összeillő
összeillő melléknév -en [e], -bb
Általában olyan, aki, ami összeillik (1–3). Összeillő fogalmak, színek; vminek az összeillő két vége; össze nem illő alkatrészek. || a. Kül. két (v. ritk. több), vmilyen szempontból (főleg szerelmi, házassági tekintetben) egymáshoz való, egymáshoz hasonló <személy>. Összeillő házasok; pár. Két összeillő csirkefogó. Julim édes! | … Ifju voltál, ifjú voltam, Árva voltál, én szegény: Nem volt messze olyan össze-Illő pár a föld-tekén. (Arany János)
összeillőség.
