Jovellanos
Jovellanos (ejtsd: hoveljánosz) Gáspár Menyhért, don, helyesebben Jove-Llanos, spanyol államférfiu, politikai iró és költő, szül. Gijonban (Asturia) 1744 jan. 5., megh. 1811 nov. 27. Szülei a papi pályára szánták, de ő inkább a jogot választotta és biró lett. 1767. III. Károly államtanácsossá nevezte ki. 1790. Asturiába internálták. Godoy 1797. igazságügyi miniszterré tette és a kegyelmi kérvények elintézésével bizta meg. 1801. Mallorca szigetén, kartauzi kolostorba. 1802. pedig a bellveri államfogházba záratta. A franciák betörése (1808) neki is meghozta szabadságát; Bonaparte József ajánlatait azonban J. elutasította és a hazafias centraljuntába lépett, melylyel fáradhatatlan módon működött a spanyol népnek az idegen uralom alól való fölszabadítása érdekében. Összegyüjtött műveit Cańedo adta ki (Madrid 1830-32. 7 kötet; 2. kiadás Barcelona 1839, 8 köt.). Ujabban pedig Nodecal, Biblioteca de autores espańoles cimű gyüjteményének 46-50. kötetében (u. o. 1858-59). Szónoki művei Oraciones y discursos c. alatt külön kiadásban jelentek meg (u. o. 1880). Megemlítendő még El Pelayo c. szomorujátéka, melyben egy a mórok ellen küzdő gót hősnek historiáját vázolja. V. ö. Cean-Bermudez, Memorias para vida del Seńor D. Gasp. Melch. de J. (u. o. 1814); Baumgarten cikke a Sybel-féle Historische Zeitschrift-ben (X. köt. 1863).
