elfuserál
elfuserál tárgyas ige (bizalmas)
<Vmely, rendsz. kézzel végzett munkát, műveletet> kontár módjára a célnak v. tervnek meg nem felelően végez el, hajt végre. A sebész elfuserálta a műtétet. || a. Rosszul készít v. megjavítás helyett elront vmit. A szabó elfuserálta a ruhámat. Elfuserálták a rádiómat. Véres verejtékkel szabott és varrt és fuserált el szegényke mindent. (Móricz Zsigmond) || b. (átvitt értelemben) <Vmit, ami a siker lehetőségével kezdődött,> ügyetlenségével, hibák elkövetésével, hozzá nem értésével elront, tönkretesz. Elfuserálja az életét. Elfuserálta a karrierjét.
elfuserálás; elfuseráló; elfuserált.
