér szakállal Lassan a hídra vánszorog … Fogadd be, nyilt örvény-torok! (Arany János) Fogadj be völgy, diófák árnya. (Gyulai Pál) || b. (átvitt értelemben) Felvesz és megtart, magáévá tesz, tartalmaz vmit. Sokat befogad az agya. Ezt nem fogadja be az ízlése. „Alagyái” köszöntők … helyett méltóbb tárgyakat fogadnak be. (Arany János)
2. Befogad vkit: <személy> szállást v. otthont ad vkinek. Idegeneket befogad; befogadja a menekülteket a házába. Valami szegény kér helyet éjszakára: Mért ne fogadnók be, ha tanyája nincsen. (Arany János) Egy mese vitt oda, … az árván maradt királyfiról és királyleánykáról. Érdekes volt hallgatni, … hogyan fogadta be őket a barlangjába egy jóságos remete. (Gárdonyi Géza) || a. (átvitt értelemben) Befogad vkit a szívébe v. befogad a szíve vkit: lelke mélyéig nagyon megszereti. Türelem, te a birkák s a Szamarak dicső erénye, … Szívem nem fogad be téged. (Petőfi Sándor)
3. Befogad vkit vhova: vmely közösség tagjai közé beveszi. Befogadták a családba. Azonnal befogadták a társaságba. Lábához a kobzos esik a királynak, fogadja be, kérvén, dicső seregébe. (Arany János) Arra kért, hogy a kis fiát fogadjam be az iskolába. (Gárdonyi Géza) A költők törzsasztala | rég befogadott. (Szabó Lőrinc)
4. (régies) <Szót, tanácsot> meghallgat, megfogad. [Viddin] fattyú Csornának kész volt befogadni tanácsát. (Vörösmarty Mihály) Menj békén Izrael, fogadd be a szót, Vagy jő erős napod [= kemény időd]. (Madách Imre)
5. Ez a föld nem fogadja be a magot: ebben a földben nem kél ki a mag.
befogadás; befogadhatatlan; befogadható; befogadó; befogadott; befogadtat.
