Jovanovics
Jovanovics Vladimir, szerb államférfi és iró, szül. Sabácon 1833 szept. 28-án. Tanulmányait Bécsben és Berlinben végezte, 1856. a nemzetgazdaságtan tanára lett a topcsideri gazdasági akadémián, 1858. fontos szerepet játszott Sándor fejedelem elüzetésénél s ezért Mihály fejedelem a pénzügyminisztérium titkárának és a hivatalos lap szerkesztőjének nevezte ki, de radikális elvei miatt nemsokára elbocsáttatott. Erre huzamosabb ideig Belgiumban, Angolországban, Itáliában és Svájcban tartózkodott. Genfben 1864-66. a Sloboda - Liberté cimü szerb-francia lapot szerkesztette. Miután rövid ideig a belgrádi főiskola tanára volt, az omladina nevezetü «ujult Szerbiát» óhajtó pánszláv párthoz csatlakozott és a Zasztava segédszerkesztője lett. Mihály fejedelem meggyilkolásában való részvétellel vádolták, de felmentették, mire ismét külföldre ment, honnan csak 1872. tért vissza Szerbiába. Itt most állami szolgálatba lépett és a szkupstina tagja lett. A szerb-török háboru kitörésekor pénzügyminiszter lett. Lemondása után 1879 végén a számvivőszék elnöke és 1880 juniustól októberig ismét pénzügyminiszter volt. Irt szerb nyelven több nemzetgazdasági és politikai dolgozatot (köztük Roscher és Stuart Mill munkáinak fordítását), továbbá Les Serbes et la mission de la Serbie dans l'Europe d'Orient (Páris 1870); The emancipation and unity of the Serbian nation (Genf 1873) stb.
