Zsófia,
Zsófia, 1. Alexejevna, orosz nagyhercegnő, Alexej Mihajlovics cárnak és Mária Miloszlavszkája leánya (Nagy Péter cárnak mostoha testvére) szül. 1657 szept. 27., megh. 1704 jul. 14. III. Feodor cár halála után magához rántotta a kormányt és testvérei, a hülye Iván és a kiskoru Péter nevében uralkodott 1682-1689.; ekkor azonban Nagy Péter és pártja ellene összeesküdött és őt egy moszkvai kolostorba záratta (1689).
2. Zs. Dorottya, aki Ahlden hercegnő név alatt ismeretes, szül. 1666. s megh. 1726 nov. 13. Mint György Vilmos, Braunschweig-Lüneburg-Celle hercegének és D'Olbreuse Eleonorának egyetlen leánya, 1682. György Lajos hannoveri hercegnek (a későbbi I. György angol királynak) neje lett. Ezt a művelt, bájos hercegnőt anyósának és férjének gyűlölete véghetetlen szerencsétlenné tette. Miután hasztalan könyörgött atyjának, hogy férjétől elválaszsza, arra határozta el magát, hogy Wolfenbüttelben, rokonánál, Antal Ulrichnál keres menedékhelyet. A szökést 1694 jul. 2. Königsmark gróf segítségével akarta megkisérteni, aki atyja udvarában mint apród nevelkedett volt. De ellenségei a dolognak neszét vették s Königsmarkot jul. 1. este, amint a hercegnőt magát Ahlden várában élethossziglani fogságra vetették, házasságát pedig 1694 dec. 28. törvényesen felbontották. Hogy Zs. férje iránt hűtelen lett volt, be nem bizonyítható; a Palmblad által kiadott, Königsmarkkal folytatott levelezése hamisítványnak bizonyult. Zs. fia II. György néven utóbb Angolország trónjára került; leánya, Zsófia Dorottya pedig I. Frigyes Vilmos porosz királynak neje lett. V. ö. Schaumann, Sofie Dorothea, Prinzessin von Ahlden, und Kursfürstin Sofie von Hannover (Hannover 1879).
3. Zs. Sarolta, porosz királynő, az u. n. bölcsész-királynő Ernő Ágost hannoveri herceg (ill. választó fejedelem) és nejének Zsófia hannoveri hercegnőnek leánya, szül. Iburg várában (Osnabrück mellett) 1668 okt. 20., megh. Hannoverben 1705 febr. 1. Ifjuságának jó részét Párisban töltötte nagynénjénél, a szerencsétlen Erzsébet Sarolta (l. o.) házában, ahol nagy műveltségre tett szert. 1684 okt. 8. Frigyesnek, brandenburgi választó fejedelemnek, a későbbi I. Frigyes királynak nejévé lett, akit 1688. egyetlen fiával, a későbbi I. Frigyes Vilmos királylyal ajándékozott meg. Pazarló és hiú férjének oldalán Zs. a tudományok és művészetek pártfogásában lelte örömét. Igy Leibnizot, édes anyjának barátját Berlinben hivta és kegyeivel elhalmozta. Tudós barátai társaságában charlottenburgi kastélyban (Lietzow külön udvart tartott. V. ö. Varnhagen von Ense, Biographische Denkmale (4. köt., 3. kiad. Lipcse 1872).
