elmenekül
elmenekül tárgyatlan ige
Veszély, üldözés elől biztonságot, menedéket keresve vhonnan sietve eltávozik, ill. így eljut vhova. Elmenekül vki, vmi elől; elmenekül tőle; elmenekül vhová. Elmenekült üldözői, a vihar elől. A kertek alatt menekült el. Elmenekült az égő városból. Eüripidész … élte végén elmenekül Athénból Macedoniába. (Péterfy Jenő)
elmenekülés; elmenekülő; elmenekült.
