nemcsak
nemcsak [e v. ë] kötőszó és határozószó <A kirekesztés, korlátozás, megszorítás tagadásának kifejezésére.>
I. kötőszó <Szembeállításban; a szembeállított mondat v. mondatrész előtt (egyszerű szembeállítás v. ellentmondás esetén) rendsz. hanem, (erősebb kiemelő szándék, fokozás esetén) de, sőt kötőszóval és még határozószóval, de ezek közül bármelyik el is maradhat; a mondat belsejében gyak. is, ill. sem kötőszóval. Általában olyan szó, mondatrész v. mondat előtt, amely a vele szemben állóhoz képest azt a kevesebbet mondja, amihez kiegészítésül v. fokozásul valami más, ill. az előbbinél többet jelentő járul:> nem csupán, nem egyedül, nem kizárólag.
I. <Szavaknak, mondatrészeknek kifejezett szembeállításában, a vele kiemelt szó, mondatrész előtt, a szembeállításnak rendsz. első tagjaként.>
1. <Annak jelölésére, hogy a számba jövők közül a nemcsak szóval kiemelten kívül más személy, tárgy, dolog is szerepel a mondatban.> Nemcsak a kalapja, hanem az esernyője is itt maradt. Nemcsak versben, hanem prózában is kiváló. Bánata is volt, nemcsak öröme. Épen olyan, mint az apja hajdanába, | Apja, a vén Bence, kitől nemcsak nevet, | Hanem hűséget is mintegy örökbe vett. (Arany János) Apámhoz nemcsak a komaság kötötte, hanem régi iskolai jópajtásság is. (Gárdonyi Géza) A kirakatban nemcsak ódon kéziratok, de mindenféle régi ékszerek is helyet foglaltak. (Krúdy Gyula)
2. <Főleg melléknév, határozószó előtt, annak kifejezésére, hogy a számba jövő tulajdonságok, állapotok, helyzetek, viszonyítások közül a vele kiemelten kívül másra is érvényes az állítás.> Nemcsak szép, hanem jó is. Kint is hideg van, nemcsak bent. Nemcsak tegnap, (hanem) tegnapelőtt is esett.
3. <Térbeli v. időbeli határt jelentő határozóval kapcsolatban, arra utalva, hogy az e szóval kiemelt határon túl is terjed vmi.> Nemcsak ez év végéig érvényes, hanem februárig. Egészen a kilátóig megyünk, nemcsak a forrásig.
4. <Tőszámnév, törtszámnév v. mennyiséget jelentő szó előtt arra utalva, hogy az e szóval kiemelt mennyiségnél többről van szó.> Nemcsak fél litert, (hanem) sokkal többet megivott. Egy egész vég vászon kell hozzá, nemcsak tíz méter.
II. <Mondatrészek erősebb kiemelésében, az elsőnek említett előtt; a fokozó értelmű szembeállított mondatrész előtt rendsz. de, sőt, még szóval.> Nemcsak költő, de még filozófus is. Hogy is tudnék futni mostan? | Mikor a fejem tele van; Nem csak fejem, de szívem is. (Petőfi Sándor) Abba az országba jutott, ahol még sohasem volt király … Itt már nemcsak megállni érdemes, de letelepedni is. (Mikszáth Kálmán) –II1 <A szembeállított mondatrész kötőszó nélkül kapcsolódik az előzményhez.> Költőnek … Nemcsak szabad – szükség fillenteni. (Arany János) || a. <Az egésszel szembeállított rész neve előtt hanem v. de kötőszóval, mindig is nélkül.> Nemcsak egy részét ette meg, hanem az egészet. Nemcsak Magyarországon, hanem (v. de) az egész világon ismeretes. Nemcsak a báli közönség, de … valamennyien tudják, hogy Pálházi előkelő úr. (Krúdy Gyula)
III. <Mondatok szembeállításában, a szembeállítás másik tagja előtt rendsz. hanem kötőszóval, amely el is maradhat. Annak kifejezésére, hogy a (rendsz. az első mondatban álló) nemcsak szóval kiemelt cselekvésnél, magatartásnál, állapotnál, folyamatnál többről, egyébről is szó van.> Nemcsak esett, a szél is fújt. Nemcsak sportol, (hanem) sokat táncol is. Nemcsak bánata volt, (hanem) az egészsége is megrendült. Mi is hozzászóltunk, nemcsak ő beszélt. Nemcsak a régi kedve jött meg [Marinak], hanem az arca is kezdte felvenni a hajdani almavirág színét. (Mikszáth Kálmán)
IV. <A két szembeállított mondat közül a toldásszerű erősebb kiemelésével, fokozó értelemben, de, hanem, sőt, is, sem kötőszóval v. meg határozószóval kapcsolt utómondattal.> [Láttál az idén banánt?] – Nemcsak láttam, (de) ettem is. Nemcsak kárt vallott, még ki is nevették. Nemcsak jól megértette a leckét, még folyékonyan el is mondta. Nemcsak nem köszönt, de még a, kalapját sem billentette meg. Nemcsak a lágy, | meleg öl csal, nemcsak a vágy, | de odataszít a muszáj is. (József Attila) – IV1 (elavult) <A nemcsak szó a vele kapcsolt mondat végén áll.> Azon határozattól, melyet a ház most indítványomra hozand, a nemzet jövője függ nemcsak, hanem nagy részben függ azon módtól is, miszerint a ház a határozatot hozni fogja. (Kossuth Lajos)
V. <Rendsz. fokozó értelmű szembeállításban nyomatékosabb kifejezésként.> Nemcsak hogy: nemcsak az a tény, hogy …; többről van szó, mint hogy … Nemcsak hogy nem jön, de még nem is ír. Nemcsak hogy örökké fecseg, még nevetgél is az előadás alatt. Nemcsak hogy ott volt, de fel is szólalt a gyűlésen. Nemcsak, hogy nem kel pártjára, sőt az én álláspontomon van … (Gyulai Pál) Házas embernek menyecskével eljátszogatni … jogos és szabad, s ilyenkor a férj nemcsak hogy nem sértődik meg, hanem megragadja az alkalmat, hogy a saját feleségének egyszer ő is odamondogasson. (Móricz Zsigmond)
II. határozószó <Kifejezett szembeállítás, fokozás nélkül, ill. a magától értetődő, könnyen elképzelhető szembeállítás hozzáértésével:> nem csupán, nem egyedül, nem kizárólag.
1. <Annak jelölésére, hogy a számba jövők közül a nemcsak szóval kiemelten kívül más személy, dolog, tárgy is szóba jöhetne, bár nincs kifejezve.> Nemcsak a gyereket félti. Nemcsak versek vannak a könyvben.
2. <Főleg melléknév, határozó előtt, annak kifejezésére, hogy a számba jövő tulajdonságok, állapotok, helyzetek, viszonyítások közül a vele kiemelten kívül másra is lehetne gondolni.> Nemcsak a külső ablak tört be. Nemcsak tejfölösen jó a gomba. Mindenki elhitte már róla, hogy nemcsak amolyan úri tengerész … (Ady Endre) A padló tükörsima linóleum huzata súgott valamit arról, hogy ez a palota nemcsak az örömök számára épült. (Hunyady Sándor)
3. <Térbeli v. időbeli határt jelentő határozóval kapcsolatban:> tovább, mint… Nemcsak a kilátóig megyünk. Nemcsak három óráig van a hivatalban.
4. <Tőszámnév, törtszámnév v. mennyiséget jelentő szó előtt:> több (is), mint … Nemcsak száz forintja van. Nemcsak két méter kell a ruhához.
