hentergőzik
hentergőzik [e-ë] tárgyatlan ige -tem [e], -ött, -zék (-zön) (kissé népies)
<Személy, állat> fektében pajkosan, játékosan ide-oda forgolódik. A gyerekek a fűben hentergőztek. A komondorok a hátukon hentergőznek. (Jókai Mór) || a. <Főleg személy> lustaságból, kényelemszeretetből heverve, fektében forgolódik. Egész nap a díványon hentergőzik.
Igekötős igék: elhentergőzik; meghentergőzik.
hentergőzés; hentergőző.
