Fülbevaló
Fülbevaló Az ÓSZ-ben gyakran olvasunk ékszerekről, amelyeket a férfiak és a nők egyaránt használtak a mindennapi életben és a vallásos szertartásokban egyaránt. Ezek egyike volt a fülbevaló. A midjániak, az asszírok, az egyiptomiak és más népek is viseltek fülbevalót. Eredetét nem ismerjük. De az bizonyos, hogy a B-i korban amulettként is használták őket. Az Ézs 3,20 a talizmánokkal együtt említi a függőket. Varázsszereknek is használták őket, amelyek távol tartják a rossz szellemeket. Ez lehet az oka, hogy amikor Jákób Bételben elássa a háza népénél lévő idegen isteneket, a fülbevalókat is elássa vele (1Móz 35,4).
Hogy a férfiak viseltek-e függőket, nem tudjuk biztosan. Amikor Áron aranyborjút készít, azt kéri: »szedjétek ki az aranyfüggőket feleségeitek, fiaitok és leányaitok füléből«. (2Móz 32,2). Ebből csak az tűnik ki, hogy a fiúk viseltek. Csupán a midjáni férfiak fülbevaló-viseléséről van biztos feljegyzésünk (Bír 8,24). A midjániakkal vívott csata után azt olvassuk, hogy a sereg parancsnokai, az ezredesek és a századosok hozzák el az Úrnak szóló áldozatul a fülbevalókat és a nyakláncokat (4Móz 31,50). De a szövegből itt sem tűnik ki, hogy a sajátjukat, vagy a midjániaktól zsákmányoltakat.
Amikor Mózes felajánlásokat kért a szent sátorra, a nők odaadták függőiket (2Móz 35,22). Aranyfüggőt említ Péld 25,12; fülbevalókat Bír 8,26; Ez 16,11k. Általában aranyból készültek, néha csak odacsíptették a fülcimpához, máskor fonallal vagy szögecskével erősítették a fülhöz.
Az ÚSZ alig szól valamit az ékszerekről, akkor is elutasítólag (1Tim 2,9; Jak 2,2). Viszont az új Jeruzsálemet sok drágakővel ékesnek írja le (Jel 21,19-21).) (Ld. még ÉKSZER)
BF
