irgalmasság
irgalmasság főnév -ot, -a (csak egyes számban) (vallásügy is, választékos)
1. Az irgalmas (I. 1) melléknévvel kifejezett lelki tulajdonság; segítő jólelkűség, tevékeny szánalom. Az irgalmasság szép erény. Nincs benne semmi irgalmasság. Csupa irgalmasságból egész nap ápolta. [Az ázott verebet] az irgalmasság testi és lelki cselekedetét gyakorolva bevittem a konyhába, hogy a tűzhelynél szárítkozzék. (Kosztolányi Dezső)
2. Az ebből fakadó jó(tékony) cselekedet, magatartás. Önfeláldozó irgalmasság; irgalmasságot gyakorol vkivel.
