menekvés
menekvés [e-e] főnév -t, -e [e] (csak egyes számban) (választékos)
Menekülés. Menekvésre szánta el magát. || a. Menekülési lehetőség. Nincs menekvés; a futásban keres menekvést. Borzasztó ez, …hogy menekvésem sehol, Szárazon sincs, tengeren sincs. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Ijedve futnék, ámde hová lehet? | Nincsen menekvés. (Kosztolányi Dezső)
menekvési.
