Benkő Ferencz, Zay Sámuel
Benkő Ferencz, Zay Sámuel
Még ugyanazon évben lát napvilágot az első magyar mineralogiai mű Benkő Ferenc tollából, a híres Werner után fordítva: A köveknek s Érczeknek tudománya (Kolosvár, 1786) cím alatt rendszeres ásványtant ad, melyben az addig ismert magyarországi előfordúlásokat is megemlíti. Tárgyától azonban, melyet szeret s a melylyel pihenő óráiban irodalmilag is foglalkozik, még ekkor sem válik meg, hanem Parnassusi Időtöltés cím alatt hét éven át (1793–1800) esztendőnként kiadott folyóiratának hatodik darabjában (1800) A’ mineralogiának leg-ujjabb systemájáról és A’ bányász helyekről ír terjedelmes költeményt, de az ezeket megelőző Egy kis hazabéli utazásban is több érdekes megjegyzést és adatot közöl. – Öt évvel Benkő Mineralogiája után Zay Sámueltől jelent meg Magyar Mineralogia vagy az ásványokról szóló tudomány (Komárom, 1791). Ez haladást mutatott a szakban felfogás, előadás és nyelv tekintetében egyaránt. A mi azonban nem volt csoda, mert a híres és jeles Piller Mátyás pesti egyetemi tanításai és gyűjteményei alapján készűlt. Legczélszerűbb ide sorakoztatnunk Veszprémi István, a Succincta medicorum Hungariae et Transilvaniae Biographia című négykötetes mű (1774–1787) nagyérdemű szerzőjének igen érdekes közleményét, A Magyar Ország szőlő-tőkében nőtt s nevelkedett Aranyról, mely a kevéssé ismert és irodalom-történetileg sem méltányolt Magyar Országi öt különös elmélkedésekben jelent meg (Pozsonyban, 1795-ben) és ugyancsak Weszprémi István Gazda Ember’ Könyvecskéjét (Szeben, 1768).
